A Hősök Tere Kezdeményezés 2013 decemberében indult el Magyarországon. Hátterét Philip Zimbardo Heroic Imagination Project-je (HIP) adja, melynek székhelye San Francisco. A Stanford Egyetem híres szociálpszichológusa felhívja a figyelmünket a társadalmunkon uralkodó közönyre. A passzivitás legyőzését hangsúlyozza, illetve a „hétköznapi hőscselekedetek” fontosságát. A kezdeményezés a Hero Fest Közhasznú Nonprofit Kft-n keresztül működik, melynek egyik alapítóját, Orosz Györgyi kommunikációs tanácsadót kérdeztük a kezdeményezés céljairól, módszereiről, tréningjeiről és felépítéséről.

Mi volt az eredeti célja a Hősök Tere Kezdeményezésnek?

Bár az indulás sikeres volt, mégis elrontottuk. Megfogalmazódott bennünk, hogy jó lenne tenni valamit a közöny ellen – ennek érdekében létrehoztunk egy körülbelül fél éves projektet, melynek célja a tudatos döntéshozatal és a közöny legyőzése volt, és aminek a felépítését is kitaláltuk. Alapjául a tréningeket szántuk, melyeknek a megismertetésére kampányt indítottunk. Ezt követte az elképzelés, miszerint jó lenne konferenciát szervezni, ami az említett célok kibontásának is teret ad – azon túl, hogy hitelesíti is a projektet. Mindezt meg is szerveztük, így fél év alatt több mint három és fél millió embert értünk el.

A program lezárását ugyan véglegesnek terveztük, de rájöttünk, hogy időre van szükségünk, ha változást akarunk generálni. A befejezést követően tehát elkezdtük megtervezni a jövőt: változatlan hosszú távú célunk, hogy Magyarországon 10 év múlva társadalmi norma legyen a mások melletti kiállás.

Milyen módszereket alkalmaz a Hősök Tere Kezdeményezés az említett közöny legyőzésére?

Tartunk tréningeket – ezek általában egy naposak –, melyek célközönsége elsősorban tanárokból és véleményformáló emberekből áll, de tudásunkat ilyen formában igyekszünk átadni vállalatoknak is. Ezen felül tartunk civil érdeklődőknek workshopokat, melyek egyszerre több embernek szólnak – nem egyetlen napos, elmélyülő program, ez sokkal inkább kezdeti változásokat generál.

2014-ben megrendeztük a Hello Hősök Fesztivált a Budapest Parkban, ahol a zenekarokon túl a Hősök Tere Kezdeményezés önkéntesei is a színpadon voltak. A segítségnyújtás különböző formáiról tartottak előadást. A fesztivállal egy időben országszerte terepgyakorlatokat forgattunk, ahol azt figyeltük, hányan segítenek egy általunk megrendezett helyzetben másokon – például egy babakocsit cipelő nőnek. Ezen kívül a fesztivál közönségének soraiban is volt terepgyakorlat: voltak beépített embereink, akik például rosszullétet imitáltak, így figyeltük meg azt, hogy miként segítenek a résztvevők. Célunk az volt ezzel a projekttel is, hogy minél több embert megszólítsunk.

Ezen felül 2015-ben szerveztünk egy nemzetközi konferenciát az Urániában, amit a kisközösség építésének az oldaláról fogtunk meg. A program célközönsége diákok, tanárok és cégvezetők voltak. Folyamatosan teltház volt, még a földön is ültek érdeklődők.

A konferencián túl tavaly kitaláltunk egy akciót, melynek célja a segítségnyújtás mindennapokba való átültetése volt. Megkértük önkénteseinket, hogy harminc napon keresztül minden nap számoljanak be hőscselekedeteikről a Facebook segítségével. Ebben részt vettek a támogatóink is – például Nyáry Krisztián és Harcsa Veronika, akinek elmondása szerint megváltoztatta az életét a projekt. Az említett személyek nyújtották a mintát, ami alapján bárki csatlakozhatott. Feltételeztük, hogy a „kihívás” rutinná válik, beépül a résztvevők életébe.

Ítélkezni sokkal könnyebb, mint cselekedni – ahogy védekezni, és a felelősséget másokra kenni is az. Egyre nehezebb a dolgunk, így keressük azt, hogy miként tudnánk minél több irányból szisztematikusabban és gyorsabban több embert elérni.

Hogyan épülnek fel a tréningek?

Egy ilyen tréningnap egyelőre két részre osztható, mivel Zimbardo mindennapi hősiesség elképzeléséből mi két modult vettünk át eddig a hatból, melyeket továbbfejlesztettünk – és, amiket ilyen formában vesz vissza Zimbardo is tőlünk, hiszen ez a legeredményesebben működő szervezet az ő hatását tekintve.

Első része a „mindset modul”, melynek kitalálója Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem szociálpszichológusa. Ez röviden az önmagamról alkotott gondolataim és vélekedéseim összessége. Célunk, hogy a fix mindset helyett egy növekvőt hozzunk ki magunkból. Minden tréninget ezzel kezdünk, hiszen tisztában kell lennem magammal és azzal, hogyan tudok magamon változtatni, hogy képes legyek hatni a környezetemre, és meg tudjam változtatni a viselkedésemet.

A második modul a „bámészkodó hatás”, ami a közöny alapja. A váratlan történések passzívvá tesznek minket – akár az utcán, akár olyan kérdésekben, mint például a menekültügy. Azon kell dolgoznunk, hogy tudatosan meglássuk azokat a helyzeteket, amelyekről eddig azt gondoltuk, hogy nem a mi dolgunk. Bámészkodás az, amikor az ember egy ilyen helyzetben elfordul, és nem tesz semmit, majd ez rossz érzést vált ki belőle. Az említett két modulos felosztás minden tréning esetében így működik, a fókusz azonban a célcsoporttól függően változhat: a tanárok esetében például értelmeszerűen arra koncentrálunk, hogyan fogják tudni átadni a megszerzett tudást diákjaiknak.

Milyen tudományos háttere van Philip Zimbardo megfigyeléseinek? Mi a hat modul?

Saját és mások kutatásaira alapozza megfigyeléseit, a szociálpszichológia elmúlt ötven éves tudására a közönnyel kapcsolatban. 1964-ben Kitty Genovese-t megerőszakolták és meggyilkolták New Yorkban. A bűncselekménynek harmincnyolc tanúja volt, mivel a nő kiabálva kért segítséget – mégsem segített senki. Az esetet követően többször elhangzott, hogy New York egy bűnös város, ezért történhetett meg ott a gyilkosság. Szociálpszichológusok azonban bebizonyították, hogy a közöny nem csupán New Yorkot jellemzi, hanem mindenhol jelen van: ekkor kezdtek el vele foglalkozni

A bámészkodó hatáson és a mindseten túl a következő négy modult dolgozta ki Zimbardo: „előítéletesség”, „sztereotípiák”, „hatalomnak való megfelelés”, „időhöz való viszonyunk”. Utóbbihoz az időparadoxon-kutatás is kapcsolódik, mely hat alapsémát különböztet meg (optimista, hedonista, pesszimista – mindezek a múltban, illetve a jelenben). A Hősök Tere Kezdeményezés nem egy elméleti dolog, változást akarunk generálni. Jobban fogod magadat érezni a bőrödben, ha teszel másokért.

Hogyan fogalmazná meg az említett tréningek gyakorlati hasznát?

Az egyik legfontosabb, hogy tudatosabbak leszünk. Könnyebben észreveszünk olyan helyzeteket, amelyekben korábban nem cselekedtünk. Sokkal inkább mérlegelünk, és ha teszünk, az egy öröm lesz, ha azonban nem, akkor is nyugodtak maradunk, mert egy tudatos döntés következménye a viselkedésünk.

Mi állhat a közöny hátterében?

Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni azt, hogy nem csupán a személyiségünk hat ránk, hanem a környezetünk és körülményeink is. Zimbardo nevéhez kapcsolódik a stanfordi börtönkísérlet, amely során beigazolódott, hogy mindenkiből kihozható egy nagyon gonosz ember. Egy csoport hatására egy adott esetben egészen máshogy cselekszünk, mint egyedül – például nagyobb eséllyel megyünk el egy oszlopnak támaszkodó ember mellett, ha sokan vagyunk körülötte. A miértre ez azonban még nem válasz. Forgács József Ausztráliában élő magyar származású szociálpszichológus többek között a kisközösségek felbomlását látja a csoportban megfigyelhető, eltérő viselkedésforma hátterében. Egyszer úgy fogalmazott, hogy ötven-száz éve az ember először valószínűleg a közösségért tett valamit, és csak utána magáért. Ez megváltozott – és meglátásom szerint jó tudni magunkról ennek következményeit, és látni azt, miként is működünk.

Hogyan tudjuk felmérni azt, hogy valakinek ténylegesen szüksége van-e segítségre?

A sztereotipizálás egyik lényeges eleme, hogy csupán ránézés alapján döntünk – például egy hajléktalan esetében hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azért nincsen munkája, mert nem tesz magáért és ebben az esetben nem is segítünk neki. Az is lehet, hogy a helyzet nem az, aminek látszik. Érdemes odamenni, és megkérdezni, hogy tehetünk-e valamit.

Az embereknek nem csak segítségre van szükségük: lehet csupán apró gesztusokkal tenni másokért. Odamehetünk egy síró emberhez anélkül, hogy meg akarnánk oldani a problémáját – elég csak annyit mondani, hogy lesz még jobb is. Ezek apró gesztusok, amikkel talán segíthetünk is.

Mi számít hőscselekedetnek?

Apró hétköznapi cselekedetek, amiket másokért teszünk. Ha valakinek lerobban a kerékpárja, lehet, hogy nem tudok neki segíteni, de már az jó érzés lehet, ha megkérdezem. Felszedem a szemetet, vagy ha valaki fekszik az utcán, sír egy padon, vagy nézegeti a térképet, segítek neki – ez mind hőstett. Nem kell megoldani az életét, de tenni lehet.

Sokszor azért nem cselekszünk, mert félünk az elutasítástól – ami valóban rossz érzés, de nem a mi dolgunk, nem rajtunk múlik. Egy a fentiekhez hasonló esemény váratlan, mindenkit elbizonytalanít – azt is, akinek segíteni szeretnénk –, de ennek ellenére érdemes tenni.

Milyen anyagi források állnak a szervezet rendelkezésére, hogyan finanszírozza saját működését?

Ez egy 80-85 fős önkéntes szervezet, magam is önkéntesként vagyok itt jelen. Eddig csupán egy fizetett alkalmazott volt nálunk – ez Zimbardot is meglepte, mivel az ő tudására alapozva működő szervezetek a többi országban nem ilyen összetételű csapattal dolgoznak. Magán- és vállalati adományokból, illetve szolgáltatásokból és tréningekből tartjuk fenn magunkat. Pályázni csak magán- és céges alapokra szoktunk, tudatosan igyekszünk távol tartani magunkat a köztámogatásoktól.

Hogyan lehet önkéntesként csatlakozni a kezdeményezéshez?

Konkrét feladatokra keresünk önkénteseket – például tréningsegítőket, tréningszervezőket, tanárokat, akik már részt vettek a képzéseinken, rendezvényszervezőt, fundraisingben jártas embereket.

Van egy önkéntes szerződésünk és egy kartánk. Minden jelentkezőtől önéletrajzot kérünk, amit egy elbeszélgetés követ. Végül az érdeklődő elolvassa a kartánkat és a szerződésünket, amennyiben ezek az értékek rendben vannak a számára is, akkor szerződhetünk.

Miért szükséges az önéletrajz?

Egyrészt azért, hogy lássuk, milyen pozícióba, milyen feladat elvégzésére tudjuk felvenni a – másrészt pedig súlyt ad az önkéntes munkának, valamint ennek köszönhetően adott esetben olyan, rejtett képességek is kiderülhetnek, melyek az önéletrajz nélkül esetleg rejtve maradtak volna.

Egy-másfél éve nagyon sok helyen volt jelen a Hősök Tere Kezdeményezés – mostanában azonban mintha kevesebbet lehetne róla hallani. Mi áll ennek hátterében?

Természetesnek tartom ezt. Az említett időszak volt szervezetünk első féléves működésének csúcspontja: az összes „látható dolgot” akkorra időzítettük, illetve a megkeresések is ekkortájt érkeztek. Ez azonban mindig változó „hangerejű” munka lesz. A tréningjeink továbbra is csendesen mennek tovább, minimum heti rendszerességgel. Ez a „hangosabb” időszak azonban visszajön még – ezek a hullámvölgyek nem csak természetesek, hanem valahol tervezettek is.

Milyen jelentősebb célokat tűztek ki a közeljövőre vonatkozóan?

Most a legfontosabb a szervezetünk rendbetétele: elkezdtünk hosszútávon gondolkodni, ez azonban újabb munkákat jelent. Újra akarjuk gondolni a tréningeket annak érdekében, hogy minél több embert el tudjunk érni. Szeretnénk egy platformot azok számára, akik már részt vettek workshopokon, képzéseken. Ezen felül lesz idén is egy nagyobb eseményünk, amely a tavalyi konferenciához hasonló módon fog működni majd. Várhatóak változások, de a közöny leküzdése továbbra is célunk marad. Kopp Mária magatartáskutató szociálpszichológiai vizsgálatában azt találta, hogy Magyarországon 10-ből 8,1 ember segítőkésznek vallja magát, az utcán egy krízishelyzetben 10-ből 8,4 azonban mégsem tesz semmit. Azt reméljük, hogy megváltozhatnak ezek az arányok.

Csernus Fanni

A Hősök Tere Kezdeményezés 2013 decemberében indult el Magyarországon. Először három magánszemély döntött úgy, hogy tenni akar a közöny ellen. Ezért fogott össze első körben Orosz Györgyi kommunikációs és networking szakember, Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, és Prof. Philip Zimbardo, a világ egyik legmeghatározóbb szociálpszichológusa.  A kezdeményezés tartalmi hátterét Philip Zimbardo Heroic Imagination Project-je (HIP) adja. A Stanford Egyetem híres szociálpszichológusa hívta fel először a figyelmünket arra, hogyan tehetünk a társadalmunkon uralkodó közöny ellen. A passzivitás legyőzését hangsúlyozza, illetve a „hétköznapi hőscselekedetek” fontosságát. A Hősök Tere Kezdeményezés arra bíztatja az embereket, hogy merjenek cselekedni, segíteni másokon, még akkor is, ha a környezetükben senki más nem teszi ezt. Tréningeket dolgoztak ki a tudatos döntéshozatal érdekében, melyek célja, hogy változást idézzenek elő.

2014 nyarán megrendezték a Hello Hősök Fesztivált, melyen a koncerteken túl gyakorlati programok is várták az érdeklődőket – például mentősök tanították elsősegély nyújtásra a résztvevőket, ezzel is felhívva a figyelmet az utcai segítségnyújtás fontosságára. Konferenciáik keretén belül arra mutatnak rá, hogy miként válhatunk passzív megfigyelőből aktív résztvevővé. A 2015-ös nemzetközi konferencián nemzetközi szaktekintélyek mellett magyar hírességek beszéltek saját tapasztalataikról, szakemberek – szociálpszichológusok, hálózatkutatók

Zimbardo arra bíztatja az embereket, hogy merjenek cselekedni, segíteni másokon, még akkor is, ha a környezetükben senki más nem teszi ezt. Tréningeket dolgozott ki a tudatos döntéshozatal érdekében és az említett közöny legyőzésére, melyek célja, hogy változást idézzenek elő. Rávilágít arra, hogy min kellene változtatnunk és mi az, amit e téren eddig is jól csináltunk.

A Hősök tere kezdeményezés ezt a modellt vette át, és trénerei a program kitalálójától tanulhattak. Ismereteiket, a „hétköznapi hősiesség” elvét Zimbardo mintájára tréningek és konferenciák keretén belül igyekeznek átadni. Az említett programok cégeknek, tanároknak és a jövő trénereinek szólnak, míg a civilek számára workshopokat tartanak.

2014 nyarán megrendezték a Hello Hősök Fesztivált, melyen a koncerteken túl gyakorlati programok is várták az érdeklődőket. Például mentősök tanították elsősegély nyújtásra a résztvevőket, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az utcai segítségnyújtás fontosságára. Konferenciáik keretén belül arra mutatnak rá, hogy miként válhatunk passzív megfigyelőből aktív résztvevővé. A 2015-ös nemzetközi konferencián magyar hírességek meséltek saját tapasztalataikról, szakemberek - szociálpszichológusok, hálózatkutatók - tartottak előadást a Dalai Láma főtanácsadója mellett.

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.