Az oroszok titkos űrágyúja
2015. november 18. írta: lumens

Az oroszok titkos űrágyúja

A Voennaya Priemka című orosz katonai műsor a múlt hónapban bemutatta az 1970-es évek szovjet űrprogramjának egyik legnagyobb titkát: az R-23M űrágyút, melyet az amerikai műholdellenes fegyverek ellen készítettek. A 23 milliméteres gépágyú a vákuumban is képes volt a tüzelésre – 1975 januárjában ki is próbálták az űrben. A kísérlet eredményei azóta is titkosak.

Az R-23M-t a Tu-22 bombázó hátsó géppuskájára alapozták. A majdnem tizenhét kilós gépágyú több mint 950 darab 200 grammos lövedéket – mások szerint akár ötezret is – tudott kilőni percenként, melyek másodpercenként 690 méteres sebességgel haladtak volna az űr sötétjében. A projekt veteránjai szerint a földi tesztek során a fegyver egy mérföld távolságból keresztüllőtt egy acél gáztartályon.

Az Almaz (gyémánt) kódnevű korai szovjet űrállomás-projekt tervezett felszerelésének része volt a kamerák és a radar mellett az R-23M is. A moszkvai KB Tochmash intézet feladata volt a gépágyúk kifejlesztése, mely a második világháború óta több komoly áttörést tudhatott magának a légi fegyverek terén. Bár a pilótafülkéből is lehetett használni az ágyút, a célra csak az űrállomás teljes elforgatásával lehetett tartani – így tehát motorokkal szerelték fel az állomást, melyek a fegyver okozta visszarúgást kiiktatandó azonnal ellenirányú löketet adtak volna harci helyzet esetén.

A Szaljut-3. Forrás: Wikipedia Commons

Míg a fegyver fejlesztése jól haladt már a hatvanas években, az Almaz-projekt többi része komolyan késett – így a NASA által 1973-ban fellőni tervezett Skylab komoly fenyegetésnek bizonyult az első orbitális űrállomásért folytatott versenyt tekintve. Nehogy lemaradjanak, a szovjetek 1971-ben egy apró civil „előörsöt” lőttek fel Szaljut néven – a már elkészült hardverrel és a megmaradt Szojuz-alkatrészekkel. Az Almaz-projekt ezek után is folytatódott, de civil álca mögé bújtatva: az 1982-ig fellőtt hét Szaljut-űrállomásból (Farkas Bertalan a Szaljut-6 fedélzetén dolgozott) három titokban az Almaz-program része volt. Bár a nyugati hírszerzés korán rájött a trükkre, az Almaz hivatalosan nem került nyilvánosságra hidegháború végéig.

Csupán a Szovjetunió bukása után derült ki, hogy a fegyvert konkrétan ki is próbálták – 1975. január 24-én, a Salyut-3 űrállomáson, alig pár órával a tervezett visszatérése előtt – arra az esetre, ha az ágyú használata ártana az állomásnak. A források szerint három lövéssel körülbelül húsz lövedéket lőtt ki, melyek mind elégtek az atmoszférába érve. A tesztek eredményei azóta is titkosítottak. Annyi biztos, hogy a következő Almaz-űrállomáson ágyú helyett két légvédelmi rakéta lett volna – ezt azonban már sosem lőtték fel.

Kelemen Luci

screenshot_2015-10-09_12_33_58.png

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr388088596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.11.18. 18:45:48

"A 23 milliméteres gépágyú a vákuumban is képes volt a tüzelésre"

Mutass nekem olyan lőfegyvert, amely erre nem képes. :)

"a földi tesztek során a fegyver egy mérföld távolságból keresztüllőtt egy acél gáztartályon."

Akkor az űrben ennél is nagyobb pusztításra volt képes, mivel ott nem fékezte a légkör.

trolololol · http://basszas.blog.hu/ 2015.11.18. 18:55:54

@Kovacs Nocraft Jozsefne: sztem ezekben az a pláne, hogy valahogy kiküszöbölik a visszalökést, és emiatt a lövő hajó nem kezd el összevissza pörögni meg letérni a pályájáról. De mittomén, nem értek hozzá, lehet nem ezért nagy szó.

Allesmor Obranna 2015.11.18. 19:06:21

A cikk érdekes, de tartalmaz pár pontatlan megfogalmazást. A 23mm-es eszköz gépágyú, nem pedig géppuska, ami egyfelől fals kifejezés, másrészt a szerző vegyesen használja a gépágyúval, ami így már önellentmondás is.
Az űrállomásnak nem motorjai, hanem hajtóművei voltak, mivel a rakéta nem motor, hanem hajtómű.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.11.18. 19:10:50

@trolololol:

A fegyver rúgását nem tudják kiküszöbölni, mert azt nem a légkör okozza, hanem a kilőtt lövedék impulzusa.

Az űrállomás pörgését vsz. azzal küszöbölték ki, hogy a tömegközépponton át kellett haladnia a lövedék mozgásvektorának - erre közvetve utal is a poszt azzal, hogy azt írja, a célzáshoz az űrállomást kellett célra forgatni. Így a lövés után az űrállomás elmozdult ugyan - ez elkerülhetetlen az impulzusmegmaradás miatt -, ám nem kezdett pörögni.

OkoskaTo:rp 2015.11.18. 19:53:20

@Allesmor Obranna: Egyszerűen béna fordítás angolból. Mint ahogy a benne felejtett "Salyut" is.
Az űrben tényleg a visszalökés kezelése lehetett a legnagyobb kaland.

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.11.18. 19:57:00

Miért olyan nagy kunszt vákumban tüzelni? Még légellenállás sincs.

Tudományos libsizmus 2015.11.18. 20:19:04

Az ágyú visszalökésének megfelelő csillapítását már az 1890-es években megoldották.

Vidéki László 2015.11.18. 21:01:16

@OkoskaTo:rp: "Egyszerűen béna fordítás angolból. "
De még mennyire béna! És persze a posztoló azzal sincs tisztában, hogy kell a cirill szavakat magyarra átírni. Csak kopipészteli az angolt.
Voennaya Priemka (Военная приемка) magyar átírása: vojennaja prijomka

proletair · http://lemil.blog.hu 2015.11.18. 21:13:32

@Tudományos libsizmus:

Itt nem is ez a probléma. Az űrben elsütött, megfelelő csillapítással ellátott ágyú is elindul a lövedékkel ellentétes irányba. Itt azt kellett elérni, hogy a "lövegtalp" helyben maradjon.

atpijkamo · http://deciki.blog.hu/ 2015.11.18. 21:41:07

@Kovacs Nocraft Jozsefne: @A megvalósult amerikai ólom..: A vákuumban nincs oxidáció, és a fémfelületek "összeforrnak".

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.11.19. 00:29:10

@atpijkamo: Hogy, nagyobb a tapadás? Vagy hogy érted? Ha így is van ez valamilyen kenőanyaggal orvosolható..

fingerbangs 2015.11.19. 01:04:53

az szép lenne ha vákuumban bármilyen fém összeforna... még valaki valami hülyeséget?

atpijkamo · http://deciki.blog.hu/ 2015.11.19. 01:38:12

@A megvalósult amerikai ólom..: Nem tapad. Összeforr. Eggyé válik. Megkapargatsz két egyforma fémfelületet, és összenyomod. Nincs semmi, ami meggátolná, hogy a fématomok kötése kialakuljon a két felület között. Igen, gondolom valami felületkezeléssel vagy bevonattal védekeznek ellene. Ez egy állandó probléma, ahol fém fémen gördül, vagy fémmel surlódik. Cserébe nem kell tartani a rozsdától.

Aztán a világűrben vagy túl nagy a hőmérséklet, vagy túl kicsi, olajat, zsírt nem lehet használni, szilárd kenőanyagok kellenek. De mondjuk a grafit se használható, mert vízgőz kell ahhoz, hogy kenjen.

Aztán túl hidegben rideg a fém, törik, ha meg meleg, akkor meg nem tudod hűteni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.11.19. 08:47:40

@atpijkamo:

Erre az összeforrás-dologra tudsz valami megbízható forrást megadni? Nem merem kapásból azt írni, hogy hülyeség, mert nem értek a témához, de nekem elég hihetetlennek tűnik. Sehol egy szót nem olvastam arról, hogy az űrbe küldött eszközökkel kapcsolatban ilyen gond felmerült: holdjáró az Apolló-misszók során, marsjárók stb.

"Aztán túl hidegben rideg a fém, törik"

Ez igaz, ám ezen lehet segíteni megfelelő fűtéssel.

Void Bunkoid 2015.11.19. 09:05:35

@Kovacs Nocraft Jozsefne: az Apollo-küldetések amúgy - attól függetlenül hogy gondosan számolgattak röppályát meg amúgy a korhoz és az akkori technikához képest briliánsan megoldották a dolgot, a mai gondosan végignyalós, ezer szimulátoros, hatszáz tesztfázisos űrmissziókhoz képest borzasztóan hebehurgya durrbele küldetések voltak, kb olyan szinten voltak, mintha most az lenne, hogy a majdani Mars-űrhajót felküldik kétszer orbitális pályára, ha sikeres, akkor már gyömöszölik is bele a 3-4 űrhajóst és induljatok. Persze akkor az "űrverseny" még jobban rádobott a feszített tempóra...

Mindenesetre amúgy a NASA-nál tisztában voltak az akkori misszió elkapkodottságával és számítások alapján elég kicsi valószínűségű sikerben, mint köztudott, az Armstrong-Aldrin-Collins trió nekrológja szépen előre megírva már ott volt az elnök asztalán, ha netán szükség lenne rá, és közölték is Nixonnal, hogy ne nagyon rakja el a fiók aljára, mert elég nagy eséllyel fel kell majd olvasnia.

De legalább - és ez tisztelendő bennük - az eléggé valószínűsíthető kudarc/tragédia ellenére is a nyilvánosság teljes bevonásával közvetítették a Hold-missziót, és be is jött az a pár százalékuk, mert történelmet írtak vele.

atpijkamo · http://deciki.blog.hu/ 2015.11.19. 09:50:45

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Sajnos én sem értek a kémiához, még a keresőszavakat se tudom. A hetvenes években erősen érdekelt az űrkutatás, akkor hallottam, ugyanígy elképedtem. Nyilván van rá megbízható megoldás, hisz van a műholdaknak mozgó alaktrészeik. Csak annyi az üzenetem, hogy egy, a földön működő szerkezetet nem lehet csak úgy kivinni az űrbe, és elvárni, hogy bármennyire is működjön.

atpijkamo · http://deciki.blog.hu/ 2015.11.19. 09:58:37

@Void Bunkoid: Igen, pengeélen táncoltak. Az első holdraszállásnál valami 50% esélyt adtak. Armstrong rengeteget gyakorolt a "repülő ággyal", mikor a holdon rossz helyre tette volna le az automatika, kézi vezérlésre váltott. Mikor leszálltak, még 20 másodpercre való hajtóanyag maradt. Az Apolló 13 visszatérésekor meg nem a számítógép vezérelt, hanem kézzel állítottak csillagok alapján, mákjuk volt, hogy nem pattantak vissza és nem égtek el a légkörben. Szóval azt mondom, hogy hidegfejű, tapasztalt és tehetséges pilótákat választottak ki.

maksz 2015.11.19. 11:00:58

Pedig előfordult valamelyik Landsat műholdnál, a kamera tükrét billegtető kis excenter kerék és bütyök lett 10-20 ezer fordulat után szép fémtiszta a súrlódás helyén, és a legközelebbi megállás után az oxidációmentes sima fémfelületek atomrácsai klasszul összeforrtak.

www.wikiwand.com/en/Cold_welding

Természetesen felületkezeléssel lehet ellene védekezni.

Az érdekesség azonban az, hogyha orbitális pályán elkezdesz lövöldözni, akkor szépen teleszemeteled a saját pályád környéket hozzád képest gyorsan haladó lövedékekkel... egy kis szerencsével pár fordulat után te magad is kaphatsz belőlük.

Mondjuk a világűr fegyevermentességéről szóló egyezményt ügyesen kikerülték, az csak tömegpusztító cuccokról szól.

Greg36 2015.11.19. 12:46:58

Hmm. Az R-23 gázelvezetéses. Logikusabbnak tűnik, hogy valahogy átalakították elektormos meghajtásra, de még így is meg kellett, hogy oldják az égésgázok kivezetését, lehetőleg a legénységi résztől elkülönítve, mert a zárt térben biztos nem lett volna kellemes a lőporfüst. Emellett kellett két szállítószalag, az egyik a lőszer csőbe juttatásához, a másik, fontosabb, hogy a használt töltényhüvelyt eltávolítsa a fegyverből, és egy zárt térbe csukja. Mikrogravitációban nem vicces, ha forró fémdarabok repkednek az állomás beljesében. Esetleg ki is dobhatták az állomáson kívülre, ekkor "csak" az a veszély fenyeget, hogy a saját állomásod a következő keringésnél telibe kapja az egyiket. Plusz ugye folyamatosan kompenzálni kellett az égésgázok, a fegyver forgása, a kirepülő lövedékek és - esetleg - a kirepülő töltényhüvelyek hatását. Jó kis fedélzeti komputerük lehetett, ha mindezt úgy tudta számolni, hogy a fegyverrel még célozni is lehessen...
Aztán ugye 690m/s kezdősebesség. Ami azért értelmetlen, mert mondjuk az ISS 7600m/s körüli sebességgel kering, alig 10x többel, és a potenciális célpontok sem sokkal kevesebbel. Vagy piszokjó célzó számítógépük volt a navigációs komputer mellé, vagy erősen vaktában lövöldöztek volna...

Tyeplica 2015.11.19. 13:13:08

Én azon hányok vért, hogy "három lövéssel húsz lövedéket lőttek ki"...

Három SOROZAT LEADÁSÁVAL adták le azt a húsz lövést, bazdmeg!

Luci, ha ennyire nem tudsz szakmai szöveget fordítani, akkor inkább hagyd az egészet a francba.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.11.19. 14:35:43

@atpijkamo: Neked is köszönöm, hogy megemlítetted a témát.

@maksz:

Köszönöm a linket, ma is tanultam valami hasznosat - ez a szép a fórumozásban és kommentezésben, hogy ha nem túl gyakran is, de tanul az ember olyasmit, amit jó eséllyel soha nem tanulna meg.

agytörzsy prof 2015.11.19. 15:32:05

Én is nagyon idegesítőnek tartom, amikor egy ismeretterjesztő témájú cikkben röhejes félrefordítások vannak. Ja igen, meg gépágyú-géppuska nem mindegy. De jó nézettségű "ismeretterjesztő" tv csatornák (Discovery csomag, Nat Geo... stb) műsorain is néha csak fogom a fejem, hogy ki f*szomat bíztak meg a fordítással? Hogy lehet a téridőt (space time) űridőnek fordítani? Az "engine" szót is rendszeresen motornak fordítják, amit ugyebár repülős/űrhajós vonatkozásban hajtóműnek nevezünk. De az egyik kedvencem (már nem emlékszem pontosan, hol hallottam) az "armor plate"-et páncél tányérnak fordították.
Amúgy a cikk témája érdekes, örülök, hogy néhanapján a sok politikai hányinger mellett ilyesmit is lehet olvasni az indexen.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.11.19. 15:56:57

@agytörzsy prof:

Még jobb, ha olyanok adják a fejüket műfordításra, akiknek a kezébe inkább a kapa illenék. Főleg a sci-fiben találok gyöngyszemeket. Gondoltad volna, hogy egy igen egyértelmű szövegkörnyezetben az "aereal systems" magyar fordítása "légellátó berendezések" lehet? Vagy hogy a "you mustn't" kifejezést valaki úgy fordíthatja, hogy "nem kell"?

Még egy gyöngyszem, egy Yagi-antennáról van szó: "Ez megkettőzi a jelenlegi adóantenna kapacitását, a többi az irányításhoz és a sugárzáshoz szükséges". Az angol szöveg: "The dipole's the actual radiator – the others are directors and reflectors". Ha a fordítónak halovány rózsaszín bélgáza is lenne a témáról, akkor tudná, hogy a Yagi-antenna részeit magyarul is dipólnak, direktornak és reflektornak hívjuk.

"De az egyik kedvencem (már nem emlékszem pontosan, hol hallottam) az "armor plate"-et páncél tányérnak fordították."

Az én gyakran visszatérő kedvencem, amikor a "he said softly" kifejezést úgy fordítják, hogy "mondta lágyan". Valahogy sok fordítónak nem ugrik be, hogy itt a "halkan" szót kellene használni.

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.11.20. 14:37:08

@atpijkamo: Dehát már eleve oxidálódott állapotban kerülnek fel az űrbe. Egyébként sem tudnám elképzelni, hogy földi körülmények között, vákumban elvégezve, összeforrna két oxidációtól mentes fémdarab..

Egyébként is, a cső és a lőszer nem azonos fémből készülnek..

atpijkamo · http://deciki.blog.hu/ 2015.11.20. 14:44:43

@A megvalósult amerikai ólom..: Nem tudom, nem vagyok a kérdés szakértője. Csak felvetettem egy lehetséges problémát, ami földi körülmények között nem fordul elő. @maksz: kommentjében találsz konkrét linket.

atpijkamo · http://deciki.blog.hu/ 2015.11.20. 14:47:39

@A megvalósult amerikai ólom..: Egyéként meg ha felviszel egy földi fegyvert az űrbe, akkor a zsírok és olajok szépen elszublimának, és gondolom rögtön beragad az egész. Gondolom!

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.11.20. 16:58:16

@atpijkamo: Igen, a rendkívül alacsony hőmérsékleten való működés valóban speciális tervezést igényel, de a vákum nem különösebben..

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.11.20. 19:41:02

@A megvalósult amerikai ólom..:

Semmi nem akadályozza meg a fegyver kényes részeinek fűtését. Ami szükséges is, mert az acél pl. -20 fokon már törik, mint az üveg.