Eduardo Cunha, a brazil parlament alsóházának elnöke szerdán egyezett bele a vádemelési procedúra megindításába Dilma Rousseff elnök ellen – tovább súlyosbítva a korrupciós botrány és a katasztrofális gazdasági helyzet miatt is komoly nyomás alatt álló vezető helyzetét. Komplikálja a helyzetet, hogy Cunha maga is korrupciós vádakkal néz szembe – de ennek ellenére is esélyes kihívó lehet 2018-ban.
Az elkövetkezendő hetek politikai manőverezése előreláthatólag még tovább fogja fokozni a brazil politikai élet bénultságát – írja a New York Times. A vádemeléssel kapcsolatos jogi csata valószínűleg el fogja lehetetleníteni a megszorító intézkedésekért zajló szavazatvadászatot az alsóházban – még úgy is, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen vád alá helyezik az elnököt. Ehhez a képviselők kétharmadának támogatása szükséges az alsóházban – ez 342 embert jelent az 513 fős testületben –– majd ugyanilyen arány a szenátusban a kilencven napos tárgyalás utáni esetleges lemondatásához.
Jelenleg ugyan a kormánynak kellő támogatása van ennek megakadályozására 314 képviselővel, de a pillanatnyi politikai hangulat annyira bizonytalan, hogy ez nem jelent garanciát semmire – Rousseff népszerűségi indexe alig 9 százalék (a valaha mért legalacsonyabb érték), kormánykoalíciója pedig széthullott. A szakértők szerint sok fog múlni a jelenlegi alelnökön, aki számára komoly előnnyel járhat Rousseff ideiglenes távozása a vizsgálat idejéig – a bejelentés napján ellenzéki politikusokkal egyeztetett.
A vádak a 2014-es újraválasztási kampányig nyúlnak vissza – a Guardian szerint a kormány társadalombiztosítási pénzeket irányított át az állami bankokhoz a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. Mivel közeledik a parlamenti szüneti időszak, valószínűtlen, hogy időben meg tudják indítani az érdemi jogi procedúrát – és ha ez meg is történne, az elnök támogatói nagy valószínűséggel a Legfelsőbb Bíróság elé fogják vinni az ügyet. Bár mindez előreláthatólag még inkább el fogja lehetetleníti az érdemi kormányzást, a befektetők pozitívan reagáltak a fejleményre.
Új telefonszámok Észak-Koreában
Egyelőre semmi sem támasztja alá azt, hogy az elnök személyesen húzott volna hasznot a Petrobras olajcég korrupciós ügyeiből, mely akár ötmilliárd dolláros csalásról is szólhat – annak ellenére sem, hogy a törvénytelen ügyletek idején közeli szövetségesei a menedzsment részesei voltak. Nem mondható el ugyanez Cunháról: őt negyvenmillió dollárnyi kenőpénz elfogadásával vádolják, és eltitkolt svájci bankszámlái miatt is vizsgálják. Politikai ellenfelei szerint az elnök elleni vádemelési javaslatot is csupán bosszúból fogadta el, miután az ellene indított nyomozás miatt e kívánják mondatni – az elnök elleni folyamatot pedig puccskísérletnek tekintik.
Rousseff maga „felháborítónak” nevezte a fejleményt, egy brazil újságnak adott interjújában pedig „politikai harcként” aposztrofálta. „Az én feladatom a vádemelés engedélyezése, nem az, hogy megítéljem” – nyilatkozta Cunha a történtekkel kapcsolatban. „Semmilyen élvezetet nem találok ebben, rendkívül sajnálom, hogy ez történik” – tette hozzá. Egy etikai bizottság hamarosan dönteni fog arról, hogy megfosszák-e Cunhát pozíciójától – ha megússza a vádakat, esélyes lehet a 2018-as választásokon. Küzdelmükről a Guardian „halál ezer lejáratás által” címmel írt cikket.
A korrupciós vádak mellett a gazdaság helyzete sem különösebben bíztató a latin-amerikai országban: 2015 harmadik negyedévével 1,7 százalékkal csökkent a GDP.
Nem Rousseff az egyetlen politikai vezető Dél-Amerikában, aki hasonló helyzetben van: Carlos Saúl Menem volt argentin miniszterelnököt négy és fél év börtönre ítélték a kilencvenes évek sikkasztási ügyei miatt. Tárgyalása során azt mondta, nem tudta, hogy bűncselekményt követ el.
Kelemen Luci
További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.
