A világ legvéresebb terrorszervezete 2015-ben hűséget esküdött az ISIS-nak, és Nyugat-Afrikai Vilajet néven folytatja tevékenységét. Bár ideológiailag közel áll az anyaszervezethez, toborzási módszereiben sok tekintetben eltér. Jellemzően a helyi konfliktusokat és gazdasági problémákat kihasználva próbál híveket szerezni – vagy egyszerűen nem hagy más választást a megfélemlítetteknek.
Forrás: Wikipedia Commons
Az északkelet-nigériai Boko Haram nem terrorszervezetként indult: a mozgalmat 2002-ben Mohammed Yusuf szalafita imám alapította. A „haram” arab szót tilosra lehet fordítani, a „boko” hausza nyelven pedig eredetileg hamist jelentett, de áttételesen a nyugati, szekuláris oktatást szokták érteni alatta. A szervezet nevét ezért leggyakrabban „a nyugati oktatás tilosra” illetve a „nyugati oktatás bűnre” szokták fordítani. Eredetileg egy szunnita fundamentalista szekta volt, melynek fő célja a saría jogrend bevezetése volt, de ezt nem erőszakos úton akarták megvalósítani. Először vallási központot és iskolát alapították, mellyel a környékbeli, rossz anyagi körülmények között élő fiatalok számára biztosítottak oktatást. Fokozatosan céljukká vált, hogy egy iszlamista államot hozzanak létre, és a központot dzsihádista toborzó centrummá alakítsák. A kormány nem sokat törődött a kezdeti figyelmeztetésekkel, ugyanis a szervezet az ország félreeső helyén működött, és az első hét évben többé-kevésbé erőszakmentesnek bizonyult.
A chiboki lányok elrablása indította útjára a #BringBackOurGirls hashtaget. Forrás: Wikipedia Commons
Az első komolyabb összecsapásokra 2009-ben került sor, mikor több Boko Haram-tagot lelőttek, miután egy rendőrségi igazoltatás során összetűzésbe keveredtek a hatóságokkal. Az esemény felbőszítette a mozgalom követőit, és zavargások törtek ki, melyekben közel ezer ember vesztette életét. Hamarosan a csoport vezetőjét elfogták, és egy statáriális bíróság ítélete nyomán kivégezték. Ekkor került a csoport élére Abubakar Shekau, aki a Boko Haramot a ma ismert terrorszervezetté formálta. 2010-ben már több akciót is végrehajtottak, egy év múlva pedig felvették a kapcsolatot az Al-Kaida helyi szárnyával. Két év múlva erősödtek meg igazán, és kerültek a figyelem középpontjában, mikor a chiboki iskolából 276 lányt raboltak el. Ekkora már 50 000 négyzetkilométeres terület állt ellenőrzésük alatt, és közel 6600 embert vált áldozatukká. 2015 márciusában hűségesküt tettek az ISIS-nak, és annak „Nyugat-Afrikai Vilajetévé” váltak.
A Mercy Corps nevű humanitárius szervezet negyvenhét korábbi taggal készített interjú útján próbálta feltérképezni, hogy milyen egy tipikus Boko Haram-támogató, és mi motiválja őket a csatlakozásra. Az beszélgetések elemezése során világossá vált, hogy a tagok nagyon különböző demográfiai csoportokból kerülnek ki. Korábbi munkanélküliek és állással rendelkezők, világi és egyházi iskolába járók, valamint az oktatási rendszerből kibukók is a Boko Haram körébe kerültek. Sokkal fontosabbnak bizonyultak a családi és üzleti kapcsolatok: mind a negyvenheten említették, hogy rokonuk, barátjuk vagy munkatársuk hatása is hozzájárult ahhoz, hogy a terrorszervezet soraiba kerültek.
A Boko Haram az erőszak, szegénység és mérhetetlen korrupció sújtotta északkeleti tartományokban sokak számára anyagi helyzetük javítására nyújt lehetőséget. Számos korábbi tag a szervezetet lényegében maffiaként írta le: a vezetőség a fiatalok számára hiteleket nyújt olyan kisméretű vállalkozások indítására, mint például egy vegyeskereskedés vagy fodrászszalon. Ezek az üzletek jellemzően bedőlnek, és mikor a fiatalok már nem tudják a törlesztőrészleteket fizetni, arra kényszerítik őket, hogy csatlakozzanak. Egy férfi arról nyilatkozott, hogy nehéz helyzetben lévő családjuknak egy toborzó segített különböző „ajándékokkal”, és egy idő után világossá tette, hogy ezekért cserébe belépésüket várja. Különböző politikai vagy anyagi hasznot hozó bűncselekményekért – egy politikus meggyilkolása, bankrablás – a szervezet pénzdíjat ad az elkövetőknek, és mikor már rendőrség körözi őket, nem marad más választásuk, mint a csatlakozás. Ezzel a módszerrel a szervezetnek még a szomszédos országokból is sikerült tagokat toboroznia.
A Boko Haram miatt körülbelül 2,3 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat. Forrás: Flickr
Fontos szerepet kap a társadalmi nyomás is. Az elmaradott régióban a kapcsolati háló, az uram-bátyám viszonyok az egzisztencia létfontosságú elemét képzik. Sokakat környezetük szervez be, vagy azért jelentkezik, hogy bosszút álljon meggyilkolt rokonáért a kormányerőkön.
A félelem a Boko Haram egyik leghatékonyabb fegyvere. A megkérdezettek között volt, aki azt vallotta, hogy akkor állt be a terrorcsoport soraiba, mikor azok lényegében válogatás nélkül kezdtek el gyilkolni. Mindenképp fenyegetve érezte magát, és úgy gondolta, csak úgy menekülhet a vérengzés elől, ha maga is a gyilkosok közé áll. A kaotikus helyzetben ez az erőszakos, militáns csoport tűnhet még a legszervezettebbnek, és keltheti leghihetőbben a rend illúzióját. A Boko Haram propagandaeszközeivel egy párhuzamos narratívát közvetít, melyben ők a korrupt kormányzattal szemben álló szabadságharcosként tetszelegnek.
Az iszlám ultrakonzervatív ágát követő férfiak belépésükkor sokszor feleségeiket is rákényszerítik erre – vannak azonban olyan nők is, akik saját elhatározásukból tesznek így. Számukra a szervezet nyújtotta egzisztenciális biztonság jelent vonzerőt, valamint az oktatási lehetőségek – bár utóbbiak a Korán és az iszlám tanulmányozására korlátozódnak.
Külön csoportot képzenek az elrabolt lányok és gyerekek. A sokszor hónapokon vagy akár éveken át fogvatartottak borzalmas kínokat élnek át a táborokban. Rendszeresen éheztetik, fizikálisan bántalmazzák, illetve meg is erőszakolják őket. Egyesek ebből a borzalmas helyzetből az egyetlen kiutat abban látják, hogy önként jelentkeznek öngyilkos merénylőnek. Nemrégiben egy ilyen robbantó esetében merült fel a gyanú, hogy a chiboki iskolában foglyul ejtett lányok egyike volt.
Tavaly szeptemberben a nigériai kormányerők bejelentették, hogy sikeresen visszafoglalták a Boko Haram által elfoglalt területeket, és minden táborukat elpusztították. Ennek ellenére a csoport terrorszervezetként továbbra is aktív: 2016-ban a Nigériában, Csádban valamint Kamerunban elkövetett akcióiknak legalább 161 halálos áldozata volt.
Schuck Róbert
További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.
