Pénteken kezdődött a 2016-os sakkvilágbajnok-jelölti bajnokság, melynek győztese lesz a koronát három évvel ezelőtt elhódító Magnus Carlsen legújabb kihívója. Az eseményt azonban az agytorna minősége helyett egy jogi botrány emelte reflektorfénybe, miután a szervezők perrel kezdtek fenyegetni mindenkit, aki nyilvánosságra hozza a folyamatban lévő mérkőzések lépéseit. Bár ennek célja állításuk szerint az, hogy a sakk-kedvelő közönség mind egy helyen – náluk – kövesse a meccseket, jogi precedensük finoman szólva is vitatható.
A sakk Ecclestone-ja?
Egy ötvennégy éves vállalkozó dollármilliókat fordít arra, hogy ismét népszerű sporttá tegye a sakkot. Egy vitatott YouGov-felmérés szerint több mint hatszázmillió ember játszik „rendszeresen” világszerte – az ilinoisi Andrew Paulson célja pedig az, hogy a kriketthez és a teniszhez hasonló szintre emelje a játékot. „Rájöttem, hogy az előadók hiányoznak a sakkból” – nyilatkozta 2012 novemberében.
Forrás: publicdomainpictures.com
Vállalata, az Agon Limited már akkor kapcsolatban volt a FIDE nemzetközi sakkszövetséggel, és többek közt a 2014-es sakkvilágbajnoki döntő szervezéséért is ők voltak felelősek – attól függetlenül, hogy nem helyezték letétbe az egyezséghez szükséges ötszázezer dollárt. Az online közvetítés akkor rekordokat döntött – a hivatalos weboldal szerint több mint egymillió egyedi látogatójuk volt naponta, és ennek is duplája az utolsó mérkőzéskor –, és 2015-ben példa nélküli összeget fizettek a 2020-ig esedékes világbajnoki események médiajogaiért.
A szervezők hivatalos YouTube-csatornájának e sorok írásakor 138 feliratkozója van.
Minőségelőny
„A teljes sakkvilág számára jobb lenne, ha mi irányítanánk mindent” – írta az Agon egyik képviselője az előnyösebb szponzori lehetőségekre utalva azzal kapcsolatban, hogy a hivatalos közvetítés mellett a sakklépések továbbítását is megtiltották, szerzői jogokra és üzleti érdekekre hivatkozva. „Három kérdőjellel értékelném döntésüket” – idézte fel a komolyan hibás lépések kiemelésére használt jelölést Shaun McCoy, a Chess.com egyik munkatársa. Úgy tűnik, tényleges monopólium felállítására törekednek, mivel még csak lehetőséget sem biztosítanak arra, hogy a lépéseket vagy az élő közvetítést más oldalak „megvásárolják”.
Scalia halálával ismét reflektorfényben a Legfelsőbb Bíróság
Nem működött Donald Trump vezércsele
Normál körülmények közt a nagyobb sakk-oldalak egy „élő PGN fájlt” kapnak, mely a szervezők szerverén található, és automatikusan frissül a digitális táblák segítségével, így azonnal meg tudják osztani a lépéseket. Erre most nem kerül sor, így manuálisan kell bevinniük a lépéseket – ezeket azonban legális forrásból nem tudják megszerezni, mivel mind a helyszínen tartózkodó újságírók, mind az online közvetítés nézői(!) számára tilos a lépések megosztása. A helyszínen tartózkodó médiaképviselők egyébként is több problémával néznek szembe – voltak, akik több mint egy hetet vártak hiába az akkreditációra, és volt, akit a botránnyal kapcsolatos nyílt levél megosztása miatt tiltottak ki a rendezvényről. Az Agon döntésének vélt vagy valós helyességétől eltekintve önmagában is aggályos a tény, hogy alig napokkal a verseny megkezdése előtt jelentették be mindezt.
Forrás: Flickr
Az első versenynapon túlterhelés miatt elérhetetlenné vált a ChessWorld hivatalos oldala – a szervezők szerint ennek oka egy DDOS-támadás volt, sokak szerint azonban egyszerűen nem volt megfelelő infrastruktúrájuk a nagyszámú érdeklődő kezelésére –, az intézkedés miatt pedig így teljesen lehetetlenné vált a mérkőzések online követése. A lépéseket a jogi fenyegetés ellenére is közvetítő oldalakat perrel fenyegették a szervezők, a kisebbeket pedig így sikeresen el is hallgattatták. A ChessBomb-on eredetileg a Tor böngésző segítségével anonim módon továbbított lépéseket akartak használni, azonban egy későbbi frissítésben már azt írták, hogy „immáron nem szükséges” mindez – közvetítésük azonban a második forduló közepén bejelentés nélkül leállt.
Különös módon az Agon csak a kisebb oldalakat kereste meg fenyegetésével, a Spiegel online közvetítését viszont érintetlenül hagyta. Állításuk szerint ezek a szereplők „nem csak minket, hanem a professzionális sakk jövőjét is szabotálják”. „A sakkvilág nem áll készen egy ilyen lépésre, a tiltással csak csökkenni fog az eseménnyel kapcolatos kommentárok és riportok száma” – nyilatkozta Emil Sutovsky, az Association of Chess Professionals elnöke. Az ilyen szigorú intézkedések egyébként szinte példa nélküliek, még a komolyan szabályozott futballközvetítések esetében sem vonatkozik tiltás a szöveges közvetítésekre vagy az aktuális állás elérhetővé tételére.
Ütik a sötét parasztot
Az Agon igényeinek jogi háttere finoman szólva is vitatott. Bejelentésükben azt állítják, hogy a sakkmérkőzések jellegénél fogva egy egyszerű szöveges, csak a lépéseket felsoroló közvetítés „akár még értékesebb is lehet”(!), mint egy videós verzió. Paradox módon egy 1997-es ítéletre (NBA vs. Motorola) hivatkoznak, ahol a kosárlabda-szövetség pert vesztett, mert kártérítést követelt az informatikai cég szövegalapú élő közvetítése és statisztikái miatt – jogi képviselőjük véleménye szerint azonban az Egyesült Államokban elismert „hot news doctrine”-ben fennálló kitételek a fentiekkel ellentétben itt érvényesnek bizonyulnának.
Szakértők azonban egyetértenek abban – és ezt az Agon sem vitatja –, hogy a sakklépéseket önmagukban nem védi szerzői jog. (Pontosan ezért köteleznek minden, a weboldalt meglátogató személyt arra – tíz év börtönnel fenyegetve az orosz törvények értelmében –, hogy beleegyezzen: nem továbbítja a lépéseket.) „Egy, a Brit Virgin-szigetekre bejelentett cég orosz börtönnel fenyeget egy német céget amerikai törvények megsértése miatt?” – foglalta össze a helyzet abszurditását Martin Bennedik sakkmester. A FIDE és az Agon közti megállapodás egyik szekcióját is megsérti az intézkedés, a jelek szerint azonban a nemzetközi sakkszövetség nem tervez közvetlenül beavatkozni az ügybe.
2010-ben az Anand-Topalov világbajnoki mérkőzés idején a bolgár sakkszövetség ment perre a lépések továbbítása miatt, ötszázezer eurót remélve a ChessBase weboldal ellen indított jogi procedúrától. „Ez egyszerűen rablás” – nyilatkozta a szervezők egyike (aki egyben Topalov menedzsere is) az üggyel kapcsolatban. A későbbiekben azonban kiderült, hogy a lépések egész egyszerűen köztulajdonnak számítanak, így a perben is a ChessBase-nek adtak igazat. Ők idén meghátráltak a fenyegetések miatt – melynek kínos következményei voltak a hivatalos közvetítésre is, a kommentátorok ugyanis az ő szoftverüket próbálták használni az első fordulóban.
Kelemen Luci
További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.
