Adatvadász adatvédők?
2015. október 30. írta: lumens

Adatvadász adatvédők?

A szponzoráció természetéből fakadóan befolyásol(hat)ja az általa támogatott rendezvényen folyó diskurzus tartalmi elemeit – ez a következtetés töltötte el aggodalommal és felháborodással azokat, akik felfigyeltek a 2015-ös Amsterdam Privacy Week támogatóit felsorakoztató felületekre.

Az október 23-29-ig tartó interdiszciplináris konferencia támogatói körében nem mások tűntek fel, mint a Facebook, a Google és a Palantir névre keresztelt, CIA által támogatott szilikon-völgyi tech óriás. Ez utóbbi elemzőszoftverét a Pentagon használja terroristák felkutatására – könnyen tehetné ezt akár magánemberek lekövetésének céljából is.

Kritikusok „viccnek is rossz” kategóriába sorolták

A széles körben elégedetlenséget kiváltó momentumra egy adatvédelmi aktivista, Aral Balkan Twitter-posztja kapcsán derült fény. Ebben Balkan a konferencia hipokrita gesztusára hívja fel a figyelmet, melyet rajta kívül többen kifogásoltak ezután. Kommentárja szerint a pénz befolyást jelent, amely – Lawrence Lessig terminusát idézve - szervezeti korrupcióhoz vezet.

Más posztok szerzői felháborodásukat irodalmi analógiára alapozták: ezek szerint az említett cégek jelenléte és szponzorációja a vezető adatvédelmi konferencián orwelli érzetet kelt.

A Facebook legutóbb azzal került heves viták élvonalába, hogy a gyanú szerint huszonötezer felhasználója böngészési adatait gyűjtötte be más weboldalakon installált szoftveren keresztül. Az illegális akció miatti, Max Schrems osztrák joghallgató indított per akár 12,5 milliárd eurós kiesést is jelenthet a cégóriás költségvetésében. Schrems továbbá azzal is vádolja a Facebookot, hogy az részt vett az amerikai „Prism” kémprogramban – közölte a brit Telegraph.

A vállalat reputációjának Belgium sem kedvezett az utóbbi időben – jelentette a Wall Street Journal. Júniusban az ország egy személyként próbálta perre vinni a Facebook EU-s szabályzatokat szegő adatgyűjtési és -védelmi módszereit.

Szintén ajánljuk: Lesz-e idén Black Friday?

A Nagy Testvérek mindent látnak…

A Facebook és a Google profilokat hoz létre felhasználóiról, illetve azok szociális hálójáról annak érdekében, hogy személyre szabott hirdetésekkel lássa el őket. Ezt a jelenséget hívja Balkan szervezeti felügyeletnek. Blogja egy 2013-as bejegyzésében tisztán le is vezeti a képletet, amin a teljes mostani felháborodás alapszik: „Edward Snowdennek köszönhetően most már kétség nem fér hozzá, hogy globális felügyeleti államban élünk. Ennek a felügyeletnek a mértékét olyan szervezetek általi felügyelet irányítja, mint a Google vagy a Facebook. Ezek olyan cégek, amelyek üzleti modellje függ attól, hogy bármit és mindent tudjanak rólunk, mert ez az információ – ez az adat – az, amiből profitot termelnek. Cserébe ezt a szervezeti felügyeletet különféle hírszerző ügynökségek hasznosítják, bevonva az NSA-t és a GCHQ-t egy globális (adat)halászhálóba, amely megtépázza az adataink védelmét és veszélyezteti az alapvető emberi jogaink és polgári szabadságunk jövőjét.”

Másik érzékletes párhuzammal él az amszterdami botrány kapcsán a motherboard.vice.com által idézett, titkosított e-mailjében: "Nem is beszélnénk most erről, ha egy tüdőrákkal foglalkozó konferenciát a Marlboro szponzorálna; egyszerűen nem tehetnék meg, mivel ez nyilvánvalóan egy nevetséges érdekütközés.” Balkan szerint csak azért beszélünk erről, mert még mindig nem értjük, hogy az adatvédelem számára a Facebook és a Google épp az, ami a tüdő számára a dohányzás.

Az amszterdami szponzorációs botrány kapcsán cikkében a techszerző és kritikus Sidney Vollmer kiemeli, hogy van egy gyakran említett példa a polgári jogok aszimmetrikus természetéről a digitális korban: míg Mark Zuckerberg annyi adatot kér be tőlünk, amennyit csak tud, 30 millió dollárért megveszi Palo Alto-i háza környékén az összes többit, hogy privát szférához jusson.

Nem egyedi eset

A szponzorációs támogatás elfogadásának lehetősége más esetekben is okozott már komoly erkölcsi dilemmát. A tavalyi Computers, Freedom and Privacy Conference támogatói között volt a Google és a Facebook is; a 2016-os Computers, Privacy, and Data Protection Conference egyik szponzora a már említett Palantir. Ezeken felül az International Association of Privacy Professionals, a világ legnagyobb információvédelmi egyesületének szervezeti tagjai között is jelen van a Google, a Microsoft, az AT&T, sőt még a neves mezőgazdasági multi, a Monsanto is.

Balkan rávilágított, hogy a RightsCon, az Access Now által szervezett fő emberi jogi egyezmény financiális hátterét szintén a Facebook, a Microsoft és a Google biztosítja. Brett Solomon, az Access Now vezérigazgatója visszautasította a felháborodó hangokat – amellett érvelt, hogy ezek a szponzorok értékes hozzájárulással támogatják a RightsCon-t, és nem csupán anyagi értelemben.

Aral Balkan továbbra is kételkedik: „az olyan cégek által termelt érték, mint a Facebook vagy a Google, közvetlenül függ a rólad tárolt információ mértékétől. Ezért az egyetlen dolog, amit nem tehetnek, az az adatvédelemben való versengés. Az adatvédelem illúziójának keltésében versenghetnek csupán; épp ez az a narratíva, aminek megteremtésére súlyos összegeket költenek” – írja.

Lakos Boglárka

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr818035190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.