Saját szüleiket kénytelenek exhumálni a görögök
2015. november 28. írta: lumens

Saját szüleiket kénytelenek exhumálni a görögök

Oly nagy a „tömeg” a görögországi temetőkben, hogy a holttestek gyakran alig három évig maradnak a földben – ezek után a családoknak fizetniük kell az exhumálásért, és azért is, hogy később eltárolják a csontokat. Sokan még a végtisztesség e korlátozott formáját sem engedhetik meg maguknak, illetve rokonaiknak. A temetkezési problémákat a gazdasági válság és a menekültkrízis is fokozza – ahogy az ortodox egyház is.

Forrás: Pixabay

Unortodoxia a síron túl

Az elmúlt ötven évben robbanásszerűen növekedtek a görög városok – az ország lakosságának több mint fele Athénban vagy Szalonikiben él. Az expanzió „bekerítette” a temetőket, a helyhiány miatt pedig a sírhelyeket mindössze három évre adják – minden egyes, ezt követő év ára exponenciálisan nő „elrettentésképp” annak érdekében, hogy újra fel lehessen használni őket. Ennek egyik kellemetlen következménye az, hogy az exhumálandó testek egy része még nem bomlott el teljesen – ennek általában a kemoterápiás vagy egyéb gyógyszeres kezelés az oka, mely lelassítja e folyamatokat.

A „görög temetkezési válságról” már 2011-ben közölt cikket a Slate, melyben a szerző megjegyzi, hogy elképzelhetetlennek tűnt a huszonegyedik században, egy első világbéli országban egy temetkezési hely ilyen „megszentségtelenítése”. Hozzáteszi, hogy a történelem nagy részében hasonlóan „ideiglenesek” voltak a sírhelyek, Európában pedig a második világháború szörnyűségei miatt kell sok helyen hasonló megoldásokhoz folyamodni – az egyik legradikálisabb elképzelés a svéd Promessa vállalaté, mely a test liofilezése és komposztálása után egy emlékfa ültetésére használja a maradványokat. Svédországban huszonöt év után nyitják fel a sírhelyet, mélyebbre ásnak, majd fölé temetnek egy új koporsót. Az Egyesült Királyságban hasonlóval próbálkoznak az egyre komolyabb helyhiány miatt – a száz évnél régebbi maradványokkal. Görögország három éve voltaképpen példa nélküli.

Szintén ajánljuk: Svédország, az első készpénz nélküli állam?

A legtöbb európai országban a fenti problémát a hamvasztásra való áttéréssel oldották meg – az Egyesült Királyságban és Dániában a lakosság több mint háromnegyede ezt az opciót választja ma már, írja a BBC. Görögországban a komoly befolyással rendelkező ortodox egyház ellenállása miatt erre nem került sor: bár 2006-ban elfogadtak egy törvényt, mely engedélyezi a krematóriumok építését, azóta sem jött létre egyetlenegy sem az országban. Az ortodox tanítások szerint a testet el kell temetni, hogy aztán Krisztus visszatérésekor feltámadhassanak a holtak – a hamvasztás pedig semmivé teszi az emberi lelket. „Az ortodox egyház nem fogadhatja el a hamvasztást. Tagadjuk meg mindezt kétezer év után?” – tette fel a kérdést a szaloniki érsek. Nem fogadja el a magyarázatot, miszerint az eltemetett testből is előbb-utóbb ugyanúgy por lesz. Tagadja azt is, hogy a legtöbb görögöt exhumálják.

Nem lehetetlen a görögök számára rokonaik elhamvasztása – az egyetlen probléma az, hogy a legközelebbi krematórium Bulgáriában van. Szaloniki polgármestere jövőre meg szeretné nyitni az elsőt az országban, egyelőre azonban nem talált anyagi támogatást a tervéhez.

Mivel a görög törvények szerint tilos temetőn kívül tárolni emberi maradványokat, az exhumálás után a csontok erre a célra kialakított, raktárszerű épületekbe kerülnek – már ha legalább ezt meg tudják fizetni a rokonok. Ha erre nem kerül sor, a csontokat egy hatalmas „emésztőgödörbe” – egy föld alatti tömegsírba – dobják. A probléma az, hogy ezek is kezdenek megtelni – és arra sincs hely, hogy újakat ássanak: Athén harmadik temetőjében jelenleg jobb híján fészerekben gyűjtik a maradványokat, miután elfogyott a hely a tömegsírban. (Ugyanitt annyira megnőtt a szociális temetések száma, hogy a jelöletlen síroknak szánt terület is megtelt.)

A pénzügyi problémák már a temetés előtt megjelennek: „korábban büszkeségi kérdés volt egy jó temetés, ma azonban a ceremóniára szánt megtakarításokat munkanélküli gyermekeik megsegítésére költik” – nyilatkozta az athéni temetkezési vállalkozók szövetségének elnöke. Sokan a tudomány számára ajánlják fel elhunyt hozzátartozóik testét. Egy athéni kórház adatai szerint hetente egyért még csak be sem jelentkeznek a halottasházban, tartva a megfizethetetlen temetési költségektől – holott a temetés „szentségnek” számít Görögországban. A temetők a BBC információi szerint még így is évente nyolcmillió eurót hoznak az önkormányzatoknak – a „halálüzletről” a Vice News forgatott felkavaró dokumentumfilmet.

Leszboszi vágyak égő tüzében…

A probléma nem új, a menekültválság pedig még fokozza is: november elején közölte az ABC News, hogy Leszbosz szigetének temetője egyszerűen megtelt. Az Égei-tengeren átkelni próbáló menekültek egy része itt sodródik partra, a rendes végtisztesség megadására azonban egyszerűen nincs mód: a testek azóta is fagyasztóládákban pihennek. A Tsziprasz által csak „emberáldozatként” aposztrofált tragédia folyamatosan ismétlődik, ami a helyi halottasház kapacitását is komolyan feszegeti. Egy helyi kórház felajánlotta földterületének egy részét egy új temető létrehozására, a procedúra azonban előreláthatólag két-három évet vesz majd igénybe.

A sziget polgármestere „humanitárius kérdésként” tekint a kérdésekre: „nem csak az élő, hanem a holt migránsokkal kapcsolatban is felelősségünk van” – nyilatkozta a Reutersnek. A testek beazonosítása után felveszik a kapcsolatot az elhunytak családjaival – az övék a döntés, hogy Görögországban vagy származási helyükön legyen végső nyughelyük. Sajnálatos módon ez is időigényes. Mindeközben a migránsok egyszerű sírjait és szertartásait aktivisták igyekeznek méltóságteljesebbé tenni: „szentségtörés lenne krumpliszsákként eldobni testüket” – nyilatkozta egyikük. Egy névtelen hétéves kislány temetését is idegenek vállalták magukra.

A leszboszi mentősök a megszorítások és a túlórák miatt tüntettek november elején, majd ruhákat osztottak a menekültek között – alig három mentőautójuk működik, és az emberhiány miatt tizenhat órás műszakokban dolgoznak.

Kelemen Luci

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr748122786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása