Ügyvédek jogain taposnak Kínában
2016. március 06. írta: lumens

Ügyvédek jogain taposnak Kínában

A kínai állam emberi jogi ügyvédek elleni hadjáratának első komoly összehangolt akciója tavaly július 9-én történt, amikor több mint 120 ügyvédet és velük együtt dolgozó munkatársat akaratuk ellenére elhurcoltak otthonukból. A zaklatások és fogva tartások száma az előző hónap közepéig 317-re nőtt a China Human Rights Lawyers Concern Group kimutatásai alapján. Néhányan azóta sem kerültek elő, többek ellen pedig bírósági eljárás zajlik.

A júliusi rendőri akció rendkívüli volt – mind sebességét, földrajzi kiterjedését, illetve az érintett emberek számát tekintve. Teng Biao Amerikában élő kínai ügyvéd és aktivista szerint a razzia valamennyi kínai emberi jogi ügyvédet érintett. A hatóságok eddig is rendszeresen zaklatták őket, de egy ilyen összehangolt lépésre még nem volt példa ellenük. Az érintett jogászok nagy része a 2000-es években kezdett el praktizálni, és legfontosabb feladatuknak az átlagemberek jogainak állammal szembeni védelmét tartották. A razzia utáni napokban az állami média azzal vádolta őket, hogy csupán a hírnévre és a pénzre hajtó népámító szónokok.

Egy kínai APC a 2008-an pekingi olimpia idején. Forrás: Flickr

A rendőrség kifejezett figyelmet fordított a Fengrui ügyvédi irodára és annak munkatársaira. 2007-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a kínai állammal eltérő véleményük miatt jogtalanul bebörtönzött, illetve az otthonukból erőszakkal kilakoltatott embereket védje. A rendőrség azzal vádolja az ügyvédi iroda néhány alkalmazottját, hogy egy „nagyobb bűnözői csoportosulás” tagjai, akik az elmúlt három évben több mint negyven, a közrend megzavarására alkalmas ügyben szítottak elégedetlenséget a kínai kormánnyal szemben. A hatóságok szerint ilyen ügynek számít az észak-keleti tartományban (Heilongjiang) tavaly májusban elkövetett rendőri lövöldözés, amit a Fengrui ügyvédei „felkaptak” a közösségi médiában, illetve tüntetéseket is szerveztek ellene. Ezen az ügyen dolgozott Wang Yu – ő volt az első, akit elvittek a rendőrök.

Mivel a kínai emberi jogi ügyvédek nem bíznak az ország jogrendszerében, gyakran a nagy nyilvánosság elé terelik a vitás kérdéseket. Az igazságszolgáltatás működése nem tekinthető függetlennek, a bírák gyakran a helyi érdekeket követik, illetve a törvényeket sem kezelik elfogulatlanul. Bár Xi Jinping hatalomra kerülése óta a jogállamiság szükségességét hangsúlyozza, az elmúlt három év megmutatta, hogy igazából a a kommunista párt befolyásának megerősítését értette ez alatt. Néhány évvel ezelőtt a kormány még megtűrte az emberi jogi ügyvédek ténykedését, mára azonban lázadóknak és államellenesnek nyilvánította őket. Az őrizetbe vett ügyvédek közül sokaknak finom utalást tettek: nem szeretnék, hogy „érzékeny” ügyeken dolgozzanak a továbbiakban – írja az Economist.

A tavaly júliusi rendőri akcióval nem ért véget a megfélemlítés. Tavaly decemberben Pu Zhiqiangot, Kína egyik legkiválóbb emberi jogi ügyvédét – másfél évi fogvatartást követően – bűnösnek találták az interneten tett kormánykritikus kijelentései miatt. A Weibón közzétett kommentjei többek között megkérdőjelezték a Kommunista Párthoz köthető egyes törvényhozók rátermettségét, és elmarasztalták a Xinjiang-Ujgur Autonóm Területekkel szemben folytatott kormányzati politikát. A vád: „etnikai gyűlöletre való felbujtás”, illetve „veszekedés provokálása”. Az 50 éves Pu három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ami azt jelenti, hogy soha többé nem praktizálhat ügyvédként – írja a New York Times.

Pu Zhiqiang 2013-ban. Forrás: VOA

Az Obama-adminisztráció tiltakozását fejezte ki a letartóztatás ellen, és az amerikai nagykövetség egyik magas rangú tisztségviselője még az ítélet meghozatala előtt Pu szabadon bocsátását kérte. William Nee, az Amnesty International Kína kutatója szerint az ítélet durva és igazságtalan, mivel Pu Zhiqiang nem egy bűnöző, csak az emberi jogokat védő bátor ügyvédek egyike. A kínai állami hírügynökség szerint Pu elismerte bűnösségét, egyik ügyvédje azonban cáfolta ezt a hírt. A külügyminisztérium szóvivője, Hong Lei a külföldi vádakra reagálva azt mondta, hogy „az ügyet a jog törvényei szerint vizsgálták és a külföldi kormányoknak tiszteletben kell tartania Kína igazságügyi szuverenitását”.

Pu az 1989-es Tienanmen téri diáktüntetésekben való részvétele után kezdett el a jog iránt érdeklődni, és az utóbbi évtizedekben több nagy publicitást kapó ügyben különböző médiaszervezeteket, újságírókat és művészeket védett. Többet között a kínai diktatórikus rendszer ellen lázadó, külföldön is elismert művész, Ai Weiwei ügyvédje is volt, amikor a hatóságok adócsalással vádolták meg egyik cégét és 15 millió yuan (2,5 millió dollár) megfizetésére kötelezték. Kampányolt továbbá a munkatáborok bezárása mellett, ahol a gyanúsítottakat tárgyalás nélkül akár évekig fogva tarthatták a hatóságok.

Wang Yu-t az „államhatalom megdöntésére tett kísérlet” vádjával tartóztatták le, mely védőügyvédje, Li Yuhan szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is járhat. A 44 éves ügyvédnő védte Ilham Tohti egyetemi professzort is, aki a Xinjiang-Ujgur Autonóm Területeken élő ujgur muszlim kisebbség jogaiért emelte fel a szavát. A bíróság szeparatizmus vádjával életfogytiglanra ítélte.

Joshua Rosenzweig hongkongi emberi jogi szakértő szerint „a kínai hatóságok kezdenek azt állítani, hogy egyes ügyvédi csoportok központi szervezői lennének egy, az egész politikai rendszer megdöntését célzó összeesküvésnek. Ez egy nagyon súlyos vád, ami minden eddigin túltesz.” „Az államhatalom megdöntésével vádolni egy ügyvédet a hatalom részéről azt jelenti, hogy semmilyen módon nem tűrik meg az emberi jogi képviseletet, és olyan érzetet keltenek, mintha ténylegesen meg akarnának szabadulni az erőteljesen fellépő ügyvédektől” – nyilatkozta Eva Pils, a londoni King's College kínai jogi és emberi jogi szakértője.

A hasonló esetek könnyen elvehetik a most felnövő generáció kedvét attól, hogy hasonló jogi pályára lépjenek. A letartóztatási hullám miatt külföldi ügyvédi kamarák elnökei, jogászok, és volt bírók is levelet írtak Xi Jinping elnöknek, amiben aggodalmuknak adtak hangot. „Attól félünk, hogy a megvádolt ügyvédek megfelelő jogi képviselet nélkül kínzás, vagy más embertelen bánásmód áldozatai lehetnek, amivel a hatóságok könnyen kikényszeríthetnek belőlük hamis vallomásokat, melyek aztán kedvezőtlen ítéletekhez vezethetnek.”

A Wang Yut ért vádakkal egy időben egy Kínában dolgozó svéd állampolgárt is elkezdett zaklatni a rendőrség. Peter Dahlint, a Chinese Urgent Action Working Group (China Action) társalapítóját januárban több hétig fogva tartották a kínai hatóságok, és azzal vádolták, hogy szervezete torzított jogi jelentéseket készít, amivel a nemzetbiztonságot veszélyezteti. Az állami média Dahlin személyét összekötötte a tavaly júliusban lerohant Fengrui ügyvédi irodával. A China Action egy olyan szervezet, ami emberi jogi kérdésekben nyújt támogatást, illeve nem képesített jogászoknak ad segítséget vidéki településeken. Dahlin eltűnése után néhány héttel váratlanul a kínai állami televízióban tűnt fel, és beismerő vallomást tett – az eredeti vádak mellett azt is bevallotta, hogy egy aktivistának pénzt juttatott, aki a januárban letartóztatott Wang Yu fiát próbálta meg kimenekíteni az országból. „Megsértettem a kínai törvényeket az itteni munkámmal, megsértettem a kínai kormányt és megsértettem a kínai emberek érzéseit. Őszintén sajnálom, és elnézést kérek. hogy ez megtörtént” – nyilatkozta.

Dahlin jogi szervezete elítélte a „kikényszerített vallomást”, és elutasított minden vádat. Később kiderült, hogy Dahlint a pekingi reptéren vették őrizetbe, amikor el akarta hagyni az országot. A hatóságoknak egyszerűbb lett volna, ha érvénytelenítik a vízumát, és megtiltják kínai szervezetének működését. Ehelyett egy nyilvános elrettentő példát akartak mutatni: ha egy nyugati ember az emberi jogokkal akar foglalkozni Kínában, tudja, mire számítson – írja a BBC.

Nem Dahlin volt az egyetlen, aki a kínai állami televízióban tett beismerő vallomást az utóbbi időben. Gui Minhai a Mighty Current hongkongi könyvkiadó volt tulajdonosa, aki több szatirikus és bulvár témájú könyvet is kiadott a Kínai Kommunista Párt tagjainak magánéletével kapcsolatban. A könyvkiadó termékeit betiltották a szárazföldi Kínában. Gui tavaly októberi eltűnése után a kínai állami televízióban jelent meg újra, ahol bevallotta, hogy egy 12 évvel ezelőtt okozott halálos közúti baleset miatt menekült a hatóságok elől. A vallomást sokan megrendezettnek tartották, és továbbra is a kínai hatóságokat tartják felelősnek a további négy hongkongi állampolgár eltűnéséért, akik a hírhedt könyvkiadóval álltak kapcsolatban.

A Kínában egyre jobban terjedő televíziós vallomások eg három éve tudatosan folytatott politikai irányvonal eredménye. David Bandurski, a University of Hong Kong China Media Projectjének szerzője ezt a „kínai uralkodás vallomásos politikájának” tartja, ami szerinte a Kommunista Párt történetében gyökeredzik. A vallomások és önkritikák már a kezdetektől a vezetői stratégiák részét képezték: Kínában szinte mindenkinek, még valószínűleg régen Xi Jinpingnek is kellett írnia legalább egy önkritikát. Ezekkel az ember nem valamiféle igazságot vagy kulturális normát keres, hanem az olvasónak akar megfelelni. Ahogy Bandurski mondja, „sem a mai, sem a korábbi kínai vallomások kultúrája sem az elszámoltathatóságról, a tiszta kormányzásról vagy a szabályalapú rendszerről szól – csakis az uralkodásról és az engedelmességről.” Xi elnök nem véletlenül éleszti újra ezeket a hagyományokat: mindez emlékeztető arra, hogy a kínai vezetés eltérő véleményekkel szembeni toleranciája a 1990-es évek után ismét mélyponton van – írja az Economist.

Fürst András

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr398447694

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása