Rendkívül amerikai választ kínál a Pink Pistols nevű szervezet az orlandói terrorcselekményhez hasonló események megakadályozására: céljuk az LGBT-közösség felfegyverezése. Az Egyesült Államokban csak idén eddig 133, legalább négy halálos áldozatot követelő lövöldözés történt – a közvélemény támogatása ellenére sem valószínű azonban, hogy érdemben változna az országra jellemző szabad fegyvertartási kultúra.

A szövetségi törvények alapján bárki vehet ilyen fegyvert az Egyesült Államokban. Forrás: Wikipedia Commons

Rózsaszín pisztolyok

A 2000-ben alapított Pink Pistols különös helyet foglal el az amerikai politikában: a szociálisan konzervatív, de a szabad fegyvertartás elkötelezett jobboldal ambícióit igyekszik kombinálni a társadalmi kérdésekben rugalmasabb liberális oldal identitásával. Az orlandói lövöldözéssel kapcsolatban számukra egyértelmű megoldás a fegyvertartás-pártiak egyébként is kedvelt érve: ha az áldozatoknál lettek volna lőfegyverek, ez az egész nem történt volna meg.

Az FBI statisztikái szerint a rasszizmus után a második leggyakoribb kiváltó indok a nemi identitás a gyűlölet-bűncselekmények listáján. „Soha egy másik kisebbségi csoportot nem festettek le annyira gyengének a közbeszédben, mint a melegeket” – fogalmazott egy jelentősebb meleg újságíró még 2000-ben, szintén a felfegyverzés mellett téve le a voksát. „Ez a lehető legjobb eszköz, ami a rendelkezésünkre áll” – nyilatkozta nemrég a Pink Pistols vezetője.

Nem ők az egyetlenek az országban, akik hasonló érvek mentén próbálják az önvédelem biztonságosságát propagálni – sikerrel. Az USA lakossága a világ 4,43%-át teszi ki, és övék a bolygón magánkézben lévő fegyverek 42%-a. A fejlett országokat nézve az Egyesült Államokban a legmagasabb a fegyveres halálesetek száma – az egyik legszigorúbb fegyvertartási szabályokkal rendelkező Egyesült Királyságban pedig a legalacsonyabb.

Lövések mindenütt

Az elképesztő mennyiségű fegyverhez elképesztő mennyiségű szomorú statisztika is társul. Az év eddigi 166 napján 133, legalább négy halálos áldozatot követelő incidens történt az Egyesült Államokban – és az orlandói tragédia csak egy volt az aznap történő negyvenhárom(!) lövöldözésből az országban, melyek további tizennyolc halottal és negyvenegy sebesülttel jártak.

Ha ez nem lenne elég, a statisztikák szerint a lőfegyverek okozta haláleseteknek csupán töredékét okozzák az orlandóihoz hasonló terror- és egyéb cselekmények. Az ENSZ adatai szerint az Egyesült Államokban Kanadához képest hatszor, Svédországhoz hétszer, Németországhoz tizenhatszor gyakrabban történnek ilyen tragédiák – még úgy is, hogy ez rekordalacsony értéknek számít odaát. A legtöbb életet azonban az öngyilkosságok követelik – a lőfegyverhez köthető halálesetek hatvan százalékáról beszélünk.

Mikor Ausztráliában egy tömeggyilkosság után betiltották az automata és félautomata fegyvereket, és jelentősen szigorítottak a fegyvertartáshoz köthető szabályokon, egy visszavásárlási programmal pedig az összes ausztrál lőfegyver ötödét semmisítették meg. A lőfegyveres öngyilkosságok aránya 57%-kal, a lőfegyveres gyilkosságoké 42%-kal csökkent az elkövetkezendő hét évben. Rendkívül valószínűtlen azonban, hogy hasonló változtatásokat hoznának az Egyesült Államokban – annak ellenére is, hogy bizonyos intézkedéseket még a fegyvertartás pártolói is támogatnának.

Átpolitizált golyónyomok

Minden egyes hasonló tragédiánál ideiglenesen fellángol a fegyvertartási szabályozás szövetségi szintű módosítása, ennek azonban nagyon komoly ellenzői vannak a jobboldalon. Az alkotmány második kiegészítése a szabad fegyvertartás jogát a lakosság ellen forduló kormány elleni önvédelem jogával magyarázza, és bár ennek valószínűsége és hatékonysága egyre megkérdőjelezhetőbb az idő előrehaladtával, minden egyes korlátozónak tűnő intézkedést erre alapozva látnak súlyos és elfogadhatatlan állami beavatozásnak a releváns csoportok.

Az NRA virginiai központja. Forrás: Wikipedia Commons

A 2013-as newtowni tragédia után tűnt úgy, hogy komoly esély lehet a törvényi változtatásra, azonban hiába állt be a Fehér Ház teljes mellszélességgel a reformok mögé, a részletesebb háttérellenőrzés ötlete nem kapta meg a szükséges hatvan szavazatot a szenátusban. Bár a lakosság nagy része – még a fegyvertartók is – támogatja az olyan, európai szemmel magától értetődő intézkedéseket, mint az automata és félautomata fegyverek civilek számára való betiltása, ennél is fontosabbnak tartják a fegyvertartáshoz kapcsolódó jogok biztosítását. Ebben nagy szerepe van a National Rifle Association (NRA) rendkívül hatékony lobbitevékenységének is.

Az orlandói történteknek egyébként várhatóan nem lesz különösebben nagy hatása a novemberi elnökválasztásra, mivel Trump szélsőséges megoldási javaslatai egyébként sem voltak különösen népszerűek a teljes lakosság körében, és még azt sem lehet pontosan tudni, milyen jellegű politikai diskurzus alakul ki a történtekkel kapcsolatban – a felmérések szerint Clintont találják megbízhatóbbnak szociális kérdésekben, a fegyvertartás kérdésében azonban a republikánusok jelöltjét.

Kelemen Luci

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.