A történelem során most először él több kövér ember a földön, mint ahányan túl soványak vagyunk. 1975 óta évtizedenként másfél kilóval nőtt az átlagos testtömeg – ha ez így folytatódik, 2025-re átlagosan minden ötödik felnőtt ember elhízott lesz.

Forrás: Pixabay

Súlyos problémák

A Lancet-ben megjelentetett elemzés szerint a korábbiaknál kétszer több nő és háromszor több férfi túlsúlyos. „Nagyjából nulla az esélye”, hogy a következő évtizedben lassuljon e növekedés aránya – holott a WHO ezt a célt tűzte ki 2013-ban. E trend mögött a megnövekedett bevételek és az egyre könnyebben elérhető olcsó étel áll. „A fejlődő országokban egyre könnyebb sokat enni, egészségtelenül sok kalóriát fogyasztani” – mondta Majid Ezzati, az elemzés fő szerzője. A friss gyümölcsök és zöldségek, a teljes kiőrlésű kenyerek ára „észrevehetően magasabb, mint a finomított szénhidrátokat tartalmazó ételeké” – fogalmazott.

Hivatalosan a 30-nál magasabb testtömegindexű emberek számítanak túlsúlyosnak. 1975 óta 105 millióról 640 millióra nőtt a számuk világszerte – és évtizedenként nagyjából másfél kilogrammal nőtt az átlagos testsúly. Az előrejelzések szerint hatalmas költségekkel fognak járni az ezzel kapcsolatos extra orvosi kiadások is.

A Non-Communicable Disease Risk Factor Collaboration égisze alatt dolgozó kutatók 19 000 000 felnőtt ember testtömegindexét dolgozták fel 1975 és 2014 között végzett felmérések alapján. A legfontosabb eredmény az, hogy ma már sokkal nagyobb problémát jelent az elhízás, mint a soványság (18,5 alatti testtömegindex) – bár utóbbi Afrika és Dél-Ázsia egyes részein még mindig komoly egészségügyi problémát jelent, világszerte mára sokkal nagyobb problémává vált a túlsúlyos emberek jelenléte. A nők esetében már több mint tíz éve beállt ez az állapot, a férfiak esetében azonban 2011-ig több volt a sovány, mint az elhízott. Egyre több a szélsőséges eset is: a 35 fölötti testtömegindexúek aránya a jelenlegi trendek alapján 2015-re 9% lesz a nők esetében, míg a férfiakéban 6.

„Vagy nincs elegendő ennivaló, vagy nincs elegendő egészséges ennivaló – ugyanazon probléma két különböző manfesztációja” – fogalmaz Ezzati. „Szerintem az egyik legnagyobb előttünk álló kihívás az egészséges ételek versenyképes árúvá tétele” – folytatja. Mexikóban (ahol a lakosság majdnem éthamada súlyosan elhízott) 2014-ben adót vetett ki az üdítőitalokra, és a kezdeti felmérések szerint ez sikeresen csökkentette is az eladásokat. A gazdagabb országok orvosi hálózata képes lehet az elhízással járó egészségügyi problémák menedzselésére, de a fejlődőekben ez várhatóan hatalmas kihívást fog majd jelenteni.

Költséges mozgáshiány

Forrás: Pixabay

Nem mozgunk eleget – és ez rendkívül sokba kerül nekünk. Az egészségügyi következmények és a csökkent versenyképességet aggregálva csak 2013-ban 67,5 milliárd dollárba „került” a világnak egészségtelen életmódunk. Ez az első kutatás, mely számszerűsítette e költségeket – és az egyik társszerző szerint „ezek az értékek valószínűleg alulbecsülik a valódi árat, amit megfizetünk”.

A hatalmas összeg legnagyobb része, 53,8 milliárd dollár egészségügyi kiadásokra ment el – ebből 37,6 milliárd a 2-es típusú cukorbetegség orvoslására, melynek kialakulásában a mozgáshiány komoly szerepet játszik –, és „mindössze” 13,7 milliárd tudható be a csökkent versenyképességnek. „A mozgáshiányos életmód gazdasági hatása várhatóan növekedni fog, különösen az alacsony és közepes bevételű családok számára” – fogalmaznak a kutatás szerzői.

Úgy tűnik, a korábbi javaslatokhoz képest is több mozgásra van szükség az ülő életmód hatásainak kiiktatásához. A WHO legalább heti 150 percnyi mozgást javasol, az American Heart Association napi 30 percet. Egyes kutatások szerint a rövid, hiperintenzív edzésmunka is hasznos lehet, azonban az ezzel kapcsolatos vizsgálatok még nem egyértelműek. Nagyon sok mindenről még nem tudunk eleget: egyelőre az is rejtély a kutatók számára, miért jár sokkal nagyobb egészségügyi kockázattal a tévé előtt ülés, mint bármely más ülő életmódhoz tartozó tevékenység. Egy, szintén a Lancerben megjelentetett kutatás eredménye szerint négy órányi irodai munkát fél óra edzés, nyolc órát pedig egy óra „vált ki” naponta.

Kelemen Luci

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.