Mi lett volna, ha a Kommunista Párt előre látta volna a Tienanmen téren történteket? Philip K. Dick Különvéleménye egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy valósággá váljon: a kínai hatóságok az USA-ban kifejlesztett technológiák és magas szintű megfigyelési hálózatuk segítségével profilokat hoznak létre az egyes lakosokról, hogy már idő előtt lecsaphassanak azokra, akik gyanúsan eltérnek a (számukra) normális viselkedéstől.

Forrás: Wikipedia Commons

A „prediktív védelemre” épülő koncepció a lakosságról rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű információból – mely munkájuk mellett szabadidős tevékenységeikre és más szokásaikra is kitér – épített adatbázis segítségével határozza meg, hol érdemes rendőri vagy akár katonai erőket is bevetni. A technológia segítségével előre próbálják meghatározni a várható bűnesetek – vagy éppenséggel kormányellenes tüntetések – helyét. Bár használatában Kína jár az élen, az eredete az Egyesült Államok: New Yorkban már 1994-ben kísérleteztek a statisztikai adatok használatával a bűnmegelőzés területén, vegyes eredményekkel. Hasonló, nem feltétlenül ellentmondásos próbálkozásra több helyen is van példa. Ami New Yorkot illet, három éven belül 37 százalékkal csökkent a bűnesetek száma, azonban ugyanez vezetett a „stop-and-frisk” nevű, alkotmányellenesnek bizonyuló technikához is, mely az igazoltatás mellett bármely járókelő átkutatását is lehetővé tette. Az ügyben ítélő bíró szerint jellemzően kisebbségi fiatalokat vizsgáltak át a hatóságok, azaz a módszer „indirekt faji alapú profilalkotáshoz” vezetett.

A kínai profilalkotás ezzel szemben nagyon is direkt.

A kormány által megbízott China Electronics Company képviselője, Wu Manqing „egyesített információs környezetnek” nevezte az általuk kidolgozott rendszert, melynek segítségével egy közbiztonság-elemző platformot hoztak létre. A január elsején elfogadott új törvények lehetőséget adnak a hatóságoknak arra, hogy a térfigyelő kamerák mellett bankszámlákhoz és a legkülönbözőbb telekommunikációs eszözökhöz is hozzáférjenek. „Ha valakinek van esélye egy működő Nagy Testvér létrehozására, azok a kínaiak” – nyilatkozta a Bloombergnek Lokman Tsui, a Hong Kongi Egyetem munkatársa.

Egy kínai APC a 2008-an pekingi olimpia idején. Forrás: Flickr

Világpolitikai jelentőségének növekedése mellett a rezsim 2011 óta elsősorban a hazai stabilitásra és biztonságpolitikára – a wei-wenre – fordít nagy összegeket hadseregének továbbfejlesztése helyett, és szakértők szerint ez a trend azóta is változatlan. Az arab tavasz eseményei után tizenhárom százalékkal emelték a belbiztonsági kiadásokat, és komolyan fejleszteni kezdték a megfigyelésre használható infrastruktúrát is az ország nagyobb városaiban. Nem véletlen az sem, hogy érdeklődő figyelemmel követi az FBI és az Apple közti fordulatos hatalmi harc eseményeit.

A kínai tudományos élet is aktívan hozzájárul a folyamathoz: a közelmúltban két komoly dolgozat jelent meg a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban. Bár úgy tűnhet, hogy ennek semmi köze a profilalkotáshoz, az első az arcfelismerő rendszerek fejlesztéséről, a második pedig a „közbiztonságot veszélyeztető események” valószínűségének megbecsüléséről szól. Utóbbi szempontjából erősen problémás a kínai kormány terrorizmust illető laza definíciója, melyet gyakran belső ellenségeik elhallgattatására használnak. Tavaly júniusban komoly rendőri akciókat folytattak különböző emberi jogi ügyvédek ellen – egyikük kormánykritikus kijelentései miatt három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ami azt jelenti, hogy soha többé nem praktizálhat ügyvédként.

Kelemen Luci

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.