A Facebook-CEO és közeli barátja, valamint egyéb techmogulok által alapított Fwd.us lobbicsoport 2013 óta próbál kétpárti konszenzust elérni az amerikai migrációs reform kapcsán – bár több tízmillió dollár befektetésével sem sikerült érdemi eredményt elérniük, a mostani elnökválasztási időszakban ismét ringbe szállnak.
A Szilikon-völgy gigászai
A statisztikák szerint a szilikon-völgyi vállalatok egyre gyakrabban támogatják mindkét oldal képviselőit. A tech-ipar jelentősége és súlya egyre növeszik az amerikai életben: Barack Obama 2008-ban és 2012-ben is több támogatást kapott tőlük, mint a Wall Street-i bankároktól, és úgy néz ki, e tekintetben Hillary Clinton követni fogja példáját 2016-ban. Úgy tűnik azonban, hogy növekvő anyagi súlyuk egyelőre nem jelent egyértelmű sikereket a törvényhozásban.
Forrás: AfricaMetro
Ami Zuckerberget illeti, úgy tűnik, pártállástól függetlenül választja ki, kiket támogasson: Marco Rubio floridai republikánus szenátor mellett Nancy Pelosinak és John Boehnernek is adakozott már. (Egy újságíró szerint „győzteseket támogat”.) 2013-ban személyesen is találkozott Rubióval, akit valószínűleg szintén a migrációs reform miatt támogatott – egyelőre azonban még nem lehet tudni, hogy elnökjelölti kampánya mögé is beáll-e, akár személyesen, akár a Fwd.us-on keresztül. Zuckerberg ez év novemberében azt nyilatkozta, hogy még nem tudja, támogatja-e majd bármelyik jelöltet a jövő évi elnökválasztáson.
A Facebook-CEO gyermeke megszületésekor jelentette be, hogy élete során (jelenleg 46 milliárd dollárt érő) Facebook-részvényeinek 99%-át adományozásra fogja fordítani. Egy hivatalos dokumentum szerint a következő három év során évente maximum egymilliárd dollárnyi részvénytől tervez megválni.
Vitatott módszerek
A Fwd.us lobbicsoport 2013 áprilisa óta igyekszik a szilikon-völgyi techvállalatok politikai érdekeit képviselni Washingtonban. Bár célja a kétpárti konszenzus, sokan kritizálják a csoportot taktikái miatt. Az indulás előtt kiszivárgott memo alapján a techcégek komoly súlyának kihasználása mellett grassroots tevékenységben is gondolkodtak, valamit személyes történetek használatában a politikai lobbitevékenység mellett. A tervezetet sokan túlzottan ambíciózusnak találták.
Később komoly kritikákat kaptak azért is, mert a migrációs reformot támogató képviselőket egyéb politikai pozícióik kapcsán támogatták reklámokkal – például a Keystone-XL támogatása. Egy biztos: a 2013-as reformtervezet a Szenátus támogatása – és a lobbicsoport által a célra fordított ötvenmillió dollár – ellenére elbukott a Kongresszusban, politikai stratégiája miatt pedig többek között Elon Musk, a Tesla CEO-ja is visszavonta támogatását a Fwd.us-tól. Joe Green elnök-társalapító 2014 szeptemberében lemondott pozíciójáról, egyesek szerint külső nyomásra. Sokan úgy vélik, hogy a csoport hosszabb távú elképzelései nincsenek megfelelően kidolgozva, startup-szemléletük pedig nem működőképes a szakpolitikai kérdésekben.
Bár egy ideig nem volt egyértelmű, vállal-e aktív szerepet a 2016-os elnökválasztási kampányban az Fwd.us, a Politico keddi cikke szerint komoly terveik vannak arra, hogy megmutassák a migrációs reform kérdésének tétjét. Augusztusban létrehozott applikációjuk az elnökjelöltek összes, migrációs reformmal kapcsolatos megnyilvánulását követi. A csoport szerint a republikánusoknak „bevégeztetett” 2016-ra, ha nem tesznek többet az egyre növekvő spanyol ajkú szavazói blokk megszólításáért – ami a későbbi évek választásain is egyre lehetetlenebb helyzetbe hozná őket. Zuckerberg korábban abszurdnak nevezte a republikánus előválasztási közvélemény-kutatásokat jelenleg vezető Donald Trump elképzeléseit a migrációról. Kezdeti lépéseik szinte kizárólag a milliárdos ember elképzeléseinek visszaszorításáról szólnak a Politico írása szerint.
Kelemen Luci
További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.
