November 24-én Törökország lelőtt egy orosz vadászgépet, ami Szíriában folytatott volna légicsapást. Azóta a két ország elnökei jobbára a médián keresztül kommunikáltak, sokszor vádak és sértések formájában. Oroszország januártól gazdasági szankciókkal is él majd, amelyek főleg az élelmiszerkereskedelmet, az olajipart és a turizmust érintik.

A két ország állításai a november 24-én történtekről szinte semmiben nem egyeznek. Törökország szerint két orosz gép engedély nélkül és öt percen belül tíz figyelmeztetés ellenére hatolt be a légterükbe. Később nyilvánosságra is hoztak egy erről a figyelmeztetésről készült hangfelvételt – állításuk szerint talán máshogy figyelmeztették volna a pilótát, ha tudták volna, hogy orosz gépről van szó. Az egyik behatoló gép hamar visszatért Szíriába, a másik tizenhét másodpercet töltött Törökországban, ezután lőtték le a járőr-repülők. Oroszország védelmi minisztériuma a BBC tudósítójának Twittere szerint először azt tette közzé, hogy a vadászgép sosem hagyta el Szíria területét, valamint, hogy a földről lőtték le – előbbihez máig tartva magát.

Grafika: Mélykuti Noé / lumens.hu

Az orosz gép két pilótája közül csak egy élte túl a balesetet, a másikat, Oleg Peskovot ejtőernyős zuhanása közben lőtték le szíriai türkmén lázadók. (Az incidens még egy halálesettel járt: egy orosz tengerészgyalogos, Alekszander Pozinics a mentőakció során vesztette életét, miután a helikoptert páncéltörő rakétával lelőtték a lázadók.) A túlélő navigátor, Konsztantyin Murakhtyin azt állítja, jól ismerte a területet, amely fölött repültek, a pályájuk a személyes irányítása alatt volt, és lehetetlen, hogy akár egy másodpercig is átlépték volna a határt. Mi több, sem rádió-, sem optikai figyelmeztetésről nem számol be. „Ha figyelmeztetni akartak volna, párhuzamos pályára állhattak volna.” – mondta, hozzátéve, hogy a rakétát sem látták közeledni, így ki sem térhettek előlük. Oroszország állítólag informálta az Egyesült Államokat – Törökország NATO-szövetségesét – a vadászgép tervezett útvonaláról. Amerika és a NATO Törökország verzióját támogatja.

A két elnök, Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdoğan megnyilvánulásai jelentős részben saját népüknek szólnak: így biztosítják az otthoniakat arról, hogy a nemzetközi nyomás alatt sem adják fel nemzeti érdekeiket. A gazdasági szempontok, és a párizsi terrortámadások hatására formálódó ISIS-ellenes nemzetközi összefogás miatt érdemes lenne minél hamarabb békés megoldást találni – ugyanakkor mindkét ország célja az, hogy mindezt a lehető legkevesebb otthoni és külföldi pozícióvesztéssel érjék el.

Gazdasági szövetségesek, politikai ellenfelek

A diplomáciai közeledést nagyban nehezíti, hogy a két ország szíriai érdekei ténylegesen ütköznek. Oroszország az Aszad-rezsim szövetségese, ami ellen több fegyveres csoport lázad, köztük az Iszlám Állam és egyes, törökökhöz kulturálisan kötődő türkmén csoportok is. Oroszország október óta vezet terrorellenes légitámadásokat Szíriában, azonban ezek nem mindig az IS-re irányultak, hanem gyakran egyéb, a szíriai rezsim ellen lázadó csoportokra. A műveletek során már korábban is kétszer megsértették a török légteret. Ezt akkor többen úgy kommentáltak, hogy „nem tűnt véletlennek”. Törökország ezzel szemben Bassár el-Aszad eltávolítását sürgeti, és csak néhány hónapja, vonakodva kezdett aktív részt vállalni az IS elleni harcban.

A két állam a vadászgép lelövéséig szoros gazdasági együttműködést tartott fenn. A törökök második legnagyobb kereskedelmi partnere (Németország után) Oroszország, ahová gyümölcsöket, zöldségeket, magvakat szállítanak. Az ország gyakorlatilag teljes energiaellátását importból fedezik, amelynek 2013-ban 57%-a volt orosz olaj, tavaly (ismételte Németország után) ők voltak az orosz olaj második legnagyobb felvásárlói. Komoly orosz befektetések vannak egy most épülő török atomerőműben is. Körülbelül száz török építési vállalkozás működik Oroszországban, amelyek a nyolcvanas évek vége óta több mint nyolcszáz projektben vettek részt. A déli ország az orosz turisták legkedveltebb külföldi célpontja, tavaly 3,2 millió orosz turista érkezett.

Diplomáciai háború

Erdoğan rögtön az incidens után megpróbálta telefonon elérni Putyint, sikertelenül. Helyette Az orosz elnök Törökországot „terroristák bűnrészeseinek”, a vadászgép lelövését „hátbadöfésnek” nevezte, és „súlyos következményeket” ígért. Állítása szerint Törökország ahelyett a NATO-hoz fordult ahelyett, hogy rögtön kapcsolatba léptek volna velük. Addig nem hajlandó tárgyalni, amíg Erdoğan bocsánatot nem kér, amire viszont az nem hajlandó. Szerinte „más nemzeteknek tiszteletben kell tartaniuk Törökország saját határainak védelmére való jogát”. Csütörtökön Putyin árulásnak és háborús bűnnek nevezte a török gép lelövését. „Azt hiszem, Allah úgy döntött, a józan eszük elvételével bünteti a török uralkodó klikket” – mondta. Már november 25-én is kritizálta a török állam iszlamizálódását. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerint a vadászgép lelövése akkor is a helyzet extrém túlreagálása lett volna, ha valóban meg is sértették volna Törökország légterét – és inkább előre megtervezett provokációnak tűnnek a történtek. Hozzátette: nem szándékoznak háborút kezdeni.

Putyin azzal is megvádolta a török államfőt, hogy az Iszlám Állam olajának Törökországba csempészésére használt kereskedelmi útvonalak megvédéséért lőtte le a vadászgépet. Az oroszok honvédelmi minisztériuma szerint Erdoğan családja személyesen profitál az IS-sel való illegális olajkereskedelemből, amely a szervezet bevételeinek jelentős részét teszi ki – és amit Oroszország az olajraktárakat és olajszállító teherautókat célzó légitámadásaival megakadályozni próbál, és állítólag két hónap alatt felére csökkentett. Az oroszok arra is számadatokkal szolgáltak, hogy a török oldalról lőszer és katonai járművek érkeznek Szíriába, és rámutattak, hogy bebörtönözték a segélyt szállító konvojnak álcázott lőszerszállítmányokat leleplező újságírókat.

A török külügyminisztérium szerint az olajcsempészet már évtizedek óta, azaz az Iszlám Állam megjelenése előtt is probléma volt, az államfő családjának részvételét pedig cáfolta. A miniszterelnök, Ahmet Davutoglu szovjet stílusú propagandának nevezte a vádat, Erdoğan pedig kijelentette, hogy ha Oroszország bizonyítani tudja ezt a vádat, lemond, de azt is hozzátette, amennyiben Putyin bizonyíték nélkül vádaskodott, neki kellene lemondania.

Ugyan az orosz honvédelmi minisztérium szerdán légifelvételeket mutatott be az olajcsempészet három útvonalán haladó teherautókról, egyelőre nem hoztak nyilvánosságra olyan bizonyítékot, amely az államfő családját hozzákötné mindehhez. A Pentagon „határozottan elutasít bármiféle elképzelést, miszerint a törökök az ISIL-lel dolgoznak”, mivel Törökország befogadja a területen légicsapásokat folytató amerikai gépeket, ők maguk is vezetnek támadásokat, és támogatják az Aszád-rezsim mérsékelt ellenzékét.

Putyin szerint a törökök állnak Oroszországban több helyen, például az Észak-Kaukázusban működő terrorista csoportok mögött is – eszerint a gép lelövésére szintén indokot adott a tény, hogy lezuhanása előtt éppen észak-kaukázusi terroristákat támadott. Erdoğan korábban figyelmeztette az oroszokat, hogy „ne vezessék félre” őket, mert tudják, mely területek tartoznak az IS-hez, és az oroszok által bombázott régió nem tartozik közéjük. Davutoglu egy pénteken tartott beszédében azt sugallta, hogy „morálisan” nem engedhették meg, hogy egy katonai repülő átrepüljön a török légtéren, mikor olyan terület bombázására készül, ahol türkmén csoportok élnek. Fenntartotta: nem tudták, hogy a gép orosz volt.

A nemzetközi politika a helyzet békés megoldását sürgeti. Barack Obama egy François Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtókonferencián arra kérte a feleket, hogy lépjenek vissza, ugyanakkor említést tett arról, hogy Oroszország szíriai stratégiája túlságosan Aszád támogatására koncentrál az Iszlám Állam megtörése helyett.

Következmények

Az Oroszországban elfogadott, januártól érvénybe lépő szankciók a török zöldségek és gyümölcsök behozatalát korlátozzák. A törökországi turistautak eladását már megtiltották az utazási irodáknak, ez becslések szerint tízmilliárd dollár veszteséget okoz majd Törökországnak. Tervben van a nagyobb közös gazdasági projektek leállítása is, többek között a 2014 decemberében bejelentett megállapodás, amely Ukrajnát megkerülve, újonnan épített vezetékeken Törökországon keresztül szállítana földgázt Európába. Felfüggesztenek minden katonai együttműködést is, köztük a szíriai légitámadásokról szóló információk megosztását. Az északi ország továbbá megkezdte távolsági légvédelmi rakétarendszer telepítését 50 kilométerre a török határtól.

Az Oroszországban élő, körülbelül nyolcvanezer törököt különösen rosszul érinti a megváltozott diplomáciai helyzet. A két ország között eddig vízum nélkül lehetett utazni, ez azonban most – legalábbis az orosz oldalon – megszűnt. Több török állampolgár dokumentumait ellenőrizték, Krasznodarban több tucat török munkást letartóztattak. Egyetemistákat drogokért kutatott át a rendőrség, sőt, Voronyezsben többüket a tanulmányaik megszakítására kérték fel. A Törökországban tanuló oroszokat is haza fogják hívni. A kormány bejelentette, hogy nem adnak munkavállalási engedélyt olyan törököknek, akik még nincsenek az országban. A moszkvai Seremetyevo repülőtéren több törököt őrizetben tartottak, majd deportáltak, a két ország közötti charterjáratokat betiltották. Az orosz közösségi médiában nagy számban jelentek meg törökellenes mémek, a török követséget tojással, festékkel és kövekkel dobálták meg. A hivatalos média, amely eddig szövetségesként emlegette az országot, most az Iszlám Állam szponzoraként tünteti fel. Ezenkívül azt sugallják, hogy a törökök újjá akarják építeni az Oszmán Birodalmat, első lépésként a Krím-félszigetet bekebelezve.

Erdoğan azt mondta, Törökország „türelmesen, nem az érzelmeire hallgatva” fogja meghatározni Oroszország szankcióira adott válaszát, a miniszterelnök pedig hangsúlyozta, hogy „nem lehet őket térdre kényszeríteni”.

Tóth Réka

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.