Tíz éve kezdődött Szaddám Husszein pere
2015. november 08. írta: lumens

Tíz éve kezdődött Szaddám Husszein pere

Bár az USA vezette koalíciós erők sikeresen vették át a vezetést Irakban 2003 áprilisától, az addigra lemondott Szaddám Husszein elnök tartózkodási helye a megszállás kezdeti szakaszában ismeretlen maradt. A diktátor elfogása és a bűnvádi eljárás Amerika háborús stratégiájának egy fontos eleme volt – a katonai akciónak a Szaddám-rezsim alatt elkövetett bűncselekmények adtak jogalapot. Az USA különleges hadereje folytatta az Operation Red Down nevű műveletet, amely Husszein foglyul ejtéséhez vezetett Ad-Dawr (Irak) közelében. Az első bűnvádakat – melyek a száznegyven dujaili síita 1982-es lemészárlásával álltak összefüggésben – 2005. július 17-én nyújtotta be az Iraki Legfelső Bíróság – összegzi az évszázad egyik legjelentősebb közel-keleti eseményét a Jurist.

Egy nem szokványos ügy rendkívüli bírósága

A Szaddám feletti ítélethozatalra összehívott bíróságot egy ötszemélyes esküdtbíróság vezette; a korábbi elnök méltányos vád alá helyezésének emberpróbáló feladatával néztek szembe. 2003. december 10-én Irak polgári kormányzója ,Paul Bremer rendeletben megalapította az Iraki Rendkívüli Törvényszéket az amerikai Igazságügyi Minisztériummal szoros együttműködésben – amellyel szemben közvetlen beszámolási kötelezettsége volt. Az Egyesült Államok több mint százmillió dollárt adományozott a tárgyalóterem felépítésére, az exhumálások vezetésére, a megszerzett dokumentumok tanulmányozására, valamint a bizonyítékok előkészítésére és bíróság tagjainak felkészítésére.

Szintén ajánljuk: A világ Szaddám Husszein után

A törvényszéket megalapító rendelet két létező eljárási forma keverékéből áll: az amerikai kontradiktórius eljárás és az egyiptomi – alapvetően inkvizitórius – jog befolyása egyaránt számottevő. Ha a rendelet önmagában elégtelennek bizonyul, a jogalkalmazót határozottan az 1971-es iraki büntetőtörvénykönyv használatára utasítja. Paul Bremer jogalkotói tevékenysége során a nemzetközi büntetőbíróságok gyakorlatából számos új büntető jogszabályt vezetett be, melyek segítségével Szaddám Husszeint és a rendszerének további befolyásos szereplőit vád alá tudták helyezni: nevezetesen a népirtást, az emberiség ellen elkövetett és a háborús bűnöket. A rendelet mindemellett felhatalmazta a törvényszék bíráit, hogy a bűncselekmény súlyosságát mérlegelve azzal arányos büntetést szabjanak ki a vádlott személyiségjegyeivel és a nemzetközi joggyakorlattal összevetve minden olyan esetben, amikor nem találtak e bűnökkel összeegyeztethető iraki büntetőjogszabályt.

Az Iraki Rendkívüli Törvényszék húsz, három évre szerződött ügyvédből, három tárgyalóteremből – melyek kilenc, öt éves megbízatással rendelkező állandó bíró munkahelyéül szolgáltak –, valamint egy kilenc és egy húsz bírót számláló fellebbviteli bíróságból állt. Ezt kizárólag az iraki bíróknak alakították ki, akik közül néhányan az ideiglenes kormány okozta nyomás miatt lemondtak.

Rossz bánásmód

A bírósági tárgyalások 2005. október 19-én kezdődtek meg. Szaddámot előzetesen hét váddal szembesítették:

Az iraki kormány 2005 júniusában bejelentette, hogy a korábbi diktátor tizenkét, az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény kategóriájában felhozott vádat cáfolt meg, miközben több mint ötszáz megalapozott eset szólt ellene.

Forrás: Department of Defense

A büntetőeljárás technikai nehézségek és a Szaddám védelmét képviselő csapat három tagjának (Saadoun Sughaiyer al-Janabi, Adela al-Zubeidi, Khamis al-Obeidi) meggyilkolása miatt hamar félbeszakadt. 2006 januárjában a vádlott vallási meggyőződésére alapozott követelése Rizgar Amin főbíró lemondásához vezetett, akit a pozícióban Rauf Rasheed Adel-Rahman váltott fel. Husszein és a védelmi csoport bojkottja és éhségsztrájkja ez idő alatt mindennapossá vált, melyeket az eljárás későbbi szakaszaiban is folytattak, így tiltakozva az állítólagos rossz bánásmód ellen.

Méltányosságot mindenkinek

A diktátor első tárgyalása egyúttal az Iraki Rendkívüli Törvényszék első bírósági ügye is volt, amelynek kezdeti körülményei kétségre adtak okot annak méltányosságát illetően. Számos emberi jogi szervezet – így a Human Rights Watch is – elítélte a védelem részére kiszabott technikai és pénzügyi limitet, amellyel kockára tették a hatékony munkavégzésüket, szemben a vád képviseletének juttatott támogatással. A halálbüntetés 2004. június 30-ai visszaállítása is vita tárgyát képezte, mivel Paul Bremer alig egy évvel korábban törölte el. Annak ellenére, hogy ma a nemzetközi jog egyértelműen a megszüntetése mellett teszi le a voksot, a halálbüntetés számos formája együttesen csúcsosodott ki Szaddám Husszein 2006. decemberi felakasztásával, amelyet önkényesen nyilvánosan hajtottak végre.

Kilenc évvel az ítélet végrehajtását követően a Twitteren több mint harmincezer – túlnyomórészt arab – felhasználó emlékezik meg a diktátor kivégzéséről a „Szaddám Husszein halálának évfordulója” hashtaggel posztolt, a zsarnokot ábrázoló képekkel, illetve videókkal. A rajongók azt állítják, az Iszlám Állam nem soha nem lett volna sikeres, ha Husszein még élne.

Funcs Fanni

 További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr508059902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.