A robotok értékesebbé tesznek minket?
2016. július 03. írta: lumens

A robotok értékesebbé tesznek minket?

Bár a tradicionális megközelítés szerint az automatizáció és a gépesedés garantált nettó hátrányt jelent a foglalkoztatás terén, lehetséges, hogy a szolgáltatói szektorban pont ennek ellenkezőjéről lesz szó a jövőben. Az emberek ugyanis hajlandóak sokat fizetni azért, hogy emberek foglalkozzanak velük.

A Honda már 2000-ben kifejlesztette Advanced Step in Innovative Mobility nevű humanoid robotját. Forrás: Flickr

Gépek mindenütt

A gépek, szoftverek és telefonos alkalmazások már a szolgáltató szektorban is egyre több embert helyettesítenek. Jó példa ere, hogy az internet és egyes appok miatt egyre kevesebben veszik igénybe az utazási irodák szolgáltatásait, és szervezik inkább maguk az útjaikat (arról nem is beszélve, hogy az AirBnB lényegében a szállodaipar megkerülésével kínál szállásokat). A két szerző szerint korunk problémája, hogy az új technológiák gyorsabb szüntetik meg az állásokat, mint ahogy létrehozzák őket.

Elméletük egyik fő bizonyítékának az amerikai gazdaság termelékenységét és a munkahelyek számát ábrázoló grafikont tartják. Előbbi azt mutatja meg, hogy egy adott befektetett egységből (mondjuk egy munkaórából) mennyi gazdasági értéket teremtettek. Ez lényegében a haladás, vagyonosodás mérőszáma. Világosan látszik, hogy a munkahelyek számának görbéje a második világháborútól a 2000-es évek elejéig szorosan követte a produktivitásét, utána viszont a kettő elvált egymástól: míg a termelékenység továbbra is meredeken nőtt, addig az állások száma hosszú távon inkább csak stagnált.

Ezen kívül a társadalmi egyenlőtlenségek is nőttek, ugyanis az újítások elsősorban közepes jövedelmű munkahelyeket szüntettek meg, cserébe viszont néhány nagyon magas fizetésűt hoztak létre (például a szoftverfejlesztőkét) és sok olyan, nehezen gépesíthető, alacsony jövedelmű állást – elsősorban olyan szolgáltatások formájában, amiket a magas jövedelműek vesznek igénybe (például éttermi és kávéházi, idős- és betegápolói pozíciók). A jövőben előreláthatólag újabb munkahelyek fognak megszűnni köszönhetően Google vezető nélküli autójához hasonló technológiáknak. Az Egyesült Államoknak kis vigaszt jelenthet, hogy az ipar egyre nagyobb fokú automatizálása miatt egyre kevesebb emberre lesz szükség a gyárakban, így a bérköltségek kevesebbet fognak hozzáadni az előállítási költséghez a szállításnál, így valószínűleg sok gyártó egységet a felvevőpiacokhoz közelebb telepítenek majd vissza.

Hasonló logika alapján jutnak el egyes elemzők a munkaerőpiaci katasztrófa vagy éppen az alapjövedelem szükségességének konklúziójáig, ha a gépek munkahelyi szerepéről van szó. Egy ritkábban vizsgált aspektusa azonban az, hogy az emberi tevékenységet luxuscikké teszi a szolgáltató szektorban – egy megfizethető luxussá, melyekkel sokan már a mostani mindennapokban is előszeretettel élnek.

A kézművesség dicsérete

Kézenfekvő példa a kézműves sörök és borok világa, ahol az emberek a tömegtermékek helyett valami „személyesebbet” keresnek – mind a megvalósítás, mind az élmény tekintetében. Az Egyesült Államokban 2000 és 2015 között majdnem megháromszorozódott a kézműves sörfőzdék száma, és ez a globális tendenciákkal is megegyezik.

Forrás: Flickr

Az ipar világában érthető cél a maximális hatékonyság, és ennek eléréséhez logikus és hasznos lépés az automatizáció. A szolgáltató szektorban azonban gyakori, hogy a fogyasztók külön értékeli a „hatékonytalanságot” – jó példa erre az, hogy a Starbucks baristái 2012-ben utasításba kapták, hogy egyszerre csak egy kávé elkészítésével foglalkozzanak – holott a technológia rendelkezésre állt a gyorsabb munkavégzésre. A fogyasztók azonban panaszkodni kezdtejk, hogy a kávé művészetéből „mechanikus folyamatot” csináltak, így módosították üzletpolitikájukat.

Ez persze azt is jelenti, hogy egységnyi idő alatt kevesebb embert tudnak kiszolgálni – ami magasabb árakkal jár. A személyes figyelem luxusáért azonban a fogyasztók még egy, a Starbucks kávéihoz hasonló tömegtermék esetén is hajlandóak fizetni, így annak ellenére is jelentős keresletet támasztanak a baristák munkájára, hogy egyre szofisztikáltabb kávégépek jelennek meg a piacon.

Segíts nekem

Forrás: Wikipedia Commons

A gyógyászati tevékenységekkel kapcsolatban is logikus a gondolat, hogy a személyes jelenlét és interakció fontossága a technológiai fejlődéstől függetlenül is fontos marad majd. A következő évtizedben az előrejelzések szerint jelentős növekedés várható a terapeuták, nővérek és hasonló területen dolgozók piacán – amelyet részben az öregedő társadalom egyre magasabb keresletének tudhatunk be. Technikailag e feladatkörök egy része is automatizálható – és tényleg jobb a semminél egy online kérdőív, mely edzésmódszert javasol, de ugyanúgy összehasonlíthatatlan egy terapeuta vagy egy személyi edző munkájával, mint egy automatából vett kávé egy baristáéval.

A tömeges online nyílt kurzusokkal (MOOC) kapcsolatban is sokan a klasszikus értelemben vett egyetemi élet végét látják, de a kapcsolatépítés és a közösségi élet, valamint a diákszervezeti és egyéb tevékenységek terén nem veheti fel a versenyt a sztenderd megoldással. Általánosságban a szolgáltatóiparban előnynek számít az emberi interakcióból adódó „hatékonytalanság” – és bár luxusjellege várhatóan egyre nagyobb lesz az évek előrehaladtával, ezen alapvető tulajdonságán a technológiai fejlődés sem fog változtatni.

Kelemen Luci

 

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr58862966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.