Hogyan is működnek valójában a közösségi felületek moderálási funkciói? Kik döntenek, és milyen elvek szerint arról, hogy egy adott komment, kép vagy videó eltávolításra kerüljön? Milyen esetekben korlátozhatják alapjogaink gyakorlását a világ másik oldaláról? Az internetes cenzúra rövid története, és néhány gondolat az ismeretlen moderátoroknak a szólásszabadság befolyásolására gyakorolt hatásáról.

Moderáld magad

Forrás: Flickr

Bármely internetes weboldal legalapvetőbb érdeke, hogy felhasználóik számára a lehető legjobb online környezet biztosítva folyamatos visszatérésre bírják őket. Ennek érdekében elvárt, hogy egy biztonságos, a nézeteiknek és normáiknak megfelelő tartalmat biztosítsanak. Mi a helyzet azonban akkor, ha maga a weboldal nem gyárt saját tartalmat, hanem az oldal felhasználói maguk alakítják az általuk létrehozott és megjelentetett információtömeget?

Ez a helyzet egészen addig kezelhető, míg az oldalra regisztráltak száma el nem ér egy kritikus tömeget, mely után a létrehozott adat nem felügyelhető önmagában egy belső, az üzemeltetéssel szoros kapcsolatban álló moderátori csapattal – mint például a legtöbb hagyományos internetes fórum esetében, ahol a hozzászólásokat létrehozó aktív felhasználói bázis általában a néhány száz főt sem nem haladja meg.

A megjelenő tartalom szempontjából a skála másik végén álló közösségi és tartalommegosztó oldalak esetében a feladat elvégzésére számtalan szolgáltató alkalmaz külső moderátor-vállalkozásokat a felhasználók által létrehozott adatokkal kapcsolatos döntésel meghozatalára. A közösségi média moderálása rendkívüli mértékben növekvő üzlet, a piacon számtalan olyan céggel, melyek csak erre az egy tevékenységre specializálódva kínálják szolgáltatásaikat – a munkavégzést a Fülöp-szigetekre, Indiába, vagy más, olcsó munkaerővel kecsegtető országokba szervezve ki. A webkettő hajnalán azonban – például a frissen induló YouTube esetében – ehhez még sem a képzett munkaerő, sem a pénzügyi háttér nem állt rendelkezésre.

Megosztó videók

Forrás: Pixabay

A kezdeti időkben a YouTube csupán egy kisebb felhasználói bázis által, nagyrészt személyes videók családon és baráti körön belüli megosztására használt felület volt. Ahogy azonban a látogatók mértékének növekedésével a tartalom mennyisége is növekedni kezdett, a megosztott anyagok jellege is kiszélesedett. A moderálást általában kevésbé igénylő családi videók mellett megjelentek a szerzői jogvédelem alatt álló filmek és videók, az amatőr és professzionális pornográfia minden elképzelhető válfajával együtt. Ugyanúgy bárki által elérhetővé válhattak a gyermekbántalmazásról és állatkínzásról szóló felvételek, mint egy családi szülinapról készített videó.

A YouTube 2007 végére rögzítette a szerzői jogokat is tiszteletben tartó moderálási elveit. A nem engedélyezhető videók eltávolításáról való döntés azoban komplex művelet, amely már nem végezhető el csupán egy leírt követelményrendszer alapján. A videók eltávolításánál eleinte csupán annyi volt a moderátorok által alkalmazott zsinórmérték, hogy nyugodt szívvel megmutatnák-e a moderálandó videót saját családtagjaiknak, barátaiknak.

A legtöbb, korábban már említett, egyértelműen megbotránkoztató tartalmú videón felül azonban a cenzúrázás szempontjából a legnagyobb dilemmát a jelentős hírértékkel bíró, társadalmi folyamatokat befolyásoló tartalmak jelentik. A YouTube moderálási feladatait ellátó, és a szakma szempontjából úttörő jelentőségű, leginkább egyetemistákból álló SQUAD csoportot ez már új kihívások elé állította. A 2009 nyarán lezajló, Mahmud Ahmadinezsád elleni tüntetések során készült, vérző áldozatokról feltöltött videók esetében a döntés már nem csupán a vért tartalmazó, felkavaró videók eltávolításáról szólt: a szólásszabadság és a tájékoztatás jelentős korlátjává vált volna a moderátori gárda, ha megakadályozza az utcai eseményekről készült felvételek elterjedését.

Hasonló probléma merült fel egy rendőri túlkapás áldozatával, a mindössze 26 éves Neda Agha-Soltan esetében is, akinek egy golyótalálat okozta haláltusáját bárki szabadon elérhette a YouTube felületén. Bár a vér és az agresszió alkalmazása miatt mindkét esetben el kellett volna távolítani a videókat, elképesztően fontos politikai tartalmuk miatt a csoport végül nem alkalmazott szankciót. Bár csaknem minden szolgáltató közzéteszi – ha máshol nem is, az általános szerződési feltételek között – a felhasználás során betartandó szabályokat, a moderálási eljárások részletei (mint üzleti titok) szinte teljesen rejtettek a felhasználók számára. A cenzúrázási eljárásokban résztvevő alkalmazottakat komoly titoktartási nyilatkozatok kötik, így a tartalommoderálási szempontokról mind a mai napig nagyon kevés információval rendelkezünk.

Felhasználók, kihasználók

Dave Willner, a Facebook 2008-2013 között alkalmazott tartalomszabályozásért felelős vezetője szerint a közvéleményben általában több népszerű tévhit is tartja magát a jelentett tartalmak eltávolítóival kapcsolatban. Ezek szerint a moderálás kizárólag robotok által, nagyrészt a hatóság szereplőinek részvételével, esetleg szakértők általi csoportmunka eredményeként születik meg. Ezek a gondolatok kivétel nélkül tévesek – ennek oka az, hogy kizárnák a felhasználó közreműködését a folyamatban.

A nagy közösségi oldalak szempontjából a felhasználó három fontos magatartással működik közre a rendszer fenntartásában. A tartalomgenerálás (képek és videók feltöltése, szöveges üzenetek megosztása) mellett a szolgáltató oldaláról kulcsfontosságú már önmagában a felhasználó oldalon eltöltött viselkedésének monitorozása és analizálhatósága is, amelynek összesítése jelenti a reklámbevételek alapját. A harmadik, kiemelten fontos szerep pedig pontosan az adatmennyiség moderálásában való részvétel. A kézi ellenőrzéssel kezelhetetlen mennyiségű tartalmak moderálásának megoldása ugyanis szinte kizárólag a felhasználói jelentéseken és tiltásokon alapul, így a benyújtott reklamációk által valójában maguk az oldalra regisztrált tagok formálják a közösségi oldal erkölcsi normáinak vázát.

Jól érzékeltethető a Facebook példáján, hogy egy közösségi oldal működésének felügyeletében az ezzel foglalkozó alkalmazottak mellett mekkora jelentőséggel bírnak az aktív felhasználók is. Náluk csaknem ezer alkalmazott dolgozik világszerte a tartalom moderálásán, amely az teljes alkalmazotti szám egyharmada. A futószalag-jellegű munkát az elmaradottabb országokba kiszervezett cégeken keresztül elvégeztetve (közvetetten) kevesebb mint egy dollárt fizetnek az elvégzett munkáért óránként. Az Egyesült Államokban dolgozó moderátorok nagy része fiatal, a munkaerőpiacra frissen kilépett frissdiplomás, akik átmeneti megoldásként tekintenek az itt töltött időre, míg el nem helyezkednek a saját szakmájukban. A hatalmas fluktuáció miatt így az átlagos Facebook-moderátor 3-6 hónapot tölt a cégnél.

A Facebook moderálási elvei nagyjából hasonlóak a YouTube rendszeréhez, a jelentősebb különbségek csupán a céltartalom eltérő jellegéből adódhatnak. Cenzúra alá kerül a nem elfogadható szexuális tartalom keretében a pedofílián és nekrofílián kívül a teljesen meztelen emberi test is. A kiemelten erőszakos tartalmon (mint gyilkosság, öngyilkosság vagy lefejezés) túl az illegális tevékenység széles skáláján belül kiemelten moderált a drogfogyasztás, vagy családon belüli erőszak. Külön csoportot alkotnak a már korábban tárgyalt, a közösség által felállított normák miatt tiltott vagy engedélyezett tartalmak, amelyek akaratlanul is logikátlanná teszik a szabályozást. Ezek alapján például a Facebookon megosztható férfi mellbimbó, míg a szoptatást bemutató tartalom nem. Hasonló a helyzet a testnedveket ábrázoló anyagokkal is, amelyek csak önmagukban, emberekkel való társítás nélkül mutathatóak be.

A közösségi oldalak moderálásának jövője azonban vélhetően a „robotoké”, pontosabban olyan automatizált folyamatoké, amelyek a mostani, a moderátor egyéni meggyőződéseit, emberi érzelmeit is tartalmazó eljárással szemben pusztán a tények alapján döntenének a cenzúrázandó anyagról. Ugyanakkor a minimális emberi közreműködés ez esetben is nélkülözhetetlen lenne – ha másért nem, az algoritmusok számára jelenleg még nehezen értelmezhető szólásszabadságot megvédendő.

Olajos Marcell

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.