Európa a terrorizmus árnyékában: mérlegen az Europol
2016. szeptember 19. írta: lumens

Európa a terrorizmus árnyékában: mérlegen az Europol

Az utóbbi hónapok terrortámadásai egyre több figyelmet irányítanak mind a nemzeti, mind pedig az uniós irányelvekre, valamint az EU terrorizmus elleni szerepvállalására, mely témát a soros, holland EU-elnökség is napirendre tűzte. Az Unió bűnüldöző hatósága az Európai Rendőrségi Hivatal, vagyis Europol, amelynek fő feladata a nemzeti hatóságok együttműködésének elősegítése a hírszerzési információk megosztása által. Annak ellenére, hogy az Europol bizonyos fokú autonómiát élvez, tevékenysége nagymértékben ki van szolgáltatva a tagállamok akaratának – ez pedig jelentősen befolyásolja reakcióidejét és fellépésének hatékonyságát. Lehet így jelentőségteljes szerepe a terrorizmus megfékezésében kontinensünk határain belül?

Rob Wainwright (bal oldalon), az Europol főigazgatója Amszterdamban a 2016-os holland EU elnökség során. Forrás: EU2016 NL / Flickr

A terrorizmus helyzete az Európai Unióban

Az Europol által végzett kutatás arról számol be, hogy a merényletek száma Európa-szerte emelkedett a korábbi évek adataihoz képest. Ez mind a dzsihadista (iszlám vallási alapú) mind pedig a szélsőséges jobboldali ideológiájú terrorizmus esetében igaz. Ezzel egyidejűleg a nacionalista valamint szeparatista indíttatásból elkövetett merényletek száma fokozatosan csökken, míg a szélsőséges baloldali ideologiájú (anarchista) támadások aránya 2006 óta a tavalyi évben volt a legalacsonyabb.

2015-ben 211 terror-kísérletet jelentettek az Europolnak hat tagállam területéről. A legtöbb bejelentés – 103, vagyis az esetek majdnem fele – az Egyesült Királyságból érkezett. Ezt követte Franciaország, majd Spanyolország 72 illetve 25 bejelentéssel. Emellett 1077 egyént tartóztattak le terrorizmus vádjával, ami szintén meghaladja a korábbi évek mutatóit. Ebből a tekintélyes számból Franciaország 424-et tudhat magáénak, így az ország egyértelműen a „letartóztatási lista” élén áll. Az is megfigyelhető, hogy – akárcsak az azt megelőző években – az elfogottak legnagyobb arányban  2015-ben is a dzsihadista terrorizmushoz (azaz olyan terrorszervezetekhez, mint például az Iszlám Állam, vagy az al-Kaida) köthetők, míg 63%-uk uniós állampolgár, akiknek 58%-a az EU valamely tagállamában született.

A nők is egyre nagyobb arányban vannak jelen az elkövetők között. Szakértők szerint az első Nyugat-Európa ellen támadó női öngyilkos merénylő a tavaly novemberi párizsi vérengzés során robantotta fel magát. Az Europol továbbá arról is beszámolt, hogy az Iszlám Állam propagandájának hatására Európából a Közel-Keletre utazóknak a hollandok esetében mintegy 40%-a nő – Németországban és Finnországban ez az érték 20% körül mozog. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ez a  jelenség nem csupán a dzsihadista terrorizmus sajátossága, és nem kizárólag az európai nők érintettek benne. 

Az Europol szerepvállalása a terrorizmus-ellenes harcban. Interjú Rob Wainwrighttal, a szervezet főigazgatójával. Videó: European Parliament

Az Európai Rendőrségi Hivatal mandátuma és eszköztára

Az Europol terrorizmus-ellenes harcban betöltött szerepkörét az 1997-es Amszterdami Szerződés szabályozza. Ez ekkor elsősorban az aktívan működő terrorista csoportok jegyzékének összeállítását jelentette, olyan hiteles információk alapján, melyekre bíróságok is támaszkodtak eljárásaik során. A rendőri hivatal munkájának sikerességét azonban nagyban aláásta, hogy számos tagállam nem mutatott hajlandóságot a birtokában álló bizonyítékok megosztására. 2001-ben a szeptember 11-ei események hatására mandátuma tovább bővült, így az Europol immár felkérheti a tagállamok rendőri szerveit bűnügyi nyomozás indításának okán, hatósági információt oszthat meg az FBI-al, az Interpollal, és nem EU-tagállamok rendőri szerveivel is. A Hivatal továbbá egy 24 órás – a nemzeti rendőrségek és titkosszolgálatok által delegált összekötő tisztekből álló –   terrorizmusellenes riasztási egységgel is gyarapodott, emellett az idei évben az új Európai Terrorelhárító Központ (ECTC) is megkezdte munkáját. Az ECTC az Europol égisze alá tartozó információs centrum, ami elemzéseivel támogatja a folyamatban lévő bűnügyi nyomozásokat és hozzájárul az Európa-szintű, egységes reakció kialakításához egy jelentős méretű terrortámadás esetén.

Mindazonáltal az Europol nem rendelkezik végrehajtó hatalommal, így nem folytathat önálló nyomozást, és nem tartóztathat le gyanúsítottakat saját kezdeményezésre. Szerepe pusztán a nemzeti hatóságok munkájának összehangolására korlátozódik, aminek alapja a bűnügyi információk megosztása.

Az Europol Terrorelhárító Központja (ECTC) létrehozásának kihirdetése Amszterdamban, a 2016-os holland EU-elnökség keretében. Forrás: EU2016 NL / Flickr

Nehézségek az Európai Rendőrségi Hivatal számára

Megfelelő mennyiségű nyilvános adat hiányában nehéz megítélni az Europol hatékonyságának mértékét a terrorellenes küzdelem terén, ugyanakkor a Hivatal éves jelentései alapján vannak, akik úgy vélik, hogy 9/11 óta szerepvállalása egyre jelentősebb. Munkáját azonban számos tényező nehezíti, úgymint a tagállamonként eltérő közigazgatási és igazságügyi rendszer, ami akadályozza  az információ hatékony áramlását, vagy az, hogy egyes államok továbbra is vonakodnak átadni bizonyos adatokat.

Így amellett, hogy számos információ csak lassan jut el az Europolhoz, mennyiségük is relatíve alacsony, habár a bűnügyi adatok megosztása a helyi hatóságok részéről tulajdonképpen önkéntességen alapul. Együttműködésüket így nagyban meghatározza a kölcsönös bizalom hiánya, és az, hogy a tagállamok gyakran más együttműködési fórumot választanak, mint például a Rendőrségi Munkacsoport a Terrorizmus Ellen (PWGT), vagy kétoldali megállapodásokat kötnek. Ezen kívül a személyes jellegű, és a tagállami rendőri és titkosszolgálati szervek működéséhez fűződő információk szigorú adatvédelmi szabályok tárgyát képezik.

Annak ellenére, hogy számos tagállam nem áll készen arra, hogy bűn- és igazságügyeit közösségi szintre emelje, sokan egy szélesebb jogkörű, független szervezetként szeretnék látni az Europolt. Továbbá Nigel Inkster egykori MI6-tisztviselő szerint amennyiben az Egyesült Királyság valóban kilép az EU-ból, akkor olyan hírszerzési információktól esik el, melyek kulcsfontosságúak biztonsági fenyegetettsége szempontjából.

Deák Alexandra

 

Kövessen minket a lumens.hu-n, illetve Facebook-on is!

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr8011722353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.