„Végre nem csak szavakban, hanem tettekben is folyik a küzdelem a terrorizmus ellen”
2015. október 18. írta: lumens

„Végre nem csak szavakban, hanem tettekben is folyik a küzdelem a terrorizmus ellen”

Szíriában immáron négy éve zajlanak harcok. A szíriai háború várható kimeneteléről Sógor Dániel történésszel, Közel-Kelet szakértővel beszélgettünk.

Államnak tekinthető-e még Szíria?

A legteljesebb mértékben. A szíriai kormányzat és az államigazgatás működik, az ország lakosságának nagyobb részét kiszolgálják, illetve többségében a közintézményrendszer is működik. Az országban az élelmiszer, a gyógyszer, a víz és az áram azért érhetőek el, mert a kormány ezeket olyan helyeken is működteti, ahová a hatalma nem terjed ki közvetlenül.

Nevezhető esetleg bukott államnak?

Nem, Szíria egyáltalán nem bukott állam, az államigazgatási rendszer működik - minden előzetes híreszteléssel szemben. Most pedig látható az is, hogy az állam próbálja helyreállítani a rendet és a maga uralmát, tehát ezért sem hívhatjuk Szíriát bukott államnak. Nagyon csalóka lenne, ha esetleg például Líbiával próbálnánk meg párhuzamba állítani.

Ön szerint van-e esély a közeljövőben arra, hogy Szíria és Irak ismét szuverén államokként működjenek?

Szíria ma is szuverén állam, ez soha nem volt kétséges. Az egy dolog, hogy az amerikai kormányzat ezt időről-időre megkérdőjelezi. Jogi értelemben Irak is egy szuverén állam, az, hogy szuverenitását ki tudja-e terjeszteni területének teljes részére, más kérdés.

Nemrégiben létrejött egy szövetségi rendszer Irak, Irán, Szíria és Oroszország között – közös műveleti központtal Bagdadban –, és ez lesz az, ami a valóságban, és nem csak szavakban számolja fel az Iszlám Államot.

Lehetségesnek tartja-e, hogy változzanak Szíria vagy Irak határai?

A lehetőség adott, erről egy hónapja John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet beszélt: azt javasolta, hogy Irakot három részre kellene osztani, illetve Szíria egy részét is ki kellene szakítani, hogy létrejöhessen egy nagy szunnita tömb. Ezt azért sem tartom reális koncepciónak, mert az említett szövetségi rendszernek – úgy látszik – sikerülhet helyreállítani a rendet, így nem az amerikai forgatókönyvek fognak megvalósulni, ezért egyelőre nem tartom elképzelhetőnek a határváltozást.

Tehát Szíria szétszakadását sem?

Nem. A kezdet kezdetétől hangoztatták, hogy a szír kormánynak érdeke, hogy az állam szétszakadjon. Valójában a kormányt megbuktatni akarók és a külföldről pénzelt szervezetek célja volt az ország szétszakítása. Szíriában sem a kormányzat, sem a lakosság túlnyomó része nem tartja elfogadhatónak a szétszakadást – akár felekezeti államokra. Hozzá kell tenni, hogy történt hasonló a két világháború között: volt külön drúz és alavi állam, de ezek nem bizonyultak életképesnek. Libanon, mint keresztény állam, így jött létre, de azóta jelentős átalakulásokon ment át.

Kiéleződtek Szíriában a felekezeti ellentétek?

Nyilván ez volt a célja az egész külföldi agitációnak. Nem is kifejezetten a síita-szunnita ellentét, hanem a szunnita kontra „minden” ellentét, valamint a szunnita-szunnita ellentét erősödött fel igazán. Azok, akik elfogadják a szélsőséges vallásértelmezést, ők a legnagyobb ellenségüket nem más felekezetben látják – hiszen azokat automatikusan hitetlennek, ellenségnek tekintik – hanem azokban a szunnitákban, akik nem úgy gondolkoznak, mint ők.

Általában véve erősen megingott a bizalom a szunniták felé, ugyanakkor például a drúz-keresztény, vagy drúz-alavi-viszony az nem lett nagyon rossz, tehát a kisebb felekezetek nem ellenségesek egymással szemben. A szír társadalom nem szakadt alkotóelemeire, sem etnikailag, sem felekezetileg.

Az orosz beavatkozás hivatalosan azzal a céllal indult, hogy az Iszlám Államot gyengítsék, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy emellett az Asszád-rendszer erősítése is céljuk. Miért támogatja Oroszország Szíriát, pontosabban miért érdeke a kormányt támogatni?

A szíriai kormány ellen működő szervezeteket a kezdetektől fogva a nyugati államok támogatták, az oroszok pedig mindenfajta kormányellenes tevékenység ellen segítik a szír kormányt, legyen az Szabad Szír Hadsereg vagy Iszlám Állam, vagy an-Núszra Front – amik között gyakorlatilag semmilyen különbség nincsen.

Hogy Oroszországnak mi az érdeke? Oroszországnak megvannak a maga gazdasági és stratégiai érdekei. Most Iránnal és Szíriával tud jó barátságot kiépíteni, de hozzá kell tenni, hogy Szíriával ez a kapcsolat nem újkeletű. Ezekben az országokban, amelyek komoly amerikai nyomást szenvedtek el, stabilizálja a meglévő kormányt, jó pontokat szerez és ezzel hosszú távon stratégiai és gazdasági partnereket szerez.

Ön hogyan látja, milyen az országban Asszad elnök támogatottsága?

2014 nyarán voltak az elnökválasztások, 73%-os részvétellel 80% fölött az elnökre szavaztak. Nem is arra helyezném a hangsúlyt, hogy mennyien szavaztak rá, hanem arra, hogy mennyien mentek el szavazni: 73%-os részvétel önmagában egy éles jelzés arra, hogy a lakosság többsége együttműködik a kormánnyal, bíznak benne.

Szintén ajánljuk: "Visszatértünk a kőkorszakba" - élet az Iszlám Államban

Indokoltnak tartja-e, hogy Franciaországban nyomozás indult az Asszád-rendszer háborús bűnei miatt?

Humanitárius alapon minden effajta törekvés támogatandó és helyes, a háborús bűncselekményeknek még a gyanúját sem szabad félvállról venni. Morális és jogi szempontból akkor lenne igazán indokolt, ha emellé azt is vizsgálnánk, hogy a nyugati államok az utóbbi húsz évben mennyi pusztítást vittek véghez a Közel-Keleten. Hol van a morális alap ezek mögött a kormányok mögött, hogy vádat emeljenek?

Ez a legutolsó próbálkozás a francia kormány részéről, lévén, hogy katonailag vagy retorikailag nem tudnak mit tenni. A megkésett francia bombázások is most már döntően azokra a célpontokra összpontosulnak, ahol tudják, hogy döntően francia útlevelű emberek vannak. Addig igyekeznek semlegesíteni őket – hogy ilyen finoman fogalmazzak – mielőtt még visszatérnének Franciaországba. Hozzá kell tenni, hogy az utóbbi két hétben két-ötezer fegyveres lépte át a határt és ment vissza Törökországba, Jordániába és ők jönnek vissza Nyugat-Európába – és ez még csak a kezdet!

Az Európába visszatérő harcosokkal kapcsolatban milyen jövőképet jósol?

Rosszat! Az a baj, hogy a társadalmak nagy része nem fogja fel, hogy ebben milyen veszély rejlik. Itt, a volt szocialista blokkban jóval kisebb a veszély, mert kisebb a külföldi, illetve muszlim diaszpóra. Az itt élő muszlimok zömmel a hetvenes, nyolcvanas években jöttek és bár nem mindenki, de a többség jól adaptálódott. Nyugat-Európában viszont milliókról van szó, önálló kolóniák jöttek létre, amelyek saját nyelvvel, szabályrendszerrel és önálló belső ellátással rendelkeznek. Franciaországban vannak olyan emberek, akiknek igazából nem is éri meg franciául megtanulni, mert minden van körülötte, amire szüksége lehet: mecset, arab hentes, arab iskola, könyvtár, arab uszoda, stb. Itt azért jóval nagyobb a baj, mert ide könnyebben épülnek vissza azok a terroristák, akik kint voltak, illetve nagyobb a táptalaj az agitációra: a szegényebb, tanulatlanabb, munkába nehezebben beilleszkedő rétegeket könnyebb befolyásolni. Nálunk ez a probléma így még nem létezik, viszont ha ide is elindul a tömeges bevándorlás, akkor ennek a veszélye is nagyobb lehet - ebből a szempontból nem vagyok optimista.

Ön elképzelhetőnek tartja, hogy a törökországi merénylet az Iszlám Államhoz köthető?

Tekintve, hogy semmifajta bizonyítékunk nincsen az elkövetőkre, a marslakóktól a török belbiztonsági szolgálatig bármit el lehet képzelni. Lehetne az Iszlám Állam, de én nem tartom valószínűnek, mert az Iszlám Állam miért pont ott állna bosszút a kurdokon? Miért egy ankarai tömegtüntetésen, amikor sokkal közelebb van hozzájuk Iraki Kurdisztán, illetve Szíriában is vannak kurd területek?

Nem akarok nagyon rossz ötleteket adni, de ez most nagyon jól jött a török kormánynak, mivel előrehozott választások előtt állnak. A legnagyobb szervezet, ami nekik problémát okoz, az pont a kurdbarát párt, a HDP, akiktől szavazatok lehetne szerezni. Ha sikerül a lakosságot úgy tematizálni, hogy „lám-lám, megint a kurdokkal van a baj”, és hogy a választás egy kurd kontra török választás legyen, akkor a részes arány valószínűleg a mostani kormánypártnak, az AKP-nak kedvezne, és lehet, hogy meg tudnák szerezni az 50%-ot.

t esélyt a kurd kérdés békés rendezésére a közeljövőben?

A kurd kérdés egy óriási kérdés, hiszen legkevesebb négy-öt országról van szó. Teljesen más a nyelvi és kulturális hátterük, eltérő a gazdasági és társadalmi helyzetük. Olyan értelemben kurd rendezésben, hogy létrejön egy nagy kurd állam, nem hiszek, mert nem lenne összetartható. Iránban kurd szeparatizmus sincsen, hiszen nincs problémájuk a meglévő állammal, van szabad nyelvhasználat, saját iskolarendszer és egyetemek – igazából mindenük van. Ez nem összehasonlítható sem Törökországgal, sem Irakkal, ahol gyakorlatilag önigazgatással rendelkeznek jelenleg.

Hogy fel akarják-e használni a kurdokat? A kurdok elmúlt kétszáz éve azt mondja, hogy őket valaki mindig fel akarja használni valamire. Mindig ott vannak a frontvonalban, valamiért mindig harcolniuk kell.

Oroszország beavatkozásával Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok a Szabad Szíriai Hadsereget 500 páncéltörő rakétával támogatták meg. Jelentékeny lépésnek tartja-e a Szabad Szíriai Hadsereg felfegyverzését?

Ez igazából évek óta zajlik, a helyszíni videókon 2013 óta látunk nagyon modern, lézerirányítású tankelhárító rakétákat. El lehet-e pusztítani egy terrorszervezetet egy másik terrorszervezettel? Elméletileg igen, de mit haladtunk előre? Mennyivel lenne jobb Szíriának, ha A címkéjű terrorszervezet nyerne a B címkéjűvel szemben?

Az, hogy ez mennyire jelentékeny, annak az orosz bombázások és a szír hadsereg teljesítménye kellő bizonyítékát adja. Sok pusztítást lehet végezni, de hogy nem fogja megdönteni a kormányt, abban biztos vagyok.

Ön szerint az orosz beavatkozás javított vagy rontott a szíriai helyzeten?

Sokat javított és sokat fog még javítani. Végre elindultak a rendezés felé, nemcsak szavakban, – ahogy az amerikaiak az utóbbi másfél évben – hanem tettekben folyik küzdelem a terrorizmus ellen. Ha ezeknek a szervezeteknek a nagy része felszámolható, akkor helyreállítható az állam és a rend is, de ez már döntően anyagi kérdés lesz.

Milyen hatással lenne a stabilitásra, ha tartóssá válna az orosz befolyás a régióban?

Mit jelent az orosz befolyás? Ellentétben az amerikaiakkal, az oroszok nem szólnak bele az adott államok belpolitikai ügyeibe. Tehát ezeknek az országoknak – szuverén országok módjára – saját hatáskörük eldönteni, hogyan intézik belső ügyeiket, szemben azzal, amit látunk például Egyiptomban, Tunéziában vagy Líbiában. Mint stratégiai partner, Oroszország elősegíti a stabilitást, de ebből nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy Oroszország az omnipotens jó.

Ezt úgy én úgy fogalmaznám meg, hogy a világ utolsó 20-25 éve egy döntően elszabadult mérleget mutatott, ahol az amerikaiak úgy érezték, hogy mindent megtehetnek – ezt a mérleget billenti vissza egy egyensúlyi állapotba Kína és Oroszország. El szokták képzelni, hogy Oroszország talpai alatt egy csatlósállam-hálózat épül ki, de ez egyáltalán nem igaz. Ha a terrorszervezeteket felszámolják, valószínűleg megmarad egy-két tengeri és légi támaszpont, de az nem várható, hogy Oroszország komoly katonai erőt tartalékoljon a régióban, és a mostani katonai megállapodások (Szíriával, Irakkal és Iránnal) sem erről tanúskodnak. Iránban például nincsenek jelen katonailag az oroszok.

Mik Irán, illetve Szaúd-Arábia érdekei?

Ideológiailag a két ország döntően más állásponton van, és nem is szívelik egymást. Stratégiai kérdésben az a nagy különbség, hogy Irán az 1979-es forradalom óta a nagyhatalmaktól függetlenül képzelte el a jövőjét. Az volt a cél, hogy ne az amerikaiak, az angolok vagy oroszok kegyén kelljen élniük, hanem ők előteremtik maguknak, amire szükségük van, és ilyen stratégiai nézetrendszer mellett keresték a regionális szövetségeseiket, ezért találták meg Szíriát, nem vallási vagy ideológiai alapon.

Az Öböl ennek pont a másik oldala: hiába van hatalmas anyagi tartalékuk a kőolaj-előadásból, valójában ezek az államok semmifajta önfenntartásra nem képesek. Ezek döntően amerikai iparcikkeket és amerikai észt használnak fel, gyakorlatilag kihelyezett Amerika – arab nyelven. Ezek az országok – nemcsak katonai értelemben, a szó minden értelmében – döntően rászorulnak az amerikai támogatásra.

Ez az óriási nagy különbség a két ország között. Szaúd-Arábia aktívan támogatta a szíriai kormány ellen működő aktorokat és terrorszervezeteket, míg Irán a kormányt támogatta, anyagilag és fegyverekkel. Sőt, a két ország katonai szövetséges is, Irán már több éve katonai tanácsadókat küld Szíriába, hogy segítse a szír kormányt.

Ön szerint mikorra oldódhat meg a szíriai válság?

A terepen lévő szakértők és katonai tanácsadók szerint karácsonyra nagyjából döntően megoldódhat a helyzet. Ezt egy kicsit optimistának érzem még egyelőre, inkább azt mondanám, hogy valahogy húsvét tájára.

Hogyan látja Szíria jövőjét?

Amint véget ér a háború, nyilván lesz valamiféle politikai átmenet és ideiglenes kormány. Véleményem szerint jobb lenne még egy darabig, olyan 10-15 éves távlatban, ezt a kormányzatot – az országon belüli ellenzék beemelésével – átalakítani, és plurálisabbá és nyitottabbá tenni a rendszert. Sajnos a helyzet meg fogja követelni a szigorú belbiztonsági intézkedéseket, hiszen például ki kell szűrni az alvósejteket.

A legnehezebb nem is az anyagi helyreállítás lesz, hanem a társadalmon belüli sebek begyógyítása, hogy a szír embernek meg tudjanak bocsátani azoknak a szír embernek, akik a másik oldalon álltak.

Különösen nehéz lesz a fiatalok visszaillesztése lesz a társadalomba. El lehet képzelni: valaki most tízéves és az utóbbi két évben Rakkában lakott. Mikkel kellett együtt élnie? Most pedig el kell magyarázni neki, hogy amit nap, mint nap látott, az nem normális. És ezt neki valahogy fel kell dolgoznia, hogy ép emberként kerülhessen vissza a társadalomba. Itt nem egy-egy emberről beszélünk, hanem százezrekről. Ez nagyon nehéz lesz, csak az idő mondja meg, mennyire lehet megoldani. Szíriában lassan két éve működik a Nemzeti Megbékélés Minisztérium, ami kis mintákon, például falvak szintjén szép eredményeket hoz: azok, akik letették a fegyvert, vissza tudnak épülni a társadalomba. Szerintem ez már önmagában egy csoda, de hogy ez egy Aleppó- vagy Damaszkusz-nagyságú városban működhet-e, az egy sokkal nagyobb kérdés.

Szalai Réka

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr207986387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aranyi Gábor 2015.10.18. 14:04:18

Azért sem tudnak itt dühöngeni a megszokott ballibbant agyhalottak... Áve! Szívből remélem, hogy karácsonyra béke lesz Szíriában. IS. ...

Jolka40 2015.10.18. 15:07:15

A nagyhatalmak úgy várják a regionális háborúkat, mint a búcsúsok a vásárokat: fogyjanak végre a fegyverek!

lol7 2015.10.18. 15:53:45

"Kicsit" túl optimista a "jövére megoldódik". Ha az ISIS helyett az amcsik támogatta al-Kaida (al-Nuszra fiókszervezet) ott folytatja ahol az ISIS befejezte, az mitől megoldás? De ha a sikertől megrészegült Asszad elkezdi a bűntetőhadjáratokat, annak se fognak kevésbé örülni mint mielőtt fellázadtak ellene.

A szíreknek nincs jó megoldás, de nekünk van: Asszad nem jön ide robbantgatni, a többi igen, tehát inkább Asszad szopassa a helyieket, mint azok minket (terrorizmus). Tehát hajrá Asszad, hajrá oroszok!

fehérfarkas 2015.10.18. 16:17:11

Az a gond az ilyen elemzésekkel, hogy a szír háború valójában proxy háború, és addig tart, amíg a nagyhatalmak mindkét oldalt támogatják. Ahogy az egyik oldalt támogató külföldi országok abbahagyják a támogatását, fél évében belül a másik oldal legyőzi őket. 2013-ban, meg 2014-ben is már jósoltak ilyet, hogy az adott évben befejeződik a háború, aztán még idén is tart, és mindkét oldalt folyamatosan fegyverzik külföldről.
A háború befejezésének jóslásához a 2 egymással harcoló oldal mögötti nagyhatalmak motívációt és kitartását kell vizsgálni. Hogy mikor érzi úgy az egyik oldal mögött állók, hogy leveszik róla a kezüket és hagyják veszteni.

exterminador 2015.10.18. 16:52:32

Szíria nem bukott állam, te jó ég. Akkor minek neveznénk egy olyan országot, ahol annyi frakció harcol egymás ellen, hogy még maguk sem tudják számon tartani? Ilyen elfogult, primitív elemzést még életemben nem olvastam. Meg hogy nem esik szét darabokra... Biztosan a kurdok is azért használták ki a helyzetet és szakadtak el északon, mert már nem tudták, mit csináljanak unalmukban, ugye? Olyan, mint egységes Szíria, eleve nincs is, ez egy az első világháború után vonalzóval meghúzott határokkal rendelkező, minden nemzetiségi megoszlást figyelmen kívül hagyó, mesterségesen összetákolt ország, mint mondjuk Csehszlovákia vagy Jugoszlávia volt. Az is csoda, hogy eddig kihúzta. Az egész "elemzés" nevetséges és propagandaszagú.

Fhmen 2015.10.18. 16:59:11

A nem bukott assad többek között szarin gázzal írtja a saját lakosságát. Valaki mondja már el mi is kell ahhoz hogy valaki bukott legyen ha ez nem elég.

exterminador 2015.10.18. 17:23:40

@Fhmen: mondjuk, ez nem bizonyított. De ettől függetlenül szerintem épp elegendő a bukott státuszhoz az a tény, hogy az országnak nagyjából a negyedét uralja csak.

gmihaly 2015.10.18. 17:43:43

Rémlik nekem egy "Tiszteltetem Brüsszelet" álnevű kommentelő. Vagy blogger? Hát én most (le)tiszteltetem a médiákokat, akik hetet-havat összehazudtak a szíriai helyzetről uraik és parancsolóik szájaíze szerint, a nívót tekinte pedig, ugyebár "kis pénz, kis foci". Nem lehetne "kutyából" végre kikecmeregni, firkászok!

randomgenerator 2015.10.18. 17:44:43

Érdekes, erősen kontrasztos poszt. Csak annyira nyugatellenes, hogy nem tudom, hogyan értelmezzem. Ez is valami noname KGB blog? Ez az ember ki, ismeri valaki?
ui. belenézve a címekbe folyamatos az oroszok pátyolgatása és usa szapulása, szóval ez is olyan hídfő féle "hírportál" lehet.

chepunk 2015.10.18. 18:03:37

Püff ennyi ökörséget! oroszország nem szól bele más országok belügyeibe. Na puff csak diktátorokat ültete nyakukra mint Aszad fetrját... Kadirovot a Csecseneknek, ha Ukrajnában nem a haver az elnök kaptok polgárháborút, Afganisztánba sem azért avatkoztak be, biztos mert nem avatkoznak be a belügyekbe. Az USA sokkal kevésbé szól bele mások belügyeibe, ez tény! A szíriai balhét bizony Aszad kezdte mikor a tüntetéseken tömegbe lövetett!

Elindult a rendezés felé, az össze-vissza ruszki bombázással. Na ez is egy vicc. Aszaddal ott soha többé nem lesz rend, bárm is is jeletsen ez a blog írónak. Persze ki lehet írtani az összes ellenfelét elvégre csak lőszer kérdése az meg van, de egy-két év múlva megint áll a bál.

Osotba dolog az arab tavaszt a nyugatra, USA-ra fogni, csak azok dőlnek be ennek akiknak rövid az emlékező tehetsége, és imádják az összesküvés elméleteket. Valójában hónapok óta ment az arab tavasz a nyugat meg csak tátott szájjal nézte, hogy most meg mi van!

Ki nem mondja mert úgy akar okos lenni, hogy ne kelljen egyetlen állítását se bizonyítani, de azért lebegteti, hogy valószínű szerinte a törökök robbantgatnak Ankarában... Na ja. Egyéb ostoba összeesküvés elmélet?

alfacharlybravo 2015.10.18. 18:36:14

@chepunk: Elolvastad a posztot mert ami ide röfögtél abból úgy tűnik nem. Ritka egy példány vagy hallod?

StanLee · https://newsroll.net 2015.10.18. 18:43:22

Szerintem még mindíg jobb, hogy az oroszok elkezdtek valamit csinálni, mint a nyugat-európai politikusok semmittevő hozzállása a problémához évek óta. A nyugatiak baja, hogy nem találtak egy támogatásra érdemes ellenforradalmár csoportot sem. Akkor már legyen inkább Asszad háború és IS nélkül Szíria, és aki nem akar, az nem marad Szíriában, elmegy máshová, de ha előtte kibírták sokan, akkor ez után is ki fogják bírni, ha a hazájukban akarnak maradni.

Amúgy szerintem meg egy elég értelmes riport.

Aldou Raine 2015.10.18. 20:07:28

... hogy az orosz beavatkozás javított volna a helyzeten, a legnagyobb külpolitikai csúzstatás amit hallani lehet. Némi jobbos részrehajlással fűszererezve. Ruszomán ország lettünk. EZ ami tragikus röhej.

Cuhavidéki 2015.10.18. 21:06:09

@randomgenerator: Engdahl egyenesen Nobel dijt adna Putyinnak,hozzá képest Sógor Dániel mérsékelt -:)

"Putin has demonstrated that Russia is the essential part of any peaceful resolution of the Syria war. That in turn has a huge bearing on the current asylum-seeker crisis in Germany and other parts of the EU. It also has a huge bearing on prospects for world peace. The Norwegian Parliament’s Nobel Peace Prize Committee, rather than consider John Kerry, might consider Vladimir Putin and Russian Defense Minister, Sergey Shoygu, for the prize"
www.infowars.com/putin-is-defeating-more-than-isis-in-syria/

fehérfarkas 2015.10.18. 22:31:53

@exterminador:

Szíria mai határait valóban a 20. sz-ban az 1. világháború után a britek és franciák húzták meg.
De 1920 előtt Szíria sokkal nagyobb volt mint manapság. A rómaiak a 2. sz-ban hozták létre Nagy-Szíriát, és egészen 1920-ig a területet meghódító népek és birodalmak ezt így kezelték. A mesterséges feldarabolás a britek és franciák műve az oszt meg és uralkodj elv alapján. Valamint az az ok, hogy mindkét gyarmatbirodalom részesedést akart Szíriából, és egyszerre két rivális nem irányíthatta. Ezért az északi terület a franciáké lett, a déli meg a briteké.

Szíriát, ahol most a háborúzajlik, a franciák és britek darabolták fel 4,5 országra: mai Szíria (francia gyarmat), Libanon (francia gyarmat), Jordánia (brit gyarmat), mai Izrael és mai Ciszjordánia (= mai Palesztin Hatóság területe).
(a mai Izrael és Ciszjordánia eredetileg Palesztina néven lett brit gyarmat, és 1948-ban vált ketté)
Szíriát sem az arab kalifátusok, sem a török birodalom nem darabolta fel. Szíriát a britek és franciák darabolták fel az 1. világháború után: Aleppo Vilayet és Dayr az-Zor vilajetek északi részei az újonnan megalakult Török Köztársaságnál maradtak, déli részei Damascus Vilayettel együtt a mai Szíriát képezik. Valamint Damascus Vilayetből lett Ciszjordánia keleti része és Jordánia nyugati fele is. Beirut Vilajetből lett a mai Libanon, valamint a mai Izrael és Ciszjordánia északi része. A Jerusalem Mutasariffiyetből meg Izrael és Ciszjordánia déli része lett.
A mai Izrael és Ciszjordánia 1948-ig a Brit Palesztin Mandátumterület lett.

Itt a térképe, hogy az 1. világháború végéig a mai Izrael (és Ciszjordánia/Palesztina), Libanon, Szíria, és Jordánia nyugati része az Ottomán Birodalom része volt, és azon belül pedig Szíriáé:
geocurrents.info/wp-content/uploads/2011/04/Ottoman-Syria-Map.jpg

Szíria területe az ókorban:
qifanabki.files.wordpress.com/2012/06/syria-map.jpg

A Sykes-Picot egyezmény szerinti felosztás 1916-ban, amely szerencsére nem lett megvalósítva:
lostislamichistory.com/wp-content/uploads/2012/12/Sykes-Picot-1916.gif

A Nemzetek Szövetsége általi feldarabolás 1920-ban (mai is érvényes):
lostislamichistory.com/wp-content/uploads/2012/12/mandate.jpg

Az Ottomán Birodalom tiszteletben tartotta a történelmi és földrajzi határokat. Nemcsak Szíria esetében, hanem az egész Közel-Kelet esetében. Az Ottomán Birodalom (amely az utsó kalifátus volt, és 1922-ben szűnt meg) alatt a Közel-kelet politikailag és gazdaságilag egységes volt, és jött létre a Berlin-Bagdad vasút, amely a Fekete-tengert a Perzsa-öböllel kapcsolta (volna) össze (azért feltételes mód, mert az 1. világháborúig Nusaybin-Szamarra szakasz még nem készült el, mert a Szamarra-Bagdad-Baszra szakasz szintén kész volt). De így is egységes vasúti hálózat kapcsolata össze következő nagyvárosokat: Berlint (Németország), Bécset (Ausztria), Pozsonyt (ma Szlovákia), Budapestet (Magyarország), Belgrádot (Szerbia), Szófiát (ma Bulgária), Isztambult (Törökország), Aleppót.
Aleppónál (ma Szíria) pedig volt a déli elágazás Damaszkusz (ma Szíria), Bejrút (ma Libanon), Amman (ma Jordánia), Haifa (ma Izrael), Medina (ma Szaúd Arábia) irányába.
És volt vasút Jeruzsálem és a tengeri kikötő Jaffó (ma Izrael), meg a szintén kikötőváros Boszra és Bagdad (ma Irak) között is.
Illetve Egyiptom a 19. sz. végén kiszakadt a török birodalomból, de ettől függetlenül a Sinai-félszigeten keresztül volt vasúti összeköttés Kairóval és Alexandriával.
Az 1. világháborúban vasútvonal nagyrésze megsemmisült, és a régió feldarabolása és gyarmati felosztása után a mai napig nem épült újjá.
Sokak számára hihetetlen, met nem ismerik a tényeket, de a Közel-kelet utoljára 100 évvelezelőtt az Ottomán kalifátus alatt gazdaságilag és politikailag egységes volt, és a ma különálló országok területét, akkoriban vasút kötötte össze nemcsak egymással, de az Osztrák-Magyar Monarchiával és a Német Császársággal is.

Ahogy Európában az 1920-as feldarablás után új mesterséges államok jöttek létre, meg ennek következtében újabb háborúk: 2 világháború, hidegháború, délszláv háború, és a mostani ukrán konfliktusnak is oda vezethető vissza a gyökere. Illetve a mesterséges országok többsége felbomlott: Jogoszlávia, Csehszlovákia, Szovjetunió, és Ukrajna most esik szét.
Más időzítéssel, de Európában a közel-keleti konfliktus tükörképe megtrötént, vagy éppen most történik (Ukrajna).

fehérfarkas 2015.10.18. 22:43:29

@Fhmen:

Erre akármennyire is akart az ENSZ és az USA bizonyítékot találni, nem sikerült nekik. Pedig elhiheted, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy sikerüljön Assadra ezt rábizonyítani.
Ráadásul a szír kormány végig partner volt a vegyifegyverek leszerelésében, amelyet az ENSZ mellett az USA külön is felügyelt (főleg, hogy amerikai hajókra pakolták fel, és az amerikaiak szállították el azokat 2013 ősze és 2014 nyara között).
És azóta is történt vegyifegyvertámadás - vagyis ezt már 100%-ban nem a szír kormány vetette be. Ez már az USA által támogatott lázadók műve.
2013 őszén sokan megmondták, és én is leírtam több blog kommentjében is, hogy nagyon jó, hogy az ENSZ és az USA elszállítja az összes vegyifegyvert amely szír kormány és hadsereg birtokában van, mert így a későbbi vegyifegyvertámadásoknál 100%-ban tiszta lesz Assad. És, ha utána is történnek vegyifegyvertámadások, akkor az cáfolja azt, hogy korábban Assad vetette volna be a saját népe ellen. Hanem inkább korábban is azok között kell keresni a bűnösöket, akiknél a leszerelés után is vannak vegyifegyverek.

Én szorgalmaznék egy olyan ENSZ vizsgálatot, amely kifejezetten a lázadókat vizsgálja. Mert azt tudjuk, hogy az ENSZ nem talált Assad ellen bizonyítékot. Éppen ezért jó lenne, ha a másik oldalon is keresgélne a bizonyítékok után. Talán ott több sikerrel járna. :)

fehérfarkas 2015.10.18. 22:59:38

@chepunk:

A csecsen és az ukrán példát kár volt megemlítened. Csecsenföld azóta fejlődik, hogy Oroszországgal kiegyező vezetője lett (nézd meg hogyan néz ki a főváros Grozníj a békekötés óta, hogyan épült újjá). Ellenben Irak és Afganisztán amerikai bábkormányok alatt sem tudott ilyen fejlődést véghez vinni, inkább csak nőtt a káosz és zűrzavar, meg a terroristák fészke lett a két ország. Líbiában pedig még bábdiktátort sem sikerült az amerikaiaknak felállítaniuk. De Vietnám sem sorolható az amerikai sikerek közé - pedig az még sok évtizeddel ezelőtt történt.
Ukrajnában pedig a legális kormányt puccsolta meg egy Nyugat által támogatott fasiszta oligarchia (egy dollármilliárdos csokigyáros), akinek a legelső intézkedése az ország lakosságának kb 40%-át kitevő orosz kisebbség jogainak megvonása volt. Aki azt hitte, hogy ezt mind az orosz kisebbség, mind pedig Oroszország hagyni fogja, az nagyon eltaktikázta magát. Az nemhogy a geopilitikához nem ért, de még egy számítógépes stratégiai játékkal sem játszott soha életében.

Oroszország nem jótékonyságból csinálja amit csinál. De meg kell nézni, hogy korábban a gyarmatosítás idején miket művelt a Nyugat, és miket cári Oroszország a gyarmatosított területeken.
Sokan sajnos az érzelmeiktől vezérelve összemossák a cári oroszországot a Szovjetunióval és annak bűneivel, és a mai Oroszországot is a Szovjetunió folytatásának tekintik. Miért? Mert Jelcinnel ellentétben Putyin nem a nyugati multicégeknek adja el bagóért az országot, hanem nagyon erőteljesen évényesíti az orosz érdeket, és Oroszországot újra visszatette nagyhatalomnak, és a jelcini káosz és zűrzavar után rendet tett az országban.

Oroszországot sokan leszólják.
Nemcsak a mérete alapján nagyhatalom. Oroszország a világ legnagyobb területű országa 17 millió km2 (9 időzóna megy keresztül rajta), és lakossága alapján az 9. legnagyobb: 145 millió fő. És az oroszon kívül még 27 hivatalos nyelv van érvényben (az ország különböző régióiban).
2 kontinensen terül el (Európa és Ázsia), és ebből Európa területének majdnem 1/3-át Oroszország teszi ki. De a Bering szoros révén az Amerikai kontinenstől csupán 1600 km választja el (vagyis szinte szomszédos vele, így akár az Amerikai kontinens országaiba is beleszólhatna).

K-Ny irányban Finnországtól vagy Lengyelországtól a Bering szorosig (csupán 1600km Alaszka, messze túlnyúlva Japánon). É-D irányban pedig az Északi sarkkörön túltól egészen a Fekete- és a Kaszpi tengerekig ér el (a legdélebbi pontja Bulgáriával egy magasságban van a Fekete-tenger túloldalán; a legészakibb pontja pedig messze északabbra Skandinávia legészakabbi pontjánál Grönland 2/3-a magasságában, vagyis messze északabbra mint Alaszka legészakibb pontja).
Ez a google térkép nagyon jó: a legkisebb nagyításon nem tudod úgy mozgatni a térképet K-Ny irányba, hogy Oroszország valamelyik része ne lenne benne
maps.google.hu/maps?bav=on.2,or.r_qf.&bvm=bv.48293060,d.bGE&biw=1440&bih=837&q=russia&um=1&ie=UTF-8&hq=&hnear=0x453c569a896724fb:0x1409fdf86611f613,Russia&gl=hu&sa=X&ei=3wrKUca0FMWHOMDsgfgH&ved=0CIcBELYD

Gazdaságilag ugyan csak a 8. legnagyobb gazdaság a világon (IMF nomimal GDP számításai alapján), de nem Ororszország szorul rá Kína, Japán és Brazília hiteleire, hogy a költségvetése össze ne omoljon, mert annyira eladósodott.
A világ 10. legnagyobb exportőre, és a 17. legnagyobb felvevőpiaca (importőre). Ráadásul a BRIC országok tagja, amelyek a világ lakosságának 40%-át adják, a területének pedig a 1/4-ét.

Katonaságra fordított kiadások területén a 3. legtöbb pénzt költi (az USA és Kína után): 2013-ban 90 milliárd dollárt.
A hadsereg létszámában a világ Top 5 országában van benne.
A katonai erejét tekintve pedig a 2. (egyből az USA után, és megelőzi Kínát - hiába nagyobb Kína hadserege, fegyverek, harci eszközök, tankok, repülők, stb... területén Oroszország megelőzi).
Ez nem azt jelenti, hogy Oroszország agresszív támadó politikát akar folytatni, hanem inkább azt, hogy elég erős saját maga és érdekszférájának a megvédésére (lásd Szíria vagy Ukrajna esete; nem véletlen hogy a Nyugat ezekben nem mer közvetlenül úgy beavatkozni mint Afganisztánban, Irakban vagy Líbiában).

A helyes kérdés az, hogy a jelenleg átalakuló világunkban Oroszország a 2. vagy a 3. nagyhatalom lesz-e. Hogy az USA mellett Kína vagy Oroszország közül melyik lesz a 2. és melyik a 3. hely.
Szerintem a 2020-as években már egyértelműen Kína lesz a 2. legnagyobb hatalom a világon és az oroszok a 3. helyre csúsznak vissza. De azért ezzel a 3. helyet is jó tiszteletben tartanunk, főleg a közvetlen szomszédságában.

Niebur 2015.10.19. 05:20:20

@alfacharlybravo: Igen elolvasta. És -veled ellentétben- ,érti is.

különvélemény2 2015.10.19. 06:42:47

Ez hogy kerülhetett ki az index címlapra, valaki melléklikkelt? :)

nu pagagyí 2015.10.19. 08:00:11

Akiknek az itthoni diktátor is jó, azoknak a szír is kiváló megoldás. Az sem igaz, hogy az oroszok nem szólnak bele a más országok belügyeibe, hiszen éppen most csinálják, megtámogatják a bukott diktátort, hogy utána véres leszámolást hajthasson végre a nép körében.

Az orosz veszély a nyakunkon van. Elég Törökországot destabilizálniuk és elidegeníteni a Nyugattól és már be is ették magukat a Földközi-tengerre, ahol újraéleszthetik Líbiából, Egyiptomból, Etiópiából, Szomáliából, Szíriából és Palesztínából álló szövetségi rendszerüket. Mondhatnánk, kit érdekel? De azért emlékezzünk, nekünk mit adott a Szovjetunió annak idején? Szabadságot biztosan nem.

különvélemény2 2015.10.19. 09:59:48

@pityókabor sommelier:

A 24/7-ben folyó amcsi propaganda mellé kell ilyen is.

pityókaborsommelier 2015.10.19. 14:12:30

@különvélemény2: Rossz a nicked. A homo sovietikus-nak nem hogy különvéleménye, de még véleménye sincs.

különvélemény2 2015.10.19. 16:49:32

@pityókabor sommelier:
Akkor jöjjön itt egy rád jellemző idézet:

"A vélemény olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, de senkit sem érdekel a másé. "

exterminador 2015.10.19. 17:47:19

Rákerestem Sógor Dániel nevére Google-ben. Kiderült, hogy egyébként az alfahiren szokott szakérteni, máskor pedig "az Orientalista.hu támogatásával a II. kerületi Jobbik szervezésével [...] előadást tart az Iszlám Állam terrorszervezetről." Ennyit erről.

különvélemény2 2015.10.19. 20:40:24

@exterminador:

A tényeket is tudod támadni, vagy csak a személyét tudod diszkreditálni jó libsi módra?

exterminador 2015.10.20. 09:21:53

@különvélemény2: Miért kéne diszkreditálnom? Megtette ő maga. Nyíltan kiállt egy párt mellett, akikről pontosan tudni, merre húznak. Innentől kezdve hiteltelen.