Április első hetén Nicolás Maduro elnök a következő két hónap minden egyes péntekét nemzeti ünneppé nevezte ki. Ennek oka egyáltalán nem az ideológiában keresendő, hanem abban az egyszerű tényben, hogy veszélyesen alacsony az ország áramellátásáért alapvetően felelős vízerőművek vízszintje. Az ezredforduló óta elhanyagolt bővítések most ütnek vissza – ideiglenes megoldásként pedig a iskolákban és az üzletekben is „hosszú hétvége lesz” az elnök nyilatkozata szerint.
Politikai nagyfeszültség
A helyzetet az ellenzék – mely novemberben kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban – a Maduro eltávolításával kapcsolatos terveinek megerősítésére használja fel. „Az, hogy az elnök nem dolgozik, nem jelenti azt, hogy minden venezuelai ilyen” – nyilatkozta Maria Corina Machado ellenzéki politikus, aki lemondásra szólította fel a vezetőt. A közszféra több dolgozója szerint az intézkedés még csak nem is teljesíti célját, a lakosság ugyanis nagy valószínűséggel ugyanúgy áramot fogyaszt majd otthonában, mint a munkahelyükön tennék. Az elnök egyik javaslata ezzel kapcsolatban az volt, hogy a nők ne használjanak hajszárítót, a „természetes stílus ugyanis jobban néz ki”.
Venezuelai tüntetők. Forrás: Wikipedia Commons
Venezuela áramellátásának 70%-áért a Guri-gát felelős, melynek vízszintje az El Niño miatti kevés téli esőnek köszönhetően jelenleg rendkívül alacsony – amennyiben további négy méterrel csöken, ki kell kapcsolniuk a turbinákat. Hiába a világ legnagyobb olajtartalékai, Chávez hatalomra kerülése után szinte semmit nem fektettek az áramellátás bővítésébe, bár 2003 és 2012 között 49%-kal nőtt a fogyasztás – sokan pedig illegálisan csatlakoznak a hálózathoz. A 2009-es krízis után másfél milliárd dollárt költöttek tartalék generátorokra, melyek háromnegyede azonban alig egy évvel később használhatatlanná vált a karbantartás hiánya miatt.
Romokban a gazdaság
Tény, hogy finoman fogalmazva sem irigylésre méltó az ország gazdaságának állapota, az olajárcsökkenés ugyanis rendkívül erős negatív hatást gyakorolt rájuk. A Venezuelát markában szorongató gazdasági krízis eredményeképp így is komoly élelmiszerhiánnyal küzd a lakosság – a négynapos munkahét pedig tovább fokozhatja a már így is több száz fős sorokat az üzletek előtt. Alapvető áruk is hiánycikknek számítanak – a fogyasztói termékek ára több mint 180 százalékkal nőtt tavaly. „Az ország egy politikai krízishelyzet küszöbén áll” – írta a Financial Times december közepén. 2003 óta rögzített a hivatalos árfolyam, a 2008-ban bevezetett „erős bolívar” (mely a korábbi elinflálódott bolívar ezerszeresét éri) feketepiaci csereértéke azonban sokkal alacsonyabb a rögzítettnél.
Forrás: Wikipedia Commons
Az infláció 2014-ben a 60%-ot is elérte, illetve 2015-ben megközelítette a száz százalékot, miközben a GDP négy százalékkal csökkent, a kormány pedig bűncselekményként kezeli a feketepiaci árfolyamok közlését. „Az ország voltaképp csődben van” – írta február elején az Independent. Venezuela kormánya 1,28 milliárd dollárnyi értékű aranyat küldött Svájcba januárban, illetve 472 millió dollárt visszavontak az ország készpénzkészletéből – így a most esedékes hitelrészleteket ugyan képesek fizetni, de elemzők szerint nagy valószínűséggel ez az utolsó próbálkozásuk a csődhelyzet bejelentése előtt.
Nem ez az első hasonló intézkedés annak érdekében, hogy spóroljanak az energiával: márciusban egy hetes kényszerszabadságra küldték a dolgozókat az elnök utasítására, egyben effektíve lezárva az országot arra az időszakra. 2010-ben Hugo Chávez hozott hasonló intézkedést, amikor a húsvéti ünnepet három nappal meghosszabbították. Nem Venezuela az egyetlen ország, mely a szárazság hatásaival küzd: Kolumbia elnöke arra kérte a lakosságot, hogy fogyasszanak kevesebb áramot, a Panama-csatornában pedig korlátozzák a hajózási lehetőségeket.
Kelemen Luci
További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.
