Ha tényleg bojkottálni akarod Izraelt, legalább csináld normálisan – mondja Hananya Naftali How to really boycott Israel című Youtube-videójában a Boycott Israel mozgalomra reagálva, melynek célja „bojkottálni az izraeli és más, Izraelben vagy azon kívül készített zsidó termékeket, melyek közvetlenül vagy közvetve támogatják Izraelt”.

Izrael bojkottja – izraeli kezdeményezésre

A bojkott mozgalom paradox módon izraeli kezdeményezésre indult: a cionista liberálisok Izrael létezését, vagyis az 1948-as háború folyományaként született államot támogatják, de az 1967-ben elfoglalt palesztin területekről, a Ciszjordániából és Gázából származó, izraeli vállalatok által előállított árucikkeket elutasítják. Tevékenységüket a WhoProfits.org weboldal segíti, amely felsorolja mindazokat a cégeket, melyek az elfoglalt területekből profitálnak.

A korábbi cionista aktivisták azonban nem értenek egyet a jelenlegi folyamatokkal, „mert most már nem csak a telepes termékeket bojkottálják” – világít rá Tamar Hermann tel-avivi lakos, az Israel Democracy Institute közvélemény-kutatója, aki sokáig nem vásárolta meg a telepesek zöldségeit és borát. „Minden izraeli termékre kiterjedő bojkottot hirdetnek. Számomra ez problematikus” – fogalmaz, hiszen az izraeli kormány a „gyarmatosított” területeket Izrael részének tekinti, termékei semmilyen megkülönböztetés alá nem esnek. A mozgalom ugyanakkor újra felélesztheti a nyugati társadalmakban az antiszemitizmust.

Hogyan bojkottálhatod igazán Izraelt?

Hananya Naftali azonban a bojkott sikerét gátló további akadályokra is rávilágít. Az IDF-ben (Israel Defense Forces) kötelező katonai szolgálatát teljesítő húszéves zsidó férfi sorra veszi a legfontosabb izraeli fejlesztéseket, amelyek mára a jóléti államok elengedhetetlen kellékeivé váltak.

Forrás: Pixabay

„Vedd elő a számítógéped, a tableted és a telefonod, és távolítsd el róla az Intel Pentiumot vagy a Celeron processzort, mert ezeket mind Izraelben fejlesztették vagy állították elő” – adja meg a bojkottálni vágyók számára az első instrukciót Naftali. Valóban Izraelnek köszönhető a 8088 processzor (amely az első PC „agyaként” funkcionált), az MMX és a Centrino mobil technológia. Az MMX segítségével jelentősen megnövelték a számítógépek teljesítményét.

„Ha még mindig működik a számítógéped” – folytatja – „kell, hogy legyen rajta egy vírusirtó vagy egy tűzfal”, melyeket a származásukra tekintettel szintén el kellene távolítani. Ugyanakkor a Microsoft operációs rendszerétől is ajánlott megszabadulni a sikeres bojkott érdekében, hiszen Izrael ad otthont az említett cég kutatócsoportjának.

Ami a mobiltelefont illeti, az Apple termékeiben szintén izraeli chip található, ahogyan izraeli az elektromos autó akkumulátora is; „nem küldhetsz SMS-t, mert ezt újfent Izraelben fejlesztették ki”.

A fent említett technológiák eredetének ismeretében visszatetsző lehet a Boycott Israel Today honlapján olvasható útmutatás, mely a mozgalom hatékonyságát hivatott előmozdítani: „egyszerű köremail küldésével, Twitteren, Facebook-oldalak megosztásával, fórumokon és blogokon a bojkottról szóló információk posztolásával, a mobiltelefonban szereplő névjegyek számára SMS-ben, hívják fel az embereket, és mondják el nekik”.

Nem maradhat ki az orvostudomány sem: a TEVA gyógyszergyárat 1901-ben három zsidó férfi alapította S.L.E. néven, – az akkor még Palesztinához tartozó – Jeruzsálemben. Izraeli tudósok dolgozták ki többek között a rák, az HIV vagy AIDS gyógykezeléseit is.

Izraelben fejlesztették ki a TaxiBotot is, melyet a repülőgépek reptéri áthelyezésénél vesznek igénybe. „Nem használhatsz pendrive-ot, vízmelegítő napelemet a háztetőn, Vibert, GetTaxit és számos más izraeli terméket sem” – zárja a sort a teljesség igénye nélkül Naftali.

Aggódó felek

Az egyes államok vegyes fogadtatásban részesítették mind a Boycott Israel mozgalmát, mind az Európai Unió azon döntését, miszerint meg kell jelölni az izraeli telepekről (többnyire a West Bankból és Gázából) származó termékeket.

Forrás: Pixabay

2016 februárjában a brit parlamenti képviselők túlnyomó többsége elítélte a BDS (Boycott, Divestment and Sanctions) Izrael ellen szervezett kampányát. A mozgalom a zsidó állam kudarcára hivatkozva jött létre, miszerint annak nem sikerült egyenlő jogokat biztosítania az Izraelben és az elfoglalt palesztin területeken élő araboknak. Az indítvány arra szólította fel az alsóházat, hogy „vesse el a BDS mozgalmat, amely Izrael államának démonizálását és delegitimálását gerjeszti”, valamint a kormányt, hogy „ítéljen el bármely és minden kanadai szervezet, csoport vagy egyének kísérletét, amely a BDS mozgalmat támogatja, mind itthon, mind külföldön”. „Az Izrael bojkottjára kiszabott büntetéssel megtagadjuk magunktól a szabadságot, amely védelmezőinek mondjuk magunkat” – írta a megosztó szavazás kapcsán a Guardianen megjelent véleménycikkében Michael White újságíró.

Az amerikai törvényhozók március közepén találkozóra hívtak számos üzleti csoportot. Ennek során az Izraeli bojkott alatt álló vállalatokat az amerikai gazdaságra veszélyeseknek nyilvánították. A megnyitó beszédben hangsúlyozták a 1985-ös US-Israel Trade Agreement jelentőségét, melynek köszönhetően a két ország közti kereskedelemi forgalom meghaladja az évi 40 milliárd dollárt. Megállapították, hogy a bojkott nemcsak az izraeli gazdaságra mérne csapást, hanem az Egyesült Államokéra is, ezért „minden módon ellene kell állni”.

Funcs Fanni

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.