Így döntöttek a G20-ak Párizs után
2015. november 18. írta: lumens

Így döntöttek a G20-ak Párizs után

A törökországi Belek varosában gyűlt össze a világ tizenkilenc vezető nagyhatalma az EU-val kiegészülve a két napos G20-csúcstalálkozóra. Napirendre kerültek a legjelentősebb globális problémák, köztük a menekültválság es a klímaváltozás is – hozta hírül a BBC News. Bar az eredeti cél a gazdasági kérdések megvitatása volt, az eseményt beárnyékolták a pénteken Párizsban történt terrortámadások, így a vezetők a válaszlépés megtervezésével bővítették a megvitatandó témák sorát. 

Együtt a terrorizmus elllen

A csúcstalálkozó nyitóprogramjában a résztvevők egyperces néma csönddel emlékeztek meg arról a vasúti bombarobbanásról, amely 102 áldozatot követelt októberben Ankarában, valamint a pénteki párizsi terrortámadás 129 halottjáról is.

A résztvevők listája: Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Koreai Köztársaság, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Európai Unió. Grafika: Mélykuti Noé / lumens.hu

Barack Obama szerint a Párizsban elkövetett vérengzések a civilizált világ elleni támadásnak számítanak, egyúttal biztosítékaivá váltak a szíriai polgárháború lezárásáért tett erőfeszítések megkettőzésének. Obama kezet fogott és négyszemközti megbeszélést is tartott a találkozó egy szünetében Putyin orosz elnökkel, akivel továbbra sem egyeznek nézetei a konfliktus megoldásával kapcsolatban: az USA és szövetségesei szerint a krízis politikai megoldásának részeként Bashar Assad szír elnöknek le kell mondania. A The Guardian szerint Obama és Putyin megegyeztek, hogy fegyverszünet esetén az ENSZ segít majd tárgyalásokat folytatni a szíriai kormány és ellenzéke között.

Oroszország légitámadásokat indított, melyek célpontjaként az Iszlám Államot jelölte meg, ám a Nyugat attól tart, ezzel Putyin valódi célja csupán szövetségese, a szír elnök hatalmon tartása.

A szíriai orosz katonai beavatkozás növeli az Európába tartó menekültek számát; ennek már most mutatkoznak jelei – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Emellett rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közti együttműködés alapvető jelentőségű volt az ISIS ellen indított szíriai támadásokban. Kiemelte azonban, hogy a további kooperáció mellett fókuszáltságra van szükség – a beavatkozásoknak az ISIS-re kell irányulniuk, nem pedig a szíriai ellenzék megfékezésére.

David Cameron is sürgeti Putyint – ezt már főcímében emelte ki a hétfői nyomtatott The Independent. Emellett tudósított a miniszterelnök arra irányuló szándékáról is, hogy az Egyesült Királyság légiereje csatlakozzon a francia és az amerikai flottákhoz az észak-szíriai támadásokban. Cameron a csúcstalálkozón kérte Putyin segítségét az ISIS „halálkultuszának” egyszer és mindenkori felszámolásában.

A cikk továbbá idézte a brit kormányfőt, aki a G20-ak találkozója előtt leszögezte, hogy bár vannak nézetkülönbségeik Putyinnal a Szíriában tett intézkedései miatt, egy mégis dologban egyetértenek: Oroszország és Nagy-Britannia lakossága is nagyobb biztonságban lenne, ha leigáznák az ISIS-t – legyen az épp Irakban vagy Szíriában.

Barack Obama ez ügyben biztosította a jelenlévőket arról, hogy az USA és szövetségesei megkettőzik erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy békés megoldást találjanak a szíriai konfliktusra, valamint megelőzzék a párizsihoz hasonló terrorcselekmények bekövetkezését.

A The Times hétfői nyomtatott száma volt az egyedüli lap, amely Putyin kapcsán „összehangolt diplomáciai törekvést” emlegetett Barack Obama és David Cameron részéről. Vasárnap délután az előbbi, hétfő reggel pedig az utóbbi kormányfő ült le négyszemközti tárgyalásra az orosz elnökkel az ISIS legyőzésének érdekében.

Az ukrán konfliktus során keletkezett nézeteltérés után ez igen lényeges előrelépésnek számít az államok – utóbbi időben hűvössé vált – viszonyában. Obama ráadásul a soron kívüli egyeztetést követően érezhetően enyhített Putyinnal szembeni kritikus hangnemén. Összegzésként kiemelte, minden olyan kezdeményezést üdvözöl – a szíriai orosz katonai jelenléttel egyetemben –, amely hozzájárul az ISIS elleni harchoz.

Theresa May brit belügyminiszter a brit kormány „Cobra” vészbizottságának ülése után kijelentette: saját terror-ellenes szakértőik is részt vesznek az elkövetők üldözésében, és biztosította Franciaországot, hogy vállvetve vállal velük szolidaritást az egész ország. Hozzátette, a terroristák vereséget fognak szenvedni a nemzetközi összefogás eredményeként.

Forrás: facebook.com/peoplepowerchange

Az ausztrál államfő biztosította a François Hollande helyett a találkozón részt vevő Laurent Fabius francia külügyminisztert odaadó támogatásáról. Fabius megjegyezte, hogy a szélsőségesek nem a katonai akciók miatt támadták meg Franciaországot, hanem a francia értékek, a nemzeti életstílus miatt. Ezek az elkövetők polgárháborút provokálva próbálják az országot azok ellen a muszlimok ellen hangolni, akik egyáltalán nem terroristák – jelentette a The Guardian.

Bár a török kormányfő a szavak helyébe lépő cselekedeteket sürgette a terrorizmus elleni küzdelemben, David Cameron nem tudott ígéretet tenni a szíriai bombázások támogatására – a brit munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn ugyanis leszavazta a katonai akciót, inkább fegyvermentes megoldást keresne – adta hírül a Daily Mail.

Határbiztonság

Mivel Antalya a világ jelenlegi húsz nagyhatalmának vezetőit látta vendégül, a török rendőrség fokozott készültséggel volt jelen a konferencia helyszínén – órákkal az államfők érkezése előtt azonban öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Gaziantep területén. Az elmúlt hónapokban megszaporodó hasonló esetek, valamint a fokozódó terrorfenyegetettség következtében a csúcstalálkozón középpontba kerültek a biztonságpolitikai kérdések. Az Egyesült Királyság biztonsági ellenőrzőpontok felállítását tervezi ettől a héttől kezdve az ország területére érkező szíriai menekültek kontrollálásának érdekében, az új lengyel kormány pedig leszögezte, hogy biztonsági jóváhagyás hiányában ezentúl nem engednek be menekültet az országuk területére.

Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor óva intette a kormányfőket attól, hogy a menedékkérőket terroristaként kezeljék. Jean-Claude Juncker szerint semmi szükség nincs a teljes EU-s menekültpolitika átalakítására, valamint figyelmeztetett: a terrortámadásokat kitervelők és végrehajtók épp azok, akik elől menekülnek a Közel-Keleten.

Lakos Boglárka

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr68088324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.