Egy héttel a támadások után a francia parlament a Szenátus szinte egyhangú szavazásával zöld utat adott a szükségállapot három hónapos meghosszabbítására és a kivételes szabályozás megerősítésére. Manuel Valls francia miniszterelnök az este folyamán bejelentette, hogy a törvény – amely az 1955-ös, a szükségállapotot definiáló szabályozást módosította – szombattól mind Franciaországban, mind annak tengerentúli tartományaiban hatályba lép.
Forrás: stocksnap.io
Kontroll
A jogszabály elfogadásával kibővült a házi őrizet intézménye: már nem csupán olyan személyeket lehet alávetni, akiknek „a magatartása veszélyesnek bizonyul”, hanem olyanokat is, akiknek a viselkedése közrend biztonságára nézve „fenyegetést jelent”. Manuel Valls nyilatkozata alapján a támadások óta százhatvannégy embert vetettek házi őrizet alá. Az új szabályozás emellett lehetővé teszi a hatalom számára, hogy kijárási tilalmat rendeljen el, illetve szigorú szabályozással bíró védelmi vagy biztonsági zónákat hozzon létre.
További intézkedések:
- A rendőrök fegyverviselési jogának kiterjesztése: a szolgálatukon kívüli időben is maguknál tarthatják a fegyverüket.
- A határok ellenőrzésének ideiglenes visszaállítása: Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter szerint ez „annyi időre szól, ameddig a terrorista fenyegetettség azt megköveteli”.
- A rendvédelmi szervek jelenlétének megerősítése: a támadások után Cazeneuve bejelentette, hogy „115 000 rendőrt, csendőrt és katonát állítottak aktív szolgálatba az állam területén”.
- Számos tüntetés eltörlése: leginkább a Cop21 – a klímaváltozásról szóló konferencia – kapcsán szervezett megmozdulások érintettek.
- Új rendőri és csendőri pozíciók létesítése.
- A francia állampolgárság megvonásának kiterjesztése azon terrorizmusnak behódolt személyekre, akik francia állampolgárként „születtek meg” és kettős állampolgársággal rendelkeznek: ezt egyelőre nem iktatták törvénybe, François Hollande francia köztársasági elnök vetette fel a Kongresszus ülésén. Ma még csak azoktól vonható meg a francia állampolgárság, akik születésük után szerezték meg azt.
- Deradikalizációs központ létesítése: Valls ígérete szerint „év végére” kiválasztják a helyszínt, amelyhez mind a pénzügyi, mind a jogi háttér adott, a nevelési terv pedig lassan elkészül.
- A radikális mecsetek bezárása: olyan mecsetekre és szervezetekre vonatkozik, melyek „szembemennek a Köztársaság értékeivel” – fogalmazta meg Valls.
Harc online és offline
A szükségállapot meghosszabbításáról szóló törvény kidolgozása során a képviselők elfogadtak egy, a terrorizmust védő weboldalak blokkolásáról szóló javaslatot. A törvényszöveg megfogalmazza, hogy „a belügyminiszter bármilyen intézkedést meghozhat annak érdekében, hogy biztosítsa azon nyilvános, online hírközlési szolgáltatások beszüntetését, melyek terrorista cselekmények elkövetésére buzdítanak, vagy azokat védik”.
Az egyéni szabadságjogok védelmezőinek támadásai mellett számos specialista úgy véli, hogy az intézkedés nem hatékony sem a technika, sem a toborzások ellen folytatott küzdelem területén.
Valls nyilatkozata szerint tudják, hogy „fennáll a kémiai és biológiai fegyverek bevetésének veszélye”. Az információ birtokába jutva az egészségügy-miniszter november 17-én rendeletet adott ki, amelyben engedélyezi az atropinkészlet jelentős megnövelését – ez a leghatékonyabb ismert, neurotoxikus (például a szarin) gázok okozta mérgezés ellenszere, amely a mentősök rendelkezésére áll. A rendeletet – amelyet Marisol Touraine, a szociális ügyekért és az egészségügyért felelős miniszter írt alá – eltér a korábbi gyakorlattól, hiszen Franciaországban eddig soha nem engedték piacra az antropint.
Kísérteties egybeesés
Julien Suaudeau „Dawa” című regénye szörnyű egybeesés a november 13-i támadásokkal. A 2014-ben írt műben Julien egy Párizsban történt terrorista támadássorozatot, egy péntek 13-at mesél el. A fikcióban hat célpontot jelölnek meg a francia fővárosban, mindegyik vasútállomás: Montparnasse, Austerlitz, Saint-Lazare, gare du Nord, gare de l’Est és gare de Lyon. A merényletek ötletgazdája egy algériai professzor, aki bosszút akar állni Franciaországon. A végzetes terv sikerre vitelének érdekében a külvárosban kisiklott, többféle nemzetiségű tinédzsereket toboroz.
A párizsi támadások reflektorfénybe állították a regényt. Julien mindenekelőtt elmagyarázza, hogy a címadás hátterében kettős értelem áll: „Bazar” argó nyelven, amely arabul „a felállított rend felforgatása, amelynek végső célja saría helyreállítása”. Ezután elmondja, mi alapján választották ki a regény szereplői a péntek 13-at, „egy olyan dátumot (…), melynek az ostoba underground kultúra, amelyben születésük óta tespedtek, nagy jelentőséget tulajdonít”.
Julien „előre érezte, hogy valami ilyesmi, ilyen természetű és ilyen kaliberű esemény előbb vagy utóbb be fog következni Franciaországban. (…) Dawa volt az én figyelmeztető jelzésem”. Az író, aki 2006 óta az Egyesült Államokban él, így ragadta meg a Nyugat aktuális helyzetét: „Ebben a rémálomban kell élnünk, amit előidéztek, a halállal a fejünk felett, búval a szívünkben és félelemmel a gyomrunkban”.
Funcs Fanni
