A fenti gondolat a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ várostervezési alapvetése, ennek szellemében szervezik fejlesztési programjaikat évek óta. Ezekről és a „smart city” fogalmáról, ennek budapesti lehetőségeiről beszélgettünk Vadász Nóra településmérnökkel, a Design Terminál Citylab programjának vezetőjével.
Mi is pontosan a Design Terminál? Mivel foglalkozik, mik a feladatai?
A Design Terminál a magyar kreatívipar fejlesztésével foglalkozó inkubációs ügynökség. Konzultációt, mentorálást, hazai és nemzetközi szakkiállításokon való részvételi lehetőséget és befektetési mediációt biztosítunk – ezek a szolgáltatások ingyenesen érhetők el, szakmai szempontú kiválasztás útján. Küldetésünk, hogy három kiemelt területen segítsünk vállalkozásokat a nemzetközi és hazai piacra lépésben: ezek a technológia, a design és a várostervezés.
Mit tud ez utóbbi, hosszú távú és komplex feladathoz hozzátenni a Design Terminál?
Tevékenységünkkel igyekszünk olyan lehetőségeket biztosítani, ahol a fiatal tervezőszakmáknak alkalmuk nyílik a koncepcióalkotásra, a legígéretesebbeknek pedig megvalósítani városfejlesztési ötletüket a városirányítás szereplőivel együttműködve. Fontos mediácós szerepet töltünk be a piaci és közszféra szereplői között, így hatékonyan közre tudunk működni, hogy a konkrét projektek mentén sikeres együttműködések alakuljanak ki.
Pontosan milyen platform keretein belül valósulhat meg mindez?
Tavaly indítottuk SmartCityLab fejlesztési pályázatunkat, aminek szintén kiemelt célja volt, hogy mozgósítsuk a városi környezet javítását szívükön viselő fiatal tervezőket, szakembereket, városlakókat, hogy javaslatot tegyenek az általuk fontosnak vélt városi problémák megoldására. Ezek megvalósulását elősegítendő partnerséget kötöttünk a fővárosi közműcégekkel, többek között a Budapesti Közlekedési Központtal, a Főkerttel és a Fővárosi Vízművekkel. Őket is megkérdeztük a számukra legégetőbb problémákról, a témákat pedig igyekeztük úgy meghatározni, hogy nekik is minél hasznosabb megoldási javaslatokkal tudjunk szolgálni. 2016-tól ez a program Citylab néven, kibővített tartalommal és erőforrásokkal támogatja a városfejlesztéssel kapcsolatos innovatív kezdeményezéseket. Az új Citylab programban kiemelt jelentőséggel bír a másik két lab – Designlab és Techlab – csapataival való közös munka és gondolkodás elősegítése, valamint a különböző szakterületek közötti szinergiákból adódó lehetőségek kihasználása.
Fotó: Karvaly Bence / lumens.hu
Mi változott a programban az idei évtől?
Idén a CityLab egy időben indul másik két projektünkkel, a TechLab-bel és DesignLab-bel, így a jelentkezőknek lehetősége nyílik a közös gondolkodásra és munkára – a projektünk weboldalán is szereplő alapvetésünk szerint ugyanis a jövő városfejlesztésében kiemelten fontos szerepe lesz az ágazati határokat átlépő tudásnak. Fontos, hogy a csapatok kölcsönösen profitálni tudjanak a különböző szakterületek közötti együttműködésből.
Milyen ötletek valósultak meg eddig a Smart City Lab pályázatok keretében?
A tavalyi etapban például négy építészlány alkotta meg az azóta a médiában is sok helyen méltatott tűzcsapra szerelhető ivókút koncepcióját. Mi összehoztuk őket a Fővárosi Vízművekkel és a tűzoltósággal: közösen kifejlesztettek egy olyan prototípust, ami mára már valójában egy sorozatgyártásra alkalmas kész termék lett. Ezt a főváros már rendszeresítette is, jelenleg negyvenhárom helyen fel is szerelték, a budapestiek pedig előszeretettel vették használatba őket és a turisták körében is nagy népszerűségnek örvendenek. Egyik fő célunk, hogy a tavalyi ivócsap-projekthez hasonló sikersztorikat tudjunk létrehozni idén is. Idén ilyen innováció a FUTI projekt, mely egy újrahasznosított műanyagból felépülő térburokoló elem, ami gyalogosok lépéseiből, a kerékpáros közlekedésből, a napfényből és az éjszakai világításból is képes energiát termelni.
Hogyan zajlik a tervezési folyamat a program során? Mi volt a munkamenet például a fenti ivókút kapcsán?
A lányok esetében kis mértékben volt szükség műszaki, tervezési segítségre, hiszen prototípussal érkeztek. A program elején a megfelelő alapkutatások elvégzése után személyre szabott fejlesztési tervet állítunk össze, mely az adott csapat vagy cég fázisától függően lefedhet például termékfejlesztést, üzleti kompetenciafejlesztést vagy marketing- és PR-stratégia megalkotását is. Mindebben kiterjedt mentorhálózatunk segít. A legkülönbözőbb szakterületeket képviselő mentorokkal van szerencsénk együtt dolgozni – kezdetben mi kerestük meg őket, idén már többen maguktól jelezték, hogy szívesen részt vennének a programban. Idén kulcsmentoraink Finta Sándor (Budapest főépítésze – a szerk.), Szemerey Samu (urbanista építészmérnök, a KÉK – Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója – a szerk.) illetve Reith András (építészmérnök, klímadesign szakember – a szerk.).
Fotó: Karvaly Bence / lumens.hu
Hogyan zajlik tovább a program, amikor már megvan az ötlet, vagy akár a konkrét terv is?
Elsősorban olyan jelentkezőket várunk, akik lehetőség szerint teljes munkaidőben tudnak a projektjükkel foglalkozni, de nem kizáró ok, ha mégsem. Teljes elköteleződés esetén azonban ingyenes irodateret és csapatonként két főnek fejenként nagyságrendileg százezer forint ösztöndíjat is biztosítunk. Az inkubációs irodatérben kapnak helyet mindhárom lab csapatai, így közvetlenül lehetőségük nyílik, hogy egymástól tanuljanak-inspirálódjanak.
Milyen ötletekkel érdemes pályázni a Design Terminálhoz?
Minden olyan „smart city”-elképzelésre nyitottak vagyunk, ami hozzájárul a város élhetőbbé tételéhez, ami közelebb hozza egymáshoz a városlakókat és a várost. Lehet célzottan Budapestre szánt vagy más településre specializált ötlettel is pályázni, de előnyben részesítjük azokat, amelyek alkalmasak a széleskörű felhasználásra, illetve nemzetközi viszonyrendszerben is versenyképesek lehetnek. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek könnyedén átültethetők más városok életébe is.
Pontosan mit takar a „smart city” kifejezés?
Ez nem egy pontosan meghatározható fogalom vagy kategória: a mi értelmezésünkben ez minden olyan elképzelést jelent, amitől egy város működése emberközelibbé, fenntarthatóbbá válik. Ez lehet akár egy, a helyiek várossal kapcsolatos ismereteit játékos formában szélesítő alkalmazás, vagy akár ide tartozhat a hamarosan Budapesten tesztelésre kerülő intelligens közvilágítás-szabályozási rendszer is.
Mely területeken tudna ez a szemlélet megjelenni Budapesten?
Számos lehetőség van rá – jó példa az ivócsap vagy akár az intelligens lámpák. Ide sorolható például a BKK Futár rendszere is, ami egy kiváló példája az intelligens városszervezésnek és a különböző ágazatok összehangolásának. Szintén előremutató kezdeményezés egy másik tavalyi mentoráltunk, a Budapest Dialog interaktív honlap, mely a bonyolult önkormányzati ügyintézést könnyíti, és a városlakók és városvezetők közötti párbeszéd egy új csatornáját nyitja meg.
Mi akadályozhatja meg ezeket az alulról induló kezdeményezéseket?
Úgy gondolom, mindig megvalósulhatnak az ezekhez hasonló, igazán jó ötletek, csak meg kell találni a megfelelő partnert hozzá: éppen ez az egyik legfontosabb terület, ahol megjelenik a szerepünk. Célunk, hogy az érintett szakmákban aktív vállalkozások és intézmények közötti párbeszédet erősítsük, tevékenységüket támogassuk és facilitáljuk. Egy-egy sikeres projekt nyomán – mint például az ivócsap – hisszük, hogy a továbbiakban presztízskérdéssé válhat felkarolni egy-egy hasonló kezdeményezést. Szerencsére eddigi tapasztalataink pozitívak. A Fővárosi Vízművek vezérigazgatójának például annyira megtetszett az ivócsap, hogy azóta is tart belőle egyet az irodájában.
Kicsit elkanyarodva a CityLab projekttől: településmérnökként milyen fejlesztéseket tartana a legfontosabbnak Budapesten?
Két szívügyem van: a Duna menti rakpartok, illetve a városon belüli zöld infrastruktúra fejlesztése. Az előbbi esetében úgy látszik, hogy a nemrég a Főváros által kiírt RAK-PARK tervpályázat elindított valamit – ennek eredményét én is kíváncsian várom. Utóbbi esetében nagyobb szükség lenne az egyes fejlesztések keretében annak integrált és stratégiai tervezésére, tekintettel az ökológiai szolgáltatások fontosságára, melyek az életminőséget és az emberek közérzetét közvetlenül meghatározzák.
Horváth Máté
Névjegy:
Településmérnök. 2010-ben diplomázott a Budapesti Corvinus Egyetem tájrendező- és kertépítőmérnök szakán, településüzemeltetés szakirányon. 2013-ban pedig megszerezte másoddiplomáját az egyetem településmérnök mesterképzésén. Az egyetem alatt szakmai tapasztalatot szerzett többek között a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.-nél, illetve a németországi Adler & Olesch tájépítész és várostervező irodánál. Dolgozott a Fővárosi Önkormányzat “Rögtön jövök” programjának koordinátoraként, ahol a budapesti kerületekkel együttműködve közösen dolgoztak a város kiüresedett üzlethelyiségeinek és földszinti funkcióinak hasznosítására vonatkozó hosszú távú koncepcióján. 2014-től a Design Terminál urbanisztikai területének projektmenedzsere, ahol azóta is számos smart city projekten dolgozott, úgy, mint a CityLab programot megalapozó Smart City Lab fejlesztési pályázat, vagy a kreatív gyártóműhelyeket feltérképező Mi készül a városban? kutatási program.
További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is
