Bassár El-Aszad szír miniszterelnök orosz sajtótájékoztatóján képmutatással vádolta a Nyugatot, aki sír a szír menekültek sorsa fölött, ugyanakkor – szerinte – támogatja a háborút, amely menekülésre készteti a lakosságot – írja a l’Internaute.
Gyökérkezelés
A Nyugat a válság kezdete óta támogatja a terroristákat (másra hárítva a történtekért való felelősséget) a rendszer és az elnök kárára – hangsúlyozta a menekültek drámai helyzetére adott első reflexiójában. „A kérdés nem az, hogy Európa befogadja-e vagy sem a menekülteket. Ezt a problémát feltétlenül a gyökerénél kell megoldani. Ha Európa annyira érintettnek érzi magát a menekültek sorsát illetően, függessze fel a terrorizmus támogatását!”
E kontextusban a „terrorista” kifejezés alatt a damaszkuszi rezsim minden ellensége értendő: a politikai disszidensek, akik békés ellenállással küzdöttek, a fegyvert ragadó felkelők és az ISIS-hez tartozó dzsihádisták is. Az európai államok támogatják ugyan az Aszaddal szembeni „mérsékelt” ellenállást, az Iszlám Állam dzsihádistái ellen azonban ők is harcolnak.
Bassár El-Aszad. Fotó: Fabio Rodrigues Pozzebom / ABr
„Éljünk a jogos önvédelemhez való jogunkkal!” – erősítette meg a Le Monde szerint a Nemzeti Közgyűlés előtt március 15-én Manuel Valls Franciaország döntését, miszerint felderítő repülőgépeket küldenek Szíriába, hogy csapást mérjenek az Iszlám Államra. A francia miniszterelnök a parlamenti vita megnyitójában beszélt a végrehajtásra váró tervről, melyet François Hollande köztársasági elnök jelentett be szeptember 7-i sajtótájékoztatóján. „Szükségesek a csapások” – ismételte meg szavait másnap Valls – „de az most mellékes, hogy e csapások által közreműködünk Aszad rezsimjének megerősítésében.” Szerinte a hosszútávon megtérülő politikai megoldás a kulcs és „olyan megállapodás felé kell tartanunk, amely pontot tesz a szír elnök bűncselekményeinek végére”.
A Pentagon és más amerikai források tüzérséget és orosz tankokat, valamint több tíz csapat tengerészgyalogost sorakoztattak fel egy észak-szír reptéren – tudósít a l’Internaute. Oroszország „nagyon szerénynek” titulálta az Egyesült Államok vezette, Iszlám Állam elleni koalíció eredményét, mindezt azzal támasztva alá, hogy a légitámadások csak növelték a dzsihádista-szimpatizánsok táborát. Emellett kritikával illeti, hogy a szövetség támogatja „a kormányellenes, a szír hadsereggel szembenálló csoportokat, holott e hadsereg testesíti meg az Iszlám Állam ellen harcoló legjelentősebb erőt”.
Washington a maga részéről csak egy kis számú, 54 főből álló, az Egyesült Államok által létrejött harci csoportot ismert el, melyet a Szíriába való lépésükkor azonnal megtámadott egy, az Al-Kaidához fűződő csoport. Ők ma is szír földön harcolnak. Az USA ugyanakkor tavasszal elkezdte megszervezni és felszerelni a gondosan kiválogatott szír felkelőket, hogy az Iszlám Állam ellen harcoljanak Szíriában. De a program, amelyre a Kongresszus 500 millió dollárt különített el, nem valósult meg a fent említett, eddig toborzott 54 ellenállóval – a cél évi 5000 fő volt.
Felfüggesztett Schengen
A Frontex európai ügynöksége szerint idén január és augusztus között több mint 500 000 bevándorló lépte át az Európai Unió határait, míg ez a szám 2014-ben 280 000 volt. A többség Szíriából jött. E számokat leginkább az unió határországai érzékelték: rekordméretű menekülthullámmal néztek szembe az elmúlt hónapban.
Görögországba 88 ezren érkeztek az Égei-tenger felől augusztusban, ami tizenegyszer haladta meg a 2014 augusztusi létszámot; háromnegyedük szír származású.
Olaszországban ugyanebben a hónapban megcsappant a menekültek száma: 13 ezren érkeztek. Ez az egy évvel korábbi adat fele. A migránsok legfőképpen Eritreából, illetve Líbián keresztül a dél-szaharai térségből jöttek.
Magyarország határát több mint 52 ezer bevándorló lépte át Szerbia felől; ez hússzor több, mint egy évvel korábban. Év eleje óta 155 ezret regisztráltak. A magyar kormány úgy döntött, lezárja a magyar-szerb határt.
Menekültek a szerb-magyar határnál augusztus végén. Fotó: Gémes Sándor/SzomSzed
Szeptember 13-án Németország is hasonló intézkedéseket tett: az osztrák-német határon átmenetileg újra életbe léptették az ellenőrzéseket, ahonnan több tízezer menekült érkezett, felfüggesztve ezzel a schengeni egyezménynek a személyek Európán belül való szabad mozgásáról szóló rendelkezését. Egy nappal később Szlovákia és Ausztria – hasonló problémára hivatkozva – jelentette be a határellenőrzés visszaállítását.
Angela Merkel hátraarca – rosszul kezelt logisztikai problémákba és politikai tábora morgásába ütközve – csupán néhány nappal azután következett be, hogy európai kollégáinak javaslatot tett a menekültek létszámát illető felső határ nélküli befogadásáról. Németország hétfőn az EU „inaktivitására” hivatkozva megerősítette a döntését. Azonban – ahogyan azt Steffen Seiber, a kancellária szóvivője pontosította – az ellenőrzések visszaállítása nem jelenti azt, hogy a német állam bezárja a határait az oltalmazottként vagy menekültként való elismerést igénylők előtt.
Füstbe ment tervek
Hétfőn találkozót tartottak az EU külügy- és bevándorlásügyi miniszterei, arról azonban nem sikerült megegyezniük, hogy milyen „szolidáris” kvóta szerint osszák el két éven belül a tagállamok között az olasz, magyar, illetve görög területre érkező 120 ezer migránst, holott az Európai Bizottság már mintegy tíz nappal a találkozó előtt bejelentette a javaslatot.
A német fenyegetések ellenére a tanács ki akarta kerülni a szavazást, amely még inkább elmélyítette volna a két tábor közti szakadékot. Legkésőbb október 8-ára tűzték ki a következő tárgyalást. „Segíteni fogunk a hezitáló országoknak, hogy a helyes irányba menjenek” – ígérte Jean Asselborn, az ülés luxemburgi elnöke. A bizonytalan helyzetről Simonetta Sommaruga svájci igazságügyi miniszter nyilatkozott: „Nem tudom, minek kell történnie, hogy egyet előre léphessünk”.
Funcs Fanni
