Perre mennek a "majom-szelfi" miatt
2015. december 06. írta: lumens

Perre mennek a "majom-szelfi" miatt

Egy természetfotós reménytelennek tűnő küzdelmet vív azért, hogy egy „majom-szelfi” jogtulajdonosa lehessen – az internetes szenzációvá vált képeket ugyanis nem volt hajlandó eltávolítani a Wikimedia arra hivatkozva, hogy az amerikai szerzői jog szerint a nem emberi forrásnak nem lehet szerzői joga. A fotóst most már a PETA is pereli: szerintük ugyanis a jogok a makákót illetik.

Forrás: Wikipedia Commons

David Slater brit természetfotós 2011-ben egy indonéziai nemzeti parkban készített képeket üstökös makákókról. „Három napon keresztül gyalogoltunk velük, megbíztak bennünk és egyáltalán nem voltak agresszívek – csak érdekelte őket, mi van nálunk” – nyilatkozta akkor a történtekről. Amikor Slater egyszer kint felejtette a kameráját, az egyik majom lecsapott rá, és elkezdett képeket készíteni vele. „A felszerelésemen ugráltak, az egyik pedig véletlenül megnyomta a gombot. A zaj először elijesztette a többit, az ő érdeklődését pedig felkeltette, úgyhogy tovább nyomogatta a gombot. Több száz képet készített, mire visszaszereztem a kamerámat” – nyilatkozta a történtekről 2011-ben. A „majomszelfik” internetes szenzációvá váltak, Slater pedig később szerepeltette őket Wildlife Personalities című, saját maga által kiadott könyvében. „Egy makákó mókás arcokat vág fotózás közben, láthatólag felismerve saját tükörképét a lencsén” – szól a képaláírás. „A majom nyomta meg a fényképező gombját” – szerepel még.

A fenti mondatokat szó szerint idézi a PETA polgári peres keresetében – véleményük szerint ugyanis Slater megsértette Naruto, a majom szerzői jogait. A keresetben a majmot nevezik meg felperesként. „Ha egy ember készített volna hasonló szelfiket, őket illetné azok szerzői joga – Narutora ugyanez vonatkozik” – nyilatkozta egy, a Washington Postnak adott telefoninterjúban Jeffrey Kerr, a szervezet főtanácsadója. „Szórakoztatónak találom a húzást, ami egyszerre tesz dühössé és szomorúvá. Ez rossz képet fest az állatvédő szervezetekről” – írta a keresettel kapcsolatos reakciójában Slater. „Végig én irányítottam az állványt, én alakítottam ki a helyzetet, a majom csak a gombot nyomta meg” – írta egy, a Guardian által idézett e-mailben. „Őszintén remélem, hogy az ötéves lányom büszke lehet az apjára és megörökölheti a szerzői jogokat tőlem, hogy a munkáimnak köszönhetően egyetemre mehessen – ez az egyetlen, amit adhatok neki” – folytatja.

A PETA szerint Naruto a kép jogtulajdonosa, Slater szerint ő maga – sokak szerint pedig egyikőjük sem. A képek nem sokkal nyilvánosságra kerülésük után felkerültek a Wikipediára, ahonnan Slater később hiába kérelmezte a kép eltávolítását. „Ez tönkreteszi az üzletemet. Ha ez egy normális fotó lenne, amiről azt állítom, hogy én készítettem, valószínűleg sokkal gazdagabb lennék, mint most” – nyilatkozta tavaly augusztusban. A Wikimedia álláspontja szerint az amerikai szerzői jog szerint a nem emberi forrásnak nem lehet szerzői joga, így a kép technikailag köztulajdonban van – és továbbra is megtalálható saját szócikke alatt. „Senki sem akarta megvenni a képet, miután felkerült a Wikipediára” – nyilatkozta Slater a BBC-nek. Az amerikai szerzői jogi intézet tavaly frissítette irányvonalait, mely szerint csak emberi lények által készített képeket vesz nyilvántartásba. A köztulajdonnal kapcsolatos álláspont a Techdirt elemzése szerint az USA mellett az Egyesült Királyságra is vonatkozik – bár Slater cége sikeresen szerezte meg a kép szerzői jogait a szigetországban. „A szerzői jog nem az alkotók jutalmazásáról szól, hanem arról, hogy új munkák létrehozását incentivizálja” – nyilatkozta Chris Sprigman professzor a kérdésről.

Új telefonszámok Észak-Koreában

A felmerülő szerzői jogi kérdéssel kapcsolatos álláspontok finoman szólva is megosztottak – a Michigani Egyetem egyik professzora szerint „hipermodern jogi diskurzusról”, egy harvardi professzor szerint azonban „trivializálja az állatok szenvedését világszerte a tény, hogy ügyvédek arra pazarolják energiájukat, hogy bebizonyítsák egy majomról, hogy ilyen sajátos körülmények közt készült kép jogtulajdonosa”. A Slate szerzője szerint a kereset „nem csak abszurd, de kegyetlen is”, mivel a hírverés ürügyén kever bele egy fotóst egy komplikált jogi procedúrába. Hozzáteszi, hogy a szerzői jogok a kreatív tevékenységek támogatásáról és kompenzálásáról szólnak, ami egy majom esetén értelmezhetetlen. „Monkey see, monkey sue is not a good law” – írja a kérdésről Slater ügyvédje, aki a kereset elutasítása mellett érvel.

Egyelőre az sem biztos, hogy a PETA a megfelelő majmot képviseli – bár a szervezet szerint „kétség sem fér hozzá”, hogy a képeken szereplő makákó Naruto. A PETA-nak nincsen bizonyítéka arra, hogy ez ugyanaz a majom – írta Slater a Vice-nak a kérdéssel kapcsolatban, akik a Kerr-el készített interjújukban sem kaptak egyértelmű választ a kérdésre.

„Ha sikerrel járunk a bíróságon, a történelemben most először neveznének meg egy nem-emberi állatot tulajdonosként ahelyett, hogy mások tulajdonaként tekintenének rá – ez az ügy tökéletes példája mindanna, amiért a PETA az elmúlt harmincöt éven keresztül küzdött” – írja a szervezet az üggyel kapcsolatban saját oldalán. Nem ez az első eset, amikor hasonlóan elvont jogi értelmezésekkel próbálkoznak: 2011-ben a SeaWorld élményparkot perelték be az ott „rabszolgasorban tartott” bálnák nevében. A keresetet elutasították, az amerikai alkotmány idevágó tizenharmadik kiegészítése ugyanis csak emberekre vonatkozik a bíróság ítélete szerint. Egy szakértő „stratégiai tévedésnek” nevezte a PETA ezirányú próbálkozásait. Egy júliusi new york-i tárgyaláson két, laboratóriumi majom „kiszabadításával” kapcsolatban igyekeztek a felperesek sajátosan értelmezni a habeas corpust – nem jártak sikerrel.

A tárgyalás január hatodikán esedékes. Naruto nem kommentálta a történteket – zárta a „majom-szelfikkel” kapcsolatos cikkét a Washington Post.

Kelemen Luci

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr898142852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CoolKoon 2015.12.06. 14:59:58

Hát pedig bizony még nálunk is azé a szerzői jog, aki lenyomja az exponálógombot. Nem azé, akié a gép, aki beállítja, az állványt adja stb. Úgyhogy ezeket a képeket bizony bukta a természetfotóskám. Érdekes kérdés, hogy mi van akkor, ha egy állat készítette a képet, de egy ezzel kapcsolatos perben vsz. nálunk is kimondaná a bíróság, hogy a kép közkincs.

¿Qué tapas hay? 2015.12.06. 21:55:57

Slater nem másnak, hanem saját magának köszönheti az összes baját ezekkel a képekkel. Ha profi fotós létére a saját neve alatt, szerzőijog-fenntartással még nem publikált képeit feltölti a Wikimédiára, vagy odaadja olyannak, aki képes erre, akkor így járt. Akkor már csak a CC-jogok maradtak neki legfeljebb. De a Wikimédia ilyen tekintetben is ingoványos terület, mert a virtuális személyiség neve alatt feltöltött kép szerzői jogának természetes személyhez való egyértelmű hozzárendelésére - utólag - semmilyen egzakt lehetőség nincs.

okoska77 2015.12.07. 16:04:18

Ez vajon azt is jelentheti, hogy ha en felszerelek egy kobor kutyara egy fenykepezogepet, az exponalogombot pedig az egyik mancsa ala rakom es az allat csinal egy csomo fotot amig setal barkit lefotozhat buntetlenul? Hiszen ezen az alapon max a kutyat lehetne perelni mert engedely nelkul fotozott.