Fizess a véleményedért, vagy inkább tartsd meg magadnak
2016. május 10. írta: lumens

Fizess a véleményedért, vagy inkább tartsd meg magadnak

Az újságírók és a kommentelők viszonya az online lapok létezése óta mindig is dinamikus volt. A néhány konstruktív és hozzáértő komment mellett nagyon sok a trollkodás és a teljesen irreleváns megjegyzés. Az elmúlt hetekben több külföldi hírportál döntött úgy, hogy fizetőssé teszi a kommentelést – a gesztus nem teljesen új, 2014 novemberében több híroldal teljesen eltörölte a hozzászólás lehetőségét.

Forrás: Pixabay

Pénzt vagy kommentet

A kommentelőkkel mindig csak a baj van – ezen az elven törölte el teljes kommentszekcióját többek között a Bloomberg, a Reuters és a The Week is másfél évvel ezelőtt. Az eset akkor nagy port kavart, a hozzászólókat a közösségi médiás felületekre terelték és a fórumok is megteltek, hiszen az emberek véleménynyilvánítási igénye ezzel ugye nem csökkent – mely egyébként különösen magas az online térben, ahol gyakran anonim módon tehetik ezt meg.

A teljes kiirtás helyett a SolidOpinion.com nevű startupvállalat Michael Robertson vezetésével innovatívabb ötlettel állt elő: tegyék fizetőssé a kommentelést. Az elképzelés: trollkodásból bevételt – ez pedig a hírportálok számára is is vonzóbbá teszi a hozzászólások megtartását. A Tribune Publishing – egyelőre ugyan csak kisebb oldalaival – de máris átállt a rendszerre. Az oldal látogatói pontokat vásárolhatnak, valamint nyerhetnek is hozzászólással és az oldal rendszeres látogatásával, melyeket aztán újabb kommentelésekre tudnak felhasználni. A SolidOpinion szoftvere pedig moderálja is a hozzászólásokat, és a használati díj előzetes megfizetése helyett a tranzakciókból vonják le részüket. A híroldalak pedig örülnek, hogy nem kell többet külön moderátort fizetniük. Léteznek kiemelt kommenthelyek is, amiben Robertson a hirdetői szponzoráció lehetőségét látja. Egyébként a fizetőssé tétel sem teljesen új gondolat: a New York-i Tablet online magazin oldalán az olvasók napi, havi, vagy éves díjat fizetnek véleményük megosztásának lehetőségéért.

Anonimitás

Ugyan már korábban is adott volt a lehetőség az arc nélküli véleménynyilvánításra, de az online világgal mindez egyszerűbbé vált, mint valaha. Ez a jelenség már önmagában választ ad a hozzászólások hatalmas számára és a nagyon gyakran nem szalonképes tartalmaikra is. Önmagunk elrejtésével ugyanis hirtelen olyan véleményeket is magunkra vállalunk és megosztunk, melyek egyáltalán nem konzisztensek személyiségünkkel – vagy legalábbis a magunkról fenntartott képpel. Ezt a jelenséget már többen felismerték és kutatásokkal bizonyították, sőt, már saját elnevezése is van, mely egy John Suler nevű pszichológustól származik: online gátlás-felszabadulás. A lényege az, hogy amint identitásunk nélkül jelenünk meg, akkor eltűnik az egyébként jelen lévő kényszer, mely viselkedésünket annak fenntartása irányába mozdítja. Arthur Santana kommunikációs professzor összehasonlító kutatást végzett, melynek során a bevándorlás témájában kommentelhettek az olvasók – felük anonim módon, másik felük kizárólag névvel. A különbség látványos volt: az anonim hozzászólások több mint fele lett durva és civilizálatlan kinyilatkoztatás, míg a névvel írt kommentek között ugyanez az arány csupán 29 százalék volt.

Az anonimitás emellett a részvételi hajlandóságot is növeli, hiszen a tömeg elrejti az egyént. Mindez bátorítja az embereket a felszólalásra, hiszen az egyéni felelősség kérdése is tisztázatlan, így minden nagyobb kockázat kiküszöbölésre kerül. Daniel Kushner, a Brown University PhD-hallgatója az amerikai választások kapcsán írt cikke, majd az arra kapott számtalan hozzászólás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kommentelés egyfajta egyenruhaviselés analógiája is lehet: segítségével az emberek kinyilváníthatják kiállásukat valamely nézet (vagy akár politikai párt) mellett, és egyúttal kifejezhetik valamely csoporthoz való tartozásukat is.


Forrás: Pixabay

Az okok – amiért számos lap teljesen eltörölte, mások pedig fizetőssé tették a kommentelést – pedig pontosan azok kontrollálhatatlanságából következnek, amit részben az anonimitás szül. A legtöbb helyen egyébként nem teljes eltörlésről van szó: a véleménycikkeknél és a blogoknál többnyire megmaradt a lehetőség, és elsősorban a hírcikkektől távolították el, innen pedig a diskurzust a közösségi médiás felületekre tolták át. A hírportálok többsége – például a Reuters és a Re/code – nem ismeri be a kommentek kezelésének kudarcát, helyette arra hivatkoznak, hogy a a közösségi média vált a hozzászólások platformjává. Nagyon zárójelesen említik csak az egyébként megváltozott véleményezési szokásokat és elburjánzó hozzászólásokat, valamint a kommenteléssel való visszaélést.

A The Week legalább beszél arról, hogy a helyzet valóban kaotikus – a hozzászólások felett általában álnéven (vagy névtelenül) jelen lévő csoportok veszik át a hatalmat, amit gátolja egy valóban virágzó és intelligens diskurzus kialakulását. Szerintük a közösségi médiafelületeken – ahol az emberek nevükkel, saját profiljukkal vannak jelen – jobb eséllyel valósul meg a kommentelés valódi funkciója. (Erről persze tudjuk, hogy nagyon sokszor nem igaz, hiszen az online jelenlét – ha a valódi névvel is – még mindig jelentősen eltakarja az egyént, ami megint csak felhatalmazza őt az identitásával ellentmondásos cselekedetekre.) A The Week főszerkesztője, Ben Frumin egyébként azt nyilatkozta, hogy szerinte nem is feladata többé a híroldalaknak, hogy felületet biztosítsanak az eszmecseréknek – a dolga csupán annyi, hogy ötleteket és kiindulópontokat adjon hozzá, ami leginkább valamiféle visszalépésnek hangzik a hagyományos, nyomtatott sajtó irányába.

Persze ott van az is, hogy az íróknak és szerkesztőknek egész egyszerűen nincsen ideje és kapacitása a kommentszekcióval és annak moderálásával foglalkozni, hiszen az oldalon megjelenő tartalmaknak valamilyen keretek között kell mozognia, még akkor is, ha az külső személytől is származik. A közösségi médiás felületeken nem érzik ezt a fajta felelősséget az oldalak, mert ott már nem egyértelműen a saját portáljukról van szó. A hozzászólások kezelése egyébként valóban nagy munkát igényel, a Guardiannél külön stábot foglalkoztatnak erre a célra.

Közösségi kommentrendszerek

Még az általuk generált rengeteg plusz munka ellenére sem biztos, hogy jó ötlet a kommentek teljes kiirtása. A lépés egy újabb kihívást állít a híroldalak elé, akik felé nagyban segítették az olvasói elköteleződést a hozzászólások és a véleményezések. A kommentek eltörlését meglépő oldalak ugyan sorra azt nyilatkozták, hogy nem változott jelentősen az olvasók ezirányú attitűdje, azonban kiderül az is, hogy kénytelen voltak új felületeket nyitni a véleményeknek azon túl is, hogy azokat a közösségi médiás oldalaikra terelték. A Reuters például chat-beszélgetéseket indított a Twitteren az olvasókkal, a Re/code pedig podcastokba kezdett a látogatók megtartása érdekében. Ráadásul még ez sem biztos, hogy megoldást jelent: előfordulhat ugyanis, hogy az olvasók egy idő után ahhoz a platformhoz kezdenek el kötődni, (és annak tudják be a tartalmat), ahol diskurzusaikat folytatják róla – azaz a közösségi médiafelületekhez a hírportálok helyett – nem véletlen, hogy a Facebook sok szempontból egyébként is hírportálként is működik.

Az oldalhoz való elköteleződésen túl befolyásolhatja a konkrét témákkal és cikkekkel kapcsolatos attitűdöket is, ami végső soron kevesebb megosztást is eredményez. A jelenséget „megosztott valóságnak” nevezzük, és arra utal, hogy ha a tartalom által befolyásolva éreztük magunkat – azaz valóságunk részének éreztük – akkor azt megosztjuk, vagy kommentelünk. Ezzel azt fejezzük ki, hogy magunkénak érezzük azt, ergo elköteleződünk. A kifejezés lehetőségének megszüntetésével maga a folyamat is elmaradhat.

Talán a legfontosabb ellenérv az, hogy a híroldalaknak igenis szüksége van ezekre az emberekre – már csak a reklámbevételek miatt is –, megtartásukhoz azonban folyamatos interakciót kell velük fenntartani. A legtöbb hírportál fő érve az volt, hogy a kommentszekciót a közösségi médiára áthelyezve felszabadul a szerkesztőség azok kezelésének és moderálásának időigényes feladatai alól. A sok trollkodás mellett azonban éppen a hozzászólások nyújtják a legkézenfekvőbb lehetőséget az olvasók igényeinek megismerésére: eltörlésükkel vagy figyelmen kívül hagyásukkal ennek egy fontos eszközét dobnák el maguktól ezek az oldalak.

Forrás: Pixabay

Középutas megoldást jelenthet a Civil nevű startup kezdeményezése. Az elképzelés fő pontja az, hogy a kommentelők egyben a moderátorok szerepét is betölthetik – tehát egyfajta közösségi, crowdsourcing moderálásról van szó, melynek célja pontosan a tiszteletteljesebb és relevánsabb diskurzusok megteremtése a kommentek között – a relevancia meghatározása persze az olvasókon múlik. A szoftver felmutat két véletlenszerűen kiválasztott hozzászólást, melyeket a minőség és relevancia alapján lehet aztán értékelni, valamint a visszaélésekre vagy személyes támadásokra is rákérdez. Sőt, magának a felhasználónak is értékelnie kell saját kommentjét a közzététel előtt, még egyszer szembesíte a szerzőt azzal, mit és hogyan szeretne hozzászólni a beszélgetéshez.

A hozzászólások teljes megszüntetése helyett egyre több alternatíva létezik egy ehhez hasonló, közösség által kontrollált kommentrendszerre, melyben az olvasók maguk gyártják, véleményezik és moderálják is a tartalmat – és az, hogy valamilyen szinten maguk is a megjelenő tartalom szerkesztőivé válnak, potenciálisan még növelheti is az adott oldal iránti elköteleződést.

Árki Noémi

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr328701030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2016.05.10. 14:21:09

"A híroldalak pedig örülnek, hogy nem kell többet külön moderátort fizetniük."

Értem. Szóval ha a trollok fizetnek azért, hogy a baromságaikat megírják, akkor már megírhatják, még annál is kevesebb kontroll alatt, mint eddig.

Azt egyébként már régóta hiányolom, hogy például a blog.hu-n én kizárhassak a nálam megjelenő kommentekből különösen idegesítő alakokat, nicknév alapján, jobb híján. Lehet, hogy a én érzékenységem más jellegű, mint másé, ezért ha közösségi szavazat alapján lehetne eltüntetni kommenteket, akkor értelmes, csak az akkori többségnek éppen nem tetsző kommentek vesznének el. De el tudok képzelni olyan technikai megoldásokat, amelyekkel csak a magam számára tennék láthatatlanná kommentelőket.

Az sem volna megoldhatatlan, hogy ezeket az adatokat körbekérdezve, sok negatív reakciót látva már a rendszer maga is döntsön valaki blokkolásáról. Persze csakis ha ez a lekérdezés kizárólag erre szorítkozna, és nem lenne sem adathalászással, sem reklámokkal összekapcsolva. Tudom, hogy új nicket regisztrálni bárki tud, de ezt is lehetne nehezíteni, legalább két-három nappal késleltetni az új nick használatba vételét.

Szelid sunmalac 2016.05.10. 14:32:22

EEK innovativ otletek? Baszki az elso kmmentelo jobbat tud.

KDNP a selejtek gyűjtőhelye 2016.05.10. 14:36:53

Marhaság. Azért még soha nem moderáltak ki, mert hazudtam, de ha le merem írni a témával kapcsolatosan az igazat akkor repülök. A szóhasználat tök mindegy, aki az "újságíróval" ért egyet és zajosan tapsikol a faszságaira az nyugodtan lehet ordenáré.

Ez az egész arról szól, hogy az önjelölt Pulitzeresek megelégelték azt, hogy az aktuális témában náluk jóval több tudással rendelkező kommentelők kijavítsák a tömény idiotizmust amit magukat baromi okosnak beállítva össze-vissza firkálnak.

KDNP a selejtek gyűjtőhelye 2016.05.10. 14:39:31

@Androsz:

Nem egy ilyen blogmotor van már évek óta, ahol kijelölöm azt akit látni sem akarok.
Viszont Pulitzerkék a kattintásra vadásznak, nekik nem érdekük az, hogy értelmes beszélgetés folyjon, az anyázás többet hoz. Csak ugye miért ne adják elő a szűz kurva szerepét, ha van olyan aki beveszi és még fizet is érte.

BircaHang Média szerkesztősége · http://bircahang.org 2016.05.10. 14:45:41

A liberalizmus halódó szakaszának jellemzője ez: nő a cenzúra.

BircaHang Média szerkesztősége · http://bircahang.org 2016.05.10. 14:47:06

@Androsz:

Vannak ilyen rendszerek. A sok mínuszt kapó kommentek nem jelennek meg, csak ha direkt rákattintasz a "minden kommentet látni akarok" linkre.

KDNP a selejtek gyűjtőhelye 2016.05.10. 14:51:04

@BircaHang Média szerkesztősége:

Aha. És érdekes módon csak azok a hozzászólások tűnnek el a nagy liberalizmusban amik a csúti férget ekézik. Ha Gyurcsány a célpont az nem zavarja a cenzorokat.

Amúgy ismét csak magadból csináltál hülyét egy olyan Magyarországban, ahol ha koszos a házad fala bőven elég reggel felpingálni azt, hogy "orbán geci", és mire hazaérsz a munkából már vegytisztára takarított felület fogad.

röf 2016.05.10. 15:21:27

A kommentek vonal alatti vagy -fölöttisége szubjektív megitélés kérdése.
Nincs mértékegysége, nincs mérőszáma, nem lehet abszolút csak relatív.
Ami a blogger szívének kedves, az maradhat, ami nem, az repül.
Két napja itt az Indexen elhordta a blogger Tarlóst minden szemétnek Fischer nyereségcsökkentése miatt.
Azt lehetett, hiszen ő maga írta.
Beírtam, hogy Fischernek mik a jellemzői, és hogy az ingyen-pénz elmaradása mekkora sivalkodást váltott ki.
Egy percig tartózkodott látható helyen a kommentem, nem tovább.
Erre ma mit látok, újabb Fischervédő blog, és erre kínosan megsemmisítő kommentek a jobb-térfélről.
(Mert azért ezt a kommentcsatát mélyen beszopták a liberátorok, mondjuk ki bátran…)
Na ez meg mehetett….