@Wildhunt: Persze arrol senki nem ir, hogy SENKI nem dolgozik, nem vagyok hive a gyarmatositasnak, de teny, hogy a gyarmati idokben korhazak, iskolak voltak ahol ma felfegyverzett bandak garazdalkodnak, Rhodezia amikor gyarmat volt annyi elemet termelt, hogy ket masik allmot eltudott latni, ma eheznek mert a nagy ultetevenyeken senki nem dolgozik, a kulonben joszandeku humanista egeszsegugyi szervek mukodese kovetkezteben a lakossag szama meghetszerezodott, pedig az eleozo samu lakossagot sem tudtak ellatni, nem lehet csodalkozni, hogy agressziven be akarnak nyomulni Europaba, en is ezt tennem, ha eheznek.
@robogó: ez egy általános tévhit. megengedett az iszlám gyakorlása japánban, olyannyira, hogy tokyoban mecset is van. nem is csúnya, jártam ott :) arab nyelvet tanítanak is egyetemeken és rengeteg muszlim bevándorló van (gyk pl. malájzia lakosságának nagyobbik része muszlim és onnan rengetegen költöznek japánba).
Arról sem sok szó esik, hogy Afrikában az éhínséget Európa okozta. Addig egy szarvasmarha-alapú kontinens volt: hús, tej, bőr, csont, trágya. Bevittek egy járványt, ami kipusztította őket, és még úgy sem sikerült megakadályozni a déli irányú terjedést, hogy árkot ástak az Indiai-óceántól az Atlantiig. A nyakig érő fű, amit ma idilli érintetlen Afrikának hiszünk, a XIX. század óta létezik. Pár segéllyel kipipálja a művelt nyugat, na meg hogy „hajlandó megvenni” onnan a javakat.
VÁLASZ ERRE
Albu 2015.02.27. 19:49:31
Megtaláltam az egyetlen magyar nyelvű írást, pár éve még kettő volt. www.hotdog.hu/blog/rozsdanabla_blogja/afrika-erintetlen-elohelyei-valojaban-muviek Idézem:
Afrika csak 1900 táján vált azzá az „állat- és vadászparadicsommá”, amelyet a természetfilmekből ismerünk: a fekete kontinens történetének legnagyobb katasztrófája előtt királyságok, magaskultúrák és állattenyésztés voltak jellemzőek azokra a területekre, ahol ma csak bozót van, cecelégy és vadállatok. Az Európában már régóta ismert marhavész 1887-ben érte el az afrikai Eritreát, amikor olasz katonák a magukkal vitt állatokkal behurcolták. Etiópiában 1888-ban kezdett el pusztítani, majd Szudánon és Csádon keresztül öt év alatt jutott el az Atlanti-óceánhoz – és 10 éven belül ott volt Dél-Afrikában is. A történész John Rowe (Northwestern University, Evanston, Illionis) szerint a marhavész következtében az afrikai marhaállomány 90 százaléka: egyedül Dél-Afrikában 5,5 millió állat pusztult el, és ennek következtében az emberek nem tudtak mit enni (a hús és a tej elsődleges táplálékforrásuk volt), nem volt mivel megművelni a földeket, nem tudták működtetni a vízemelő berendezéseket, stb., ráadásul az európaiak által behurcolt, más fertőző betegségek az embereket is megtámadták, és Etiópiában például 1888 és 1892 között a becslések szerint az emberek egyharmada halt meg; 1891-ben Kenyában pedig a maszájok kétharmada, úgyhogy az európaiak a marhavész után gyakorlatilag ellenállás nélkül meg tudták hódítani Afrikát.
A marhavész másik következménye az volt, hogy az álomkórt terjesztő cecelégy elveszítette korábbi "otthonát", a sz*rvasmarhát, ám a sz*rvasmarhák ettől kezdve nem legelték le a füvet, és így a cecelegyek nagy számban találtak számukra kedvező, árnyékos, hosszú füvű, bokros helyeket. Amikor pedig az elvadult területeken megjelentek a vadállatok, akkor rohamosan kezdtek terjedni, úgyhogy pl. Kelet-Afrikában, ahol korábban ismeretlen volt, az álomkór az egyik első számú betegséggé vált. Jelenleg Afrikában évente mintegy félmillióan betegszenek meg álomkórban, és százezren halnak bele, és ez nagyban gátolja az 1800-as évek végén még megművelt területek visszahódítását.
Vagyis amikor egy természetfilmben az "érintetlen Afrika értékeinek megóvásáról" van szó, akkor valójában annak a századforduló utáni állapotnak a konzerválásáról beszélnek, melyet minden idők egyik legnagyobb, az európaiak által okozott és egy egész kontinenst sújtó katasztrófáját követően alakult ki.
Térképen: books.google.hu/books?id=Q70ffyHl2YAC&pg=PA101&dq=rinderpest+Africa+1887
VÁLASZ ERRE
Az 500 millio kontener tuti eliras. 500 ezer az realis.
illetve a vilagkereskedelemhez, mar 2010 ben elerte a 2008 as szintet es azota is no, a gond, hogy kisebb mertekben no mint a cegek terveiben igy aztan komoly tulkapaciats van a piacon ahogy az egyebkent kituno cikk is irta.
Annyit tennek hozza, hogy Meg szeptember elejen a berlini IFA kiallitason volt szerencsem beszelni egy piackutato ceg szorakoztato elektronikai iparagi elemzojevel, aki nagyon sokat tudott a beszerzesi es logisztikai folyamatokrol is.
O mar akkor, szeptember elejen(!) emlitette, hogy a Hanjin nem tud kikotni a hajoival, es hogy ennek milyen hatasa lehet a karacsonyi europai eladasokra.
Ha ez igy van, akkor a valodi informaciok alapjan mar honapok ota a vizen hanykodnak azok a hajok. Amugy o is emlitette, hogy a Hanjin-nak ugyan csak 2-3%-os reszesedese van, de bizonyos brandek miatt jelentos hatasa lehet a vegfelhasznaloi termekek elerhetosegere, valamint az egesz iparagat domino szeruen magaval ranthatja.
@Medgar: Egyértelmű. Teljes irodalma van, hogy azért háborúznak a mai napig a teljes kontinensen, mert a fehérek valmikor rabszolgákat vásároltak a partvidéken.
egyetértve a cikk megállapításaival, annyiban mégis árnyalnám a képet, hogy a legtöbb afrikai ország nem azért nem képes a fenntartható (gazdasági) fejlődésre, mert az "európaiak" nem engedik, hanem azért, mert
1) a hihetetlenül alacsony helyi oktatási színvonal nem képez olyan gazdasági vezetőket, akik hatékonyan tudnák vezetni az országot / helyi vállalatokat;
2) a fekete-afrikai országokban a helyi emberek önérvényesítő és vállalkozási képessége nagyon alacsony (valószínűleg történelmi-antropológiai okokból, lásd hofstede kulturális dimenziói), kényelmesebb nekik "fentről" várni a segítséget, mint önállóan fejlődni;
3) a politikai választások még mindig vagy törzsi alapon történnek (azaz a szavazók nem a jelöltek vezetői kompetenciái alapján szavaznak) vagy a függetlenséget anno kivívó pártok akkori dicsőségük miatt kerülnek a mai napig folyamatosan újraválasztásra, azaz nacionalista és nem vezetői kvalitások alapján;
4) ne becsüljük alá a helyi korrupciót sem...
ilyen szociokulturális és gazdasági környezetben a fejlettebb országok nyilván kihasználják a lehetőségeket a kizsákmányolásra, de ez nem csak az európai országokra érvényes, hanem legalább ennyire pl. a dél-afrikai köztársaságra is, amelyik ugyanezen logika mentén "gazdasági gyarmatosítja" szinte az összes egyenlítő alatti országot.
Akkor vissza kell csinálni az egészet, elzavarni a gonosz fehéreket, visszavenni minden vagyont, és élni békében és boldogságban. Vaaagy, a franc, ezt már egyszer próbálták, úgy hívták, a gyarmati rendszer felszámolása.
Utolsó kommentek:
kolomparlole1114 2020.06.13. 21:51:34
Bejegyzés: „A bevándorlás lehetőség, nem pedig probléma. Én azt mondom, hogy lassan a testtel!”
C.quigley 2020.04.20. 21:15:31
Hadd irtsak egymast.
Bejegyzés: Ruanda: a népirtás, amiről senki nem akart tudomást venni
C.quigley 2020.04.20. 21:14:55
Hadd irtsak egymast.
Bejegyzés: Ruanda: a népirtás, amiről senki nem akart tudomást venni
Wildhunt 2019.10.27. 19:06:54
Bejegyzés: Európaiak uralják Afrikát
Andrew Farkas 2019.10.27. 18:52:01
Bejegyzés: Európaiak uralják Afrikát
bispora 2018.07.09. 16:36:31
Bejegyzés: Európaiak uralják Afrikát
ミラ · http://www.miranosekai.com/ 2017.05.22. 08:51:35
Bejegyzés: Japán kitaszított kasztja
Albu 2017.03.14. 01:34:00
Ha valakinek azonnal az jutna eszébe, hogy miért Európától követelik konfliktusaik megoldását: mert sokszor ők okozták. A gyarmatosítás mai módszertana, objektíven: www.hir24.hu/kulfold/2015/01/14/a-gyarmatoktol-a-charlie-hebdo-i-terrorig/
Arról sem sok szó esik, hogy Afrikában az éhínséget Európa okozta. Addig egy szarvasmarha-alapú kontinens volt: hús, tej, bőr, csont, trágya. Bevittek egy járványt, ami kipusztította őket, és még úgy sem sikerült megakadályozni a déli irányú terjedést, hogy árkot ástak az Indiai-óceántól az Atlantiig. A nyakig érő fű, amit ma idilli érintetlen Afrikának hiszünk, a XIX. század óta létezik. Pár segéllyel kipipálja a művelt nyugat, na meg hogy „hajlandó megvenni” onnan a javakat.
VÁLASZ ERRE
Albu 2015.02.27. 19:49:31
Megtaláltam az egyetlen magyar nyelvű írást, pár éve még kettő volt. www.hotdog.hu/blog/rozsdanabla_blogja/afrika-erintetlen-elohelyei-valojaban-muviek Idézem:
Afrika csak 1900 táján vált azzá az „állat- és vadászparadicsommá”, amelyet a természetfilmekből ismerünk: a fekete kontinens történetének legnagyobb katasztrófája előtt királyságok, magaskultúrák és állattenyésztés voltak jellemzőek azokra a területekre, ahol ma csak bozót van, cecelégy és vadállatok. Az Európában már régóta ismert marhavész 1887-ben érte el az afrikai Eritreát, amikor olasz katonák a magukkal vitt állatokkal behurcolták. Etiópiában 1888-ban kezdett el pusztítani, majd Szudánon és Csádon keresztül öt év alatt jutott el az Atlanti-óceánhoz – és 10 éven belül ott volt Dél-Afrikában is. A történész John Rowe (Northwestern University, Evanston, Illionis) szerint a marhavész következtében az afrikai marhaállomány 90 százaléka: egyedül Dél-Afrikában 5,5 millió állat pusztult el, és ennek következtében az emberek nem tudtak mit enni (a hús és a tej elsődleges táplálékforrásuk volt), nem volt mivel megművelni a földeket, nem tudták működtetni a vízemelő berendezéseket, stb., ráadásul az európaiak által behurcolt, más fertőző betegségek az embereket is megtámadták, és Etiópiában például 1888 és 1892 között a becslések szerint az emberek egyharmada halt meg; 1891-ben Kenyában pedig a maszájok kétharmada, úgyhogy az európaiak a marhavész után gyakorlatilag ellenállás nélkül meg tudták hódítani Afrikát.
A marhavész másik következménye az volt, hogy az álomkórt terjesztő cecelégy elveszítette korábbi "otthonát", a sz*rvasmarhát, ám a sz*rvasmarhák ettől kezdve nem legelték le a füvet, és így a cecelegyek nagy számban találtak számukra kedvező, árnyékos, hosszú füvű, bokros helyeket. Amikor pedig az elvadult területeken megjelentek a vadállatok, akkor rohamosan kezdtek terjedni, úgyhogy pl. Kelet-Afrikában, ahol korábban ismeretlen volt, az álomkór az egyik első számú betegséggé vált. Jelenleg Afrikában évente mintegy félmillióan betegszenek meg álomkórban, és százezren halnak bele, és ez nagyban gátolja az 1800-as évek végén még megművelt területek visszahódítását.
Vagyis amikor egy természetfilmben az "érintetlen Afrika értékeinek megóvásáról" van szó, akkor valójában annak a századforduló utáni állapotnak a konzerválásáról beszélnek, melyet minden idők egyik legnagyobb, az európaiak által okozott és egy egész kontinenst sújtó katasztrófáját követően alakult ki.
Térképen: books.google.hu/books?id=Q70ffyHl2YAC&pg=PA101&dq=rinderpest+Africa+1887
VÁLASZ ERRE
Innen másoltam be: ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2015/02/27/eljen_a_szabad_fuszer-szigetek
Bejegyzés: Európaiak uralják Afrikát
Huffnágel Pista · http://www.huffnagelpista.com 2016.12.13. 01:45:52
www.huffnagelpista.com/halp-beleszerettem-egy-mgtow-sracba.html
Bejegyzés: Indiában a feminizmus a vallással jár kézenfogva
David Bowman 2016.11.29. 14:28:34
Bejegyzés: A szivárványszínű zászló története
Taoista mester 2016.11.29. 10:36:02
Bejegyzés: Amikor egy sakktáblán vívták a hidegháborút
bobbafet 2016.11.27. 23:02:00
Bejegyzés: Léket kapott tengerjárók
petraeus 2016.11.27. 16:25:52
illetve a vilagkereskedelemhez, mar 2010 ben elerte a 2008 as szintet es azota is no, a gond, hogy kisebb mertekben no mint a cegek terveiben igy aztan komoly tulkapaciats van a piacon ahogy az egyebkent kituno cikk is irta.
Bejegyzés: Léket kapott tengerjárók
2016.11.27. 12:33:35
Bejegyzés: Léket kapott tengerjárók
Bellagio 2016.11.27. 10:30:21
Annyit tennek hozza, hogy Meg szeptember elejen a berlini IFA kiallitason volt szerencsem beszelni egy piackutato ceg szorakoztato elektronikai iparagi elemzojevel, aki nagyon sokat tudott a beszerzesi es logisztikai folyamatokrol is.
O mar akkor, szeptember elejen(!) emlitette, hogy a Hanjin nem tud kikotni a hajoival, es hogy ennek milyen hatasa lehet a karacsonyi europai eladasokra.
Ha ez igy van, akkor a valodi informaciok alapjan mar honapok ota a vizen hanykodnak azok a hajok. Amugy o is emlitette, hogy a Hanjin-nak ugyan csak 2-3%-os reszesedese van, de bizonyos brandek miatt jelentos hatasa lehet a vegfelhasznaloi termekek elerhetosegere, valamint az egesz iparagat domino szeruen magaval ranthatja.
Bejegyzés: Léket kapott tengerjárók
David Bowman 2016.11.24. 16:12:42
www.google.hu/search?q=iq+of+the+world&client=ubuntu&hs=NmI&channel=fs&tbm=isch&imgil=ONQ8bkla7rKiUM%253A%253B1D06agWk7EYGtM%253Bhttps%25253A%25252F%25252Fiq-research.info%25252Fen%25252Fpage%25252Faverage-iq-by-country&source=iu&pf=m&fir=ONQ8bkla7rKiUM%253A%252C1D06agWk7EYGtM%252C_&usg=__fQDh8Nwolq5fscLtDRHcT9j-jdc%3D&biw=1427&bih=725&dpr=0.9&ved=0ahUKEwjBhYzr1sHQAhXHB8AKHTxyDCwQyjcIOw&ei=QAM3WMHlLsePgAa85LHgAg#imgrc=ONQ8bkla7rKiUM%3A
Bejegyzés: Európaiak uralják Afrikát
Wildhunt 2016.11.23. 12:47:33
Bejegyzés: Európaiak uralják Afrikát
Medgar 2016.11.23. 12:11:56
Bejegyzés: Európaiak uralják Afrikát
padlogaz 2016.11.23. 12:10:01
1) a hihetetlenül alacsony helyi oktatási színvonal nem képez olyan gazdasági vezetőket, akik hatékonyan tudnák vezetni az országot / helyi vállalatokat;
2) a fekete-afrikai országokban a helyi emberek önérvényesítő és vállalkozási képessége nagyon alacsony (valószínűleg történelmi-antropológiai okokból, lásd hofstede kulturális dimenziói), kényelmesebb nekik "fentről" várni a segítséget, mint önállóan fejlődni;
3) a politikai választások még mindig vagy törzsi alapon történnek (azaz a szavazók nem a jelöltek vezetői kompetenciái alapján szavaznak) vagy a függetlenséget anno kivívó pártok akkori dicsőségük miatt kerülnek a mai napig folyamatosan újraválasztásra, azaz nacionalista és nem vezetői kvalitások alapján;
4) ne becsüljük alá a helyi korrupciót sem...
ilyen szociokulturális és gazdasági környezetben a fejlettebb országok nyilván kihasználják a lehetőségeket a kizsákmányolásra, de ez nem csak az európai országokra érvényes, hanem legalább ennyire pl. a dél-afrikai köztársaságra is, amelyik ugyanezen logika mentén "gazdasági gyarmatosítja" szinte az összes egyenlítő alatti országot.
Bejegyzés: Európaiak uralják Afrikát
Wildhunt 2016.11.23. 12:02:15
Bejegyzés: Európaiak uralják Afrikát