A gyors technológiai fejlődés egyre részletesebb és pontosabb meteorológiai előrejelzéseket tesz lehetővé – és ma már számunkra is sokkal könnyebben elérhetőek a kinyert információk egy okostelefonos applikáció vagy egy weboldal segítségével. Mindez azt jelenti, hogy a tévéhíradók elavult időjárás-jelentései is radikális változtatásra szorulnak, ha nem akarnak teljesen eljelentéktelenedni.
Forrás: Pixabay
Áramra éjszaka is szükség van
2014-ben a napenergia-termelés volt a leggyorsabban növekvő energiaforrás az Egyesült Államokban – a napelemek viszont különösen ki vannak téve a váratlan időjárási változásoknak. Egy részben leárnyékolt felület másodperceken belül elveszítheti áramtermelő kapacitásának hetven százalékát is. A megújuló energiaforrások, valamint a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális és technológiai fejlesztések kapcsán egyre nagyobb az igény annak pontos meghatározására, pontosan mennyi áramra is számíthatunk belőlük egy adott pillanatban – amelynek szerves részét képezi egy pontos időjárás-jelentés.
Az IBM 2015 nyarán jelentette be, hogy gépi tanulásra és magas szintű adatelemzésre épülő új modelljük segítségével a korábbiakhoz képest harminc százalékkal pontosabban tudják meghatározni a nap- és szélerőművek aktuális áramtermelését – az adatokat pedig minden amerikai felhasználó számára elérhetővé teszik. A vizsgált adatok közt a várható időjárás is szerepel – a pontosabb előrejelzések pedig azt jelentik, hogy könnyebben elkerülhető a többlet-energiatermelés, valamint potenciálisan új erőművek építése is feleslegessé válhat.
„Több, már létező modelt kombinálunk egy szupermodellé” – fogalmazott Hendrik Hamann, az IBM egyik kutatási menedzsere. Számításaik az időjárási előrejelzések mellett az adott terület korábbi teljesítménystatisztikáit és a légköri kondíciókat is figyelembe veszik. A verseny egyre intenzívebb: a lehetőségre több startup és nagyobb cég is ráugrott az elmúlt években. Idén áprilisban a Panasonic jelentette be, hogy modellje felülmúlja a kormányzati előrejelzések pontosságát. A mai ötnapos előrejelzések egy, a Nature-ben megjelentetett elemzés szerint olyan pontosak, mint a háromnaposak voltak 1995-ben – a piaci küzdelem azonban néha olyan aberrációkat is előidéz, mint az AccuWeather kilencven napra szóló adatrengetege, mely a tudományos közösség szerint teljesen szakmaiatlan.
Szélsőséges körülmények
A globális felmelegedés hatásainak köszönhetően egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek – a technológiai fejlődés pedig ahhoz is hozzájárul, hogy a korábbiaknál hamarabb értesüljünk róluk.
Forrás: Wikipedia Commons
1987-ben még csak 3,5 percnyi figyelmeztetést tudtak adni a tornádók előtt – 2012-re ez a Doppler-radarok segítségével (melyek különböző tárgyaknak a radarhoz viszonyított sebességét tudják meghatározni) maximálisan 20 percre nőtt, mely azonban még mindig gyakran elégtelennek bizonyult a civil lakosság kimentésére. A műholdas technológiáknak köszönhetően ez akár 5-7 napra is növekedhet kellően extrém viharhelyzetek esetében – az átlag azonban továbbra is tizenhárom perc volt 2014-ben.
Idén várhatóan a tavalyinál is több szélsőséges időjárási jelenség várható – pedig 2015 sem volt akármilyen az El Niño természeti csapásaival, az Északi-sarki jégtakaró kiolvadásával és a rekordmagas hőmérsékleti értékekkel. Ez még olyan, hozzánk földrajzilag egészen közel lévő országokban is jelentős problémákat okozhat, mint Bulgária. A várható meleg, száraz idő hazánkban is komoly gondokat okozhat nyáron például a mezőgazdaságban.
Derűs napot
Forrás: Wikipedia Commons
1950-ben használtak először számítógépet az időjárási állapotok elemzésére – ugyanebben az időszakban kezdtek el megjelenni a televíziós időjárás-jelentések, melyek először képesek lettek a jelenségek „megmutatására”. Ma azonban már mindannyiunk számára elérhetőek ezek az információk – legyen az két kattintásnyira a gépünkön vagy egy érintésnyire a telefonunkon. Ez azt is jelenti, hogy a klasszikus tévés meteorológiai bejelentkezések egyre inkább értelmüket vesztik.
„Két és fél percet kell megtöltenem, és a nyolcvanöt éves édesanyámon kívül minden nézőm pontosan tudja, milyen idő várható az elkövetkezendő napokban – most ismételjem el, amit már úgyis tudnak?” – teszi fel a költői kérdést James Spann, az ABC-nek dolgozó egyik meteorológus. Könnyen lehet, hogy az egyre gyorsuló automatizáció egyik váratlan áldozata az időjós lesz.
Nem az új előrejelző modell bejelentése volt az IBM egyetlen, időjárással kapcsolatos dobása 2015-ben: októberben felvásárolták a The Weather Company-t, hogy a rendelkezésükre álló hatalmas adatmennyiséget beépíthessék modelljükbe. Árulkodó, hogy a cég tévécsatornájára nem tartottak igényt, és teljesen a digitális előrejelzésben gondolkodnak. Várhatóan egyre kevesebb meteorológus és egyre több adatelemző fog dolgozni náluk – de még az ilyen jellegű emberi input jelentősége is egyre csökkenni látszik.
Ami a tévéképernyő másik oldaláról minket informáló embereket illeti, nekik a lokális média – és a közeg ismerete –, valamint a személyes brandépítés marad. Spann több mint háromszázezer Facebook-lájkolóval és kétszázezer Twitter-követővel bír, kollégáival együtt pedig hetente egyszer egy WeatherBrains című YouTube-műsorban beszélnek minden, az időjárással kapcsolatos témáról. Mások is igyekeznek különböző niche területeket kikaparni maguknak: a Capital Weather Gang blogon az előrejelzések mellett azok tudományos hátterének elmagyarázásával igyekeznek extra információt adni a közönségnek.
Pontosan így lehet még értelme a klasszikus időjárás-jelentéseknek: a meteorológusok szakértelme még mindig releváns, ha tornádók vagy hurrikánok csapnak le, és ezek hátterét kell elmagyarázni, a három-ötnapos előrejelzések kapcsán azonban már hatékonyabb egy applikáció, mint egy öltönyös ember a kamerák előtt.
Kelemen Luci
További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.
