Itthon és külföldön évről évre újabb és újabb fesztiválok ütik fel fejüket, népszerűségük és látogatószámuk egyre nő. Az on demand zene világában a csúcsra tör az élő zenei élmény – és ezzel mindenki jól jár.
Mínuszos hír?
Az állítólag nullszaldós, sőt, mínuszos fesztiválok valójában egyáltalán nem azok. Évről évre több fesztivál lép a színre, és a néhány eltűnő helyét rögtön két-három másik veszi át. A piac szárnyal: az Egyesült Királyságban mindössze öt év leforgása alatt 50%-os növekedés történt, 2015-ben 3,5 millió ember vett részt zenei fesztiválokon, a bevételek pedig egyre emelkednek. Növekvő jegyárak mellett is növekszik a résztvevők száma, eközben pedig a zenei rendezvényekkel foglalkozó vállalatok bevételeinek mind nagyobb hányada származik a fesztiválokból. Az USA-beli AEG Live esetén ez korábban csupán az utolsó 10%-ot tette ki, mostanra azonban a harmadát jelenti időszaki eredményüknek.
Az évtizedekkel ezelőtt még ingyenes hippi-összejöveteleket felváltó, borsos árú nyári fesztiválokat is fiatalok milliói látogatják. Egész egyszerűen mindenkinek megéri: a fesztiválozónak, a szervezőnek és az előadóknak is.
Forrás: Pixabay
A fesztiválok rendkívül gyorsan alkalmazkodtak az új igényekhez – gyorsabban, mint bármely más esemény, üdülőhely vagy koncert. Még a legdrágább hasonló rendezvények napijegyei is körülbelül egy nagyobb előadő önálló koncertjének árával érnek fel, azonban egy fesztiválon a látogató ugyanezért a pénzért több együttest is meghallgathat, válogathat közöttük, vagy akár úgy is dönthet, hogy a rengeteg off program valamelyikéből választ. A fesztiválozóknak ugyanis az élmény az első – az élő műsoré, az „ottlété” –, ami még az on demand zene korában is képes milliókat vonzani a rendezvényekre. Ezért van az is, hogy a legnagyobb fesztiválok már a lineup nyilvánosra hozatala előtt eladják a jegyek 90%-át.
A siker kulcsa
A pénzükért cserébe pedig itt ha valamit, hát élményt garantáltan biztosítanak a látogatók számára. Ez egyben sikerük következő fontos oka: a show többnyire hatalmas. Minőségi, nagy költségvetésű eseményekről beszélünk, ahol a zenei programok mellett számos egyéb lehetőség biztosított a szórakozásra – a Sziget esetében a különféle cirkuszi mutatványok, művészeti tevékenységek, vagy akár TedX előadások. Az egész olyan, mint egy hatalmas vidámpark felnőtteknek: 0-24 szórakoztatás, ahol az unalom lehetősége a folyamatosan villódzó, pezsgő, dübörgő és látványos közegben a minimumra van szorítva.
Ezen túl persze közrejátszanak az Y-generáció bulizási szokásai is. Általánosítani ugyan nehéz, de mégis úgy tűnik, hogy ez a réteg sokkal inkább az együttműködés és az osztozás pártján áll, mint az egyéni birtoklásén: élvezik, ha elsőként hallgathatnak meg egy olyan zenekart, akit még senki sem ismer, így a fesztiválok többé-kevésbé „hippis” közösségi érzése tarol náluk.
Ebben is hatalmas szerepet játszik a közösségi média: a célközönség minden tagja hallhat az eseményről, és birtokába juthat minden releváns információnak – ha akarja, ha nem. A Facebook, az Instagram és társaik a másik oldalról is mozgatórugókként működnek, hiszen a megosztás már velejárója a fesztiválélménynek, melyen keresztül rögtön tudathatjuk összes ismerősünkkel, hogy éppen hol járunk és hogy hatalmas buliban van részünk. Ez egyben óriási ingyenreklámot jelent az adott fesztiválnak, másrészt viszont a posztra kapott lájkok, meg úgy önmagában a megosztás és az ezzel szerzett pár perces hírnév öröm a posztolónak is, ahogy azt már több kutatásban is bizonyították.
Közel és távol
A fesztiválok növekvő száma maga után vonja persze azt is, hogy már különösebben nagy távolságokat sem kell utazni az élményért. Bár a távolság sok esetben eddig sem volt visszatartó erő – hiszen egy-egy előadóért, vagy fesztiválért a régió távoli területeiről is érkeznek látogatók –, mostanra jóformán mindenki találhat az otthonához közel lehetőséget arra, hogy jól érezze magát. A Sziget fesztivált a mai napig külföldiek töltik meg – és még csak nem is a szomszédos országok lakói, hanem például holland vagy német fiatalok.
Forrás: Pixabay
Nemcsak a fesztiválozók oldaláról, hanem bizony a színpadon állókéról is egyre nagyobb a rendezvények népszerűsége. Az illegális letöltések növekvő aránya és a rossz lemezeladások mellett más bevételi források után kellett nézniük, és erre kiváló megoldást jelentettek a fesztiválok.
Hasonlóan nagyot szakítanak a rendezők, a befektetők és a szponzorok is. A fesztiválok vállalati támogatásai szintén évről évre nőnek, hiszen a nagy látogatószámnak köszönhetően tökéletes megjelenési lehetőséget biztosítanak számukra. A közösségi média egyébként is minden eseményt a reklámozás lehetőségévé változtatott, de maga a fesztiválhelyszín is számos lehetőséget tartogat, kezdve a standolástól a színpadokig, melyek mind az azt szponzoráló cégről kapják nevüket. Ezért is volt nagy bemutatás, amikor a tavalyi Fishing on Orfűn a fő színpadot a támogató visszalépése miatt végül a közönség szavazatai alapján „Boldogság, te kurva” nagyszínpadra keresztelték.
Ráadásul a szervezés költségeit a nagyobb fesztiválok esetében már nem is egy kis cégnek kell a vállán cipelnie. Jellemző lett a fesztiválok vállalativá válása, ahol több rendezvény ugyanazon szervezőcsapat alá tartozik – lásd Sziget Kft. –, akik több, eltérő profilú fesztivált futtatnak egy kézből.
A profitot persze megdobja az is, hogy reklám- és szponzorbevételek mellett maguk a fesztiválozók is többet költenek, mint egy szimpla koncerten, hiszen több napon át el kell látniuk magukat – az enni- és innivaló megvásárlása mellett például telefont tölteni, ami többnyire aránytalanul drága a fesztiválokon.
A pénz beszél
Eközben sokan látják a töretlenül növekvő fesztivál-biznisz árnyoldalát is. A legfőbb vád az, hogy a nagy rendezvények ellehetetlenítik a kisebb, helyi fesztiválok és koncertek létezését, amellyel együtt gazdasági problémákat is okoznak. Tény, hogy a nagy fesztiválok megnehezítik a kisebbek dolgát. Ott van például rögtön az előadók szerződtetése: a fellépőkkel ugyanis a nagyobb fesztiválokon szerződésbe foglalják, hogy a régióban nem léphetnek fel máshol, vagy másik hasonló rendezvényen. Ez persze megnehezíti az új és a helyi fesztiválok szervezőinek dolgát, akik így kénytelenek más trükkökhöz fordulni. Sokszor direkt az olyan előadókra utaznak, akik vagy még, vagy már nem képesek megtölteni egy teljes nézőteret.
Forrás: Pixabay
Ezzel együtt azonban más a két műfaj közönsége: a fesztiválok elsősorban a fiataloknak szólnak, míg a koncertek esetében nagyobb a korosztályi megoszlás. Ugyanakkor igaz az is, hogy a fesztiválok változatos felhozatala és a sokféle zenekar miatt most először előfordulhat, hogy szülő és gyermek együtt megy koncertezni.
Összességében meg lehet mutogatni, hogy a nagy fesztiválok tönkreteszik a kisebb helyi zenei eseményeket, de a szomorú igazság az, hogy ezek a rendezvények igenis jövedelmezőek a helyi gazdaság számára – több szinten, és nem is kicsit. Rendkívül jó hatással van a turizmusra: egyes helyeket elsősorban a fesztiválja miatt látogat meg egy nagyobb tömeg, akik már magán a rendezvényen is költenek, de ha már ott vannak, akár még pár napot városnézéssel is eltöltenek. Nem véletlen, hogy sok fesztiváljegy mellé kedvezményes tömegközlekedési bérletet is lehet vásárolni, ezzel is ösztönözve a résztvevőket arra, hogy ha már odautaztak, nézzenek is körbe egy kicsit.
A helyi üzletek számára több oldalról is óriási a lehetőség ez. Egyrészt lehetőségük van a fesztiválra is bevonulni – és itt nem csak a fesztiválozóktól származó bevételekről van a szó, hanem a hasonlóan nagy létszámú személyzetéről is, akik előbb érkeznek, és tovább is maradnak a helyszínen. Másrészt pedig nem csak a fesztiválra betelepülő hamburgeresek profitálnak: a fesztivál területén minden jóval drágább, így az ahhoz közeli boltoknak és egyéb vendéglátó egységeknek sem rossz az üzlet, hiszen sokan döntenek a kisebb sétáért cserébe olcsóbb étel is ital mellett. A Hajógyári-sziget melletti Auchan is elég jól kereshet a fish&chipsen a fesztivál ideje alatt. A helyi üzletek bevételei mellett pedig a nagyszabású rendezvények megannyi munkalehetőséget is teremtenek.Ne feledkezzünk meg persze a már említett nagyvállalatokról se, akiknek a kiváló reklámozási és termékpozicionálási lehetőségek mellett más hasznuk is származik a fesztiválokból. Személyesebb kapcsolatot tudnak kialakítani a fogyasztókkal, - ami még ha nem is nyilvánul meg azonnal látható összegekben, hosszú távon növeli a márka iránti elkötelezettséget, és így az eladást és bevételeket is.
A fesztiválok jövőjéről egyelőre nem sokat tudni. Egyrészről felröppent a hír, hogy a túltelített fesztiválpiacon egymást ölik a rendezvények. Minden évben egyre többet indítanak, mert sokan a könnyű meggazdagodás kulcsát látják benne, miközben a valóságban persze jóval nehezebb talpon maradni a hatalmas versenyben. Mások szerint azzal együtt, hogy egyre kevesebb vállalat birtokol egyre több fesztivált, a felhozatalt is kontrollálják, ami a fesztiválok homogenizálódásához vezet. Bárhová is tartson a fesztiválipar, az biztos, hogy jelenleg a maximumon pörög.
Árki Noémi
Kövessen minket a lumens.hu-n, illetve Facebook-on is!
