Tizenkilenc eritreai menedékkérő hagyta el péntek reggel Rómát – Svédországot jelölve meg úti célként – az első, az Európai Unió „keblébe” szervezett átszállítás keretében, amelynek lényege a bevándorlók ezreinek tagországok közötti elosztása.

„Ez a repülőgép jelképezi Európa győzelmét, aki tud szolidáris és felelősségteljes lenni, aki életeket ment” – fűzte az eseményhez Angelino Alfano, olasz belügyminiszter. A tizenkilenc eritreai az elsők a százhatvanezer menedékkérő közül, akiknek a következő két évben részesülniük kellene az „áthelyező programból”. Körülbelül száz menedékkérő áll indulásra készen Olaszországban, hogy néhány héten belül Németországba, Hollandiába vagy „más, hajlandóságukat kifejező országokba” menjenek” – magyarázta Alfano. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága szerint a következő repülőjáratokat a jövő hétre tervezték.

Ennek megvalósulását az EU-tagállamok belügyminisztereinek Brüsszelben tartott szeptember 22-i találkozóján elfogadott „áthelyező program” tette lehetővé, melynek keretében százhúszezer bevándorlót osztanak szét az európai közösségben. Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia adtak le ellenszavazatot, amitől François Hollande, francia köztársasági elnök óva intette őket: a bevándorlókkal ellenséges uniós tagállamok – mint Magyarország vagy Szlovákia –, amennyiben nem csatlakoznak az EU migránsokat elosztó tervébe, szankcióban fognak részesülni.

Az ellenállók

Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy nem fogadja el az EU parancsát: inkább megszegi az európai jogszabályokat, mint hogy alkalmazza a Brüsszelben meghatározott kötelező kvótát.

Fico 2006-ban kampányol. Fotó: RightWingerPo

A szeptember 30-i ENSZ-gyűlésen Magyarország a világkvóta bevezetését javasolta, melynek kezdeményezését Málta is támogatja; ez a menekültek elosztására szolgálna, amely „nem egyedül Európa felelőssége kellene, hogy legyen” – magyarázta Szijjártó Péter egy nappal korábban New York-ban. „A bevándorlók kérdése az egész világot érintő kihívás, amelyre globális szinten kell választ adnunk. (…) Az erőteljes népvándorlás forrásai olyan országok, amelyek nemzetközi politikai döntések folytán váltak instabilakká. Ezeket a döntéseket nem csak Európa hozta, ezért Európának nem egyedül kell felvállalni a migránsválság kezelésének terhét” – tette hozzá.

Magyarország kerítésépítő tevékenységét azzal magyarázta, hogy „léteznek olyan európai jogszabályok, amelyek világosan kimondják, hogy a tagállamoknak meg kell védeni az EU külső határait. Magyarország egy határország, ezért építettünk kerítést a magyar-szerb határon.” Ezt követően a görög határ ellenőrzésére szolgáló, „rendőrökből, katonákból, helikopterekből, hajókból és repülőgépekből álló európai erő” megszervezését sürgette, valamint úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösségnek finanszíroznia kellene a török, libanoni és jordániai menekülttáborokat, hiszen ezek az országok több millió, a háború elől menekülő szírt fogadnak be.

A dán kormány hétfőn bejelentette a honosítási feltételek szigorítását. A nyelvről, történelemről és kultúrától szóló tesztek nehezebbek lesznek, emellett a kérelmezőknek be kell bizonyítaniuk, hogy az utóbbi néhány évben képesek voltak saját pénzügyi egzisztenciájukat biztosítani.

Szintén ajánljuk:

Határországok országhatárai

Macedónia csütörtökön tízezer Görögország felől érkezett migránst fogadott. A helyzet kezelése érdekében elrendelték teljes rendőrség mozgósítását. „Az óriási bevándorlóhullám várhatóan folytatódik a következő napokban” – jelentette ki Ivo Kotevski, a macedón belügyminisztérium szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyását adta az Európai Uniónak, hogy nyílt vitát tartson a hajókon Líbia felől Európába tartó migránsokról; a problematikus államban „Sophia” név alatt folytatnak katonai európai hadműveleteket. Ezek az ország határának mentén „antiátkelő” tevékenységet végezve már a második fázisba léptek, amely lehetővé teszi az átkelők, és azok nemzetközi vizek felé tartó hajóinak feltartóztatását.

Év eleje óta 630 ezer illegális bevándorló érkezett Európába – nyilatkozta Fabrice Leggeri, a Frontex európai határokat felügyelő ügynökségének igazgatója egy, az Ebrának adott interjúban. Hasonló problémát vet fel a gazdasági bevándorlók nagy száma, akik szisztematikus visszaküldéséről csütörtökön tárgyaltak a tagállamok képviselői, így reagálva az 1945 óta tapasztalt legsúlyosabb migrációs válságra. „Akiknek nincs szüksége a nemzetközi védelemre, vissza kell fordulniuk a származási országukba” – foglalta össze Jean Asselborn, luxemburgi külügyminiszter.

E kérdés különösen Olaszországban kényes, ahol a szírek, az eritreaiak és az irakiak – az európai „áthelyező program” egyedüli érintettjei – csupán a harmadát képezik a 132 ezer, ez év eleje óta érkezett bevándorlónak. Az EU – reményei szerint – megkezdheti a bevándorlók szétválasztását azokra, akik hazájukban nincsenek életveszélyben, és azokra, akik igényelhetnek menekültstátuszt – bár ez kevéssé kompatibilis az olasz joggal, amely rendkívül védelmezi a menedékkérőket.

A migráns nem jár egyedül

Németország akár 1,5 millió migránst is befogadhat 2015-ben; ez a szám a korábban becsültnél jóval nagyobb: 800 ezer és egymillió közé tették az ország várható befogadási képességét, amely az európai országok között már így is rekordnak számított. A német hatóságok szerint azonban az állam a következő három hónapban további 920 ezer bevándorlót vár, ez pedig az előrejelzések szerint az idei évben összesen 1,5 millió embert jelentene.

Minden egyes bevándorlónak, aki menekültstátuszt – és ezáltal menedékjogot – kap Németországban, joga van idehozni a családját, ezen felül átlagosan négy-kilenc rokonát. Az októbertől decemberig terjedő időszakban – az előrejelzett számot alapul véve – a családi kedvezményből kifolyólag körülbelül 7,36 millió személy kaphat menedékjogot. Angela Merkel politikáját már saját táborában is bírálják, amiért humanitárius elvekre hivatkozva nem fixálja véglegesen a befogadható menekültek számát.

A német belügyminisztérium szóvivőjének szeptember 25-i nyilatkozatából kiderül, hogy a Németországba érkező, magukat Szíriából menekülőnek valló migránsok egyharmada nem a megnevezett országból származik. A harminc százalék csupán becslés: Tobias Plate nem tudott pontos statisztikai adattal szolgálni.

Funcs Fanni