Városi zöldítés
2015. október 05. írta: lumens

Városi zöldítés

azaz villamos pályák gyepesítése, zöldfalak és zöldtetők

A NASA a csillagok helyett a nagyvárosok figyelésével tölti az idejét[1], (IOP Science 2015 augusztus) és egyenesen azt tanácsolja a városoknak, hogy „Zöldítés, zöldítés, zöldítés!” De miért és hogyan – és mit jelent a zöldítés? Sejtjük, hogy több fa ültetését vagy kevesebb járművet az úton. Felismerjük lassan, hogy a fák ültetése  jóval több előnnyel jár annál, hogy egy forró nyári napon van hova leülni.

A városi zöld növelése téri korlátokba ütközik a fejlettebb településeket nézve két egyszerű okból: először is már egy kialakult, beállt szövetről van szó, így a megbontása egy-egy park vagy más zöldfelület kedvéért nagy beavatkozás és áldozat lenne, másrészt pedig nem mérhető azonnal és nagy számokban az a hatás, amit megtérülésnek hívhatunk. Ha viszont egy hosszútávon gondolkodó és felvilágosult vezetőhöz kerül a zöldítés kérdése, fel fogja ismerni, mennyi előnye és haszna van annak, ha pénzt szán a városi klíma kezelésére, a társadalom egészségének védelmére, ami később mérhető, gazdasági hasznot jelenthet.

Gyepes villamos pályák

A különböző zöldítési módok közül először a városi közlekedéshez, azon belül is a kötöttpályás, villamoshoz kapcsolódót emelném ki, mert a közvetlen környezetünkben egyre gyakrabban találkozhatunk vele, és sokféle véleményt hallani a sínek közti gyepesítésről. Az ötlet nem olyan friss, mint a hazai megjelenése sugallja, az első zöld villamospályát Berlinben készítették el 1905-ben, azonban a technikai fejlődés más fejlesztésekre koncentrált és abbamaradt a füvesítés gondolata. 1980 körül azonban már nem csak kísérleti területeket, hanem Európa szerte több kilométeres hosszokat fedtek gyepszőnyeggel.[2] (WAßMUTH, 2003. 7.) Hazánkban jelenleg három város létesített zöld villamospálya-szakaszokat. Az első működő szakaszt Szegeden fektették le 2011-ben, melyet még két vonal követett ugyanazon évben.

A pályák zöldítése műszaki kérdéseket is felvetett a kísérleti időszak, mégpedig két témában: először az ágyazás, alátámasztás terén, másodszor a sín körüli (sínkamra) kitöltő közeg anyagával kapcsolatban. A megvalósított szakaszok a két kérdésre különböző válaszokat adtak, a hagyományos megoldás is jól bevált, mely során zúzottkő ágyazatra vasbeton keresztaljzatot fektetnek. A betonra elválasztó és védő funkciójú geotextilt fektetnek, majd erre kerül az az „ültető” közeg, ami a gyep talaját képezi. A hagyományos megoldás előnye, hogy nagyobb átalakítás nélkül is időtálló módon megoldható a zöldítés, mégis a gyakorlatban hátraszorult az ültető közeg keskenysége miatt. Az 1-5 centiméter talaj csupán a varjúháj szőnyeg telepítésére alkalmas, gyep nem élne meg rajta. A másik, nem hagyományos megoldás során helyben öntött beton ágyazatra kerül rögzítésre a sínpár, ezzel 15-25 centiméter helyet nyerve a talaj számára. Ez a vastagság már elegendő akár vetett gyep, akár gyepszőnyeg telepítésére. A dilemma alapvetően nem komoly, mert ha a megrendelő gyepes pályát szeretne, akkor a lehetőségek köre egy pontra szűkül.

A zöld pálya előnyei különösen nagy szerephez jutnak leromlott túlzsúfolt városrészeken, ahol az ökológiai feltételek a minimumot súrolják és már az emberekre káros hatások is megfigyelhetők. Már az effektív zöldfelület látványa is olyan pont, ami a zöldítés mellett szól, azonban az elnyelt széndioxid mennyisége mégis meggyőzőbb. Az első mérhető haszon tehát a levegő minőség javulása, ami az oxigén dúsítását és a széndioxid elnyelését jelenti négyzetméterenként évi 155 grammal. Ez a szám nem tűnik világrengetőnek, azonban 7 kilométer hosszan beszorozva a városrész üveghatását és ezzel a környék hőmérsékletét csökkenti, ami már a beltéri klímaberendezések működtetési költségén egy év után változást mutat. (RADÓ, 2001. 97-98.)

ÁBRA 1.: hagyományos és gyepes villamos pályák közti különbség (saját szerkesztés)

Levegőminőség javítása: A Nature Magazin oldalán olvasott cikk címe is rémísztő: 3 millió halálozás a levegő extrém mértékű szennyezése miatt[3], de a tartalom rávilágít arra, mekkora hatása van a szennyezett levegőnek, és miért kell ellene tenni. A szennyező anyagok és a por megkötése a fák, nagyobb lombtömeget hordozó cserjék feladata, melyek a levelükön, ágaikon képesek a levegőben lévő port és az annál apróbb szemű részecskéket. A gyepesített pálya előnye, hogy a környezetében lévő zöld szigetekben a fák életképesebbek a hozzájuk juttatott csapadékvíztől és a talaj közelében tartott párától, ezért nagyobb levélfelülettel veszik fel a harcot a városi porral szemben.

Városi klíma javítása: A település beépített részein a levegő poros és száraz. A gyepfelület ennek a száraz állapotnak nyújt megoldást azzal, hogy a fűszálak lélegzésével, transpirációjával párát bocsátanak ki majdnem napi 24 órában, és ezzel csökkentik a városi hőszigetek fennmaradási idejét vagy kialakulását. Egy lombköbméter növényfelület mérések szerint egy vegetációs időszak alatt összesen 470 liter vizet párologtat el, ezzel javítja a város klímáját (RADÓ, 2001. 98.), a mérések alapján pedig öntözés után akár 10 °C-kal a szigorúan vett környék hőmérsékletét. (SZÁSZ - TŐKEI, 1997. 225.)

Pályaszerkezet védelme: a sínek közé telepített fűnek mindemellett statikai előnye is van, csökkenti a dilatációt, vagyis a sínek melegben, hidegben való deformálódását.[4]

Zaj- és rezgésvédelem: A gyep és a sínek körüli kitöltő anyag egymással együtt működve elnyelik a keletkező rezgések jelentős részét, különösen igaz ez a hangra. A kedvező hatások számokkal is kimutathatók. A gyepes pálya 4-7 dB-lel csökkenti a zajkibocsátást, ami egy szűk utcában már az emberi fül számára kellemesen csendesebbnek hat.81 Magyarországon a szegedi 3-as vonal esetében a gyepes pálya mellett nappal 4,6 dB, éjjel 5,6 dB zajszint-csökkenést mutattak ki mérésekkel.[5]

Zöldfalak

A milánói Expo-n sétálva több pavilon oldalán láthatunk növényeket. Ez nem véletlen! A zöldfalak áldásos hatásai a világ minden táján érvényesülnek, és éppen ezért terjedt el napjainkra. A zöld falakat az egyik legnagyobb amerikai zöldfal építő cég, a Green over gray így fogalmazta meg: az élő falak (zöld falak) önfenntartó vertikális kertek, amik az épület külső vagy belső falához vannak rögzítve[6]. Hazai képviselőjük a Mohány és Páfra[7] cég, amit két elkötelezett tájépítész fiatal alapított 5 évvel ezelőtt. A magyar zöldfal építés az ő kezdeményezésük nyomán indult el, és kapott lendületet. Saját fejlesztésű technológiájuk megkönnyíti a fenntartást és a növények számára is élhető közeget nyújt. De miért érdemes beruházni ebbe majdnem luxuscikknek számító zöldítésbe? A következő okok az elmúlt évek sikeres, megvalósult munkái alapján szűrhetők le[8]:

ÁBRA 2.: zöldfalak működése (saját szerkesztés)

Esztétika: A szürke vagy fehér fal látványánál egyértelmű, hogy kellemesebb az élő, zöld felületet nézni. Nem véletlen, hogy a legtöbb irodában festmények és fényképek lógnak a falakon. Ebben az esetben egy élő, textúrákban és felületekben hihetetlen változatosságot mutató képről van szó, aminek fenntartásával a helyiség otthonossá és inspirálóvá válik.

Beltéri levegő minőség javítás: Egy munkanap során a beltér levegőjében az oxigén mennyiség a kiindulási állapot töredékére esik vissza, a szén-dioxid tartalom viszont körülbelül százszorosára nő. Ez az állapot álmossághoz, lassúsághoz vezet, ha azonban növényfal található egy irodában, akkor a fotoszintézis során jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül ki és ennek megfelelő térfogatú oxigén kerül vissza a terem levegőjébe. A munka tehát a nap végén is friss környezetben zajlik.

Épület-állagvédelem: Különösen igaz ez az állítás kültéren elhelyezett zöldfalakra, a zöld villamos pályáknál leírt pozitív hatások közül a hőtágulás csökkentését és a rezgések elnyelését is képesek elvégezni, ezzel évekkel meghosszabbítva a falszerkezet élettartamát. A napjainkban egyre gyakoribb probléma forrásokat is nagy sikerrel kezeli egy élő fal, úgy mint az erős UV-sugárzás és a savas eső maró hatása.

Kedvező energiagazdálkodás: A zöld növények látványa nem csak hűsítő érzetet okoz az embereknél, hanem egy-egy helyiség klímáját effektíven és mérhető mértékben stabilizálja a zöld tömeg, így az egyre emelkedő nyári középhőmérséklet okozta magas hűtésszámlán is érezhető lesz a kedvező hatás. Igaz ez a téli időszakra is, amikor a fal és a növények közt található levegőréteg hőszigetelő funkciót tölt be, ezzel tartva az épület belsejében a már meglévő hőt.

Egészség és jó közérzet hozzávalója: Nem véletlen, hogy a legtöbb jógastúdió zöld háttérrel hirdeti szolgáltatásait, ugyanis a zöld fal látványa és jelenléte a munka hatékonyságát, a komfortérzetet növeli és a napi stressz érzetet a vérnyomással együtt csökkenti. A felsorolt hatásokat összeadva a mentális egészséghez járul hozzá egy élő fal, ami nem elhanyagolható szempont a XXI. század emberének oldaláról nézve.

Hozzáadott érték: Ahogy egy park mellett fekvő társasház lakásai is nagyobb piaci értéket képviselnek, úgy a zöld fallal „felszerelt” irodák és épületek is nagyobb áron kerülnek meghirdetése, és nem ok nélkül. A Green City Mozgalom minősítő lapján is a magasabb kategória elérésével jár, ha a jelen cikkben bemutatott három zöldítési lehetőség közül valamelyik megvalósul. A minősítés pedig pályázatok, támogatások és egyéb előnyök megszerzését segíti elő.

Elnyelt hangok, felerősített fókuszok: Egy munkanap során sok hanghatásnak vagyunk kitéve, telefonálás, gépelés zaja, ajtócsapódás, és ezek elterelik a figyelmet, ezzel csökkentve a munka hatékonyságát. A zöld növénytömeg és a benne lévő levegőréteg elnyeli a térben keletkező zajok jelentős részét. Így a munkatársak koncentrációja és elvégzett munkája is kedvezőbb irányba tolódik.

Zöldtetők

Sokszor látunk olyan elhagyott épületet, amely tetején fák nőnek és fűcsomók lengedeznek. Ez azonban nem az a zöldtető, aminek oly sok pozitív hatását ismerjük. Az újonnan épített irodaházak és intézményi épületek amellett, hogy napkollektort és újrahasznosított papírt használnak, gyakran határozzák el magukat tetőkertek létesítésére. Azonban e kerttípus eredete is messzire nyúlik vissza, mégpedig az i. e. VI. századig, amikor a híres asszír uralkodó felesége kedvéért hétszintű függőkertet, és ezáltal gét zöldtetőt építtetett. Sok évszázad eltelt mire újból felfedezték a reneszánsz kor szellemében a zöldtetőket, ám olyan fejlettséggel készítették őket, hogy még halastavat is elhelyeztek bennük, erről korabeli ábrázolások tanúskodnak[9]. A mai gyakorlatban csupán két típus közül választhatunk, extenzív és intenzív kategóriát különböztetünk meg és szakmai segítséget már egy kiemelt hazai szervezettől is kaphatunk, a Zöldtető- és zöldfal Építők Országos Szövetségétől[10]. De lássuk, mi különbözteti meg a két tetőkert-típust!

Az extenzív kert egy egyszerű felület, amit egy speciális, szárazság tűrő növénykeverék alkot, fő alkotó eleme a Sedum (varjúháj) növénycsalád több tagja. Fenntartása és kivitelezése a legolcsóbb megoldás, használata azonban korlátozott. A fedél, amire telepítik, nem teszi lehetővé, hogy emberek napi szinten járjanak rajta. Pont ez az az intenzív tetőkert előnye: az ökológiai szerep mellett számunkra is lehetőséget nyújt időtöltésre. A szigetelt zöldtető a korábbi zöldítési eljárások előnyei mellett a rovarok szempontjából is több pozitívummal rendelkezik. A városi fauna egyre szegényebb rovarvilágának olyan élhető szigetet biztosít, ami a biodiverzitás új fókuszpontja lehet. A tetőkert kiépítettsége a használóktól függ, de mindenképp olyan kellemes helyszíne lehet a napi munkaidőnek, ami egy tíz perces kinttartózkodással már érezteti a zöld előzőekben ismertetett pozitív hatásait.

ÁBRA 3.: zöldtetők működése (saját szerkesztés)

Az, hogy hol érdemes ilyen tetőt létesíteni, akár Budapest esetében is kérdés lehet. Erre kereste a választ egy fiatal tájépítész hallgató kutatása során, ahol is azt állapította meg, hogy a város 1930 óta épület épületeinek jelentős hányada lapos tetős és idős, tehát a következő felújításkor akár át is alakítható zöldtetővé. Különösen igaz ez a pesti oldal sűrűn beépített, kis zöldfelületi arányú kerületeinek lakótelepein (V., VI., VII.), régi ipari épületegyütteseinél, illetve irodaházas övezeteiben[11].

Összefoglalva tehát mindhárom zöldítési mód célja a város élhetőbbé tétele, alkalmazásuk lehetséges és javasolt nagyobb település esetén, különösen igaz ez Budapestre. Jótékony hatásaik közül néhányat kiemelt a NASA egy kutató csoportja is, ezeket az alábbi ábra szemlélteti.

ÁBRA 4.: a zöldítés mérhető előnyei (saját szerkesztés)

Csonka Zsófia

Hivatkozásjegyzék

Internetes források

http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/10/8/084010;jsessionid=281FDACD696CF22FC744EE365E083604.c1 (utoljára letöltve: 2015.09.22.)

http://www.nature.com/nature/journal/v525/n7569/full/nature15371.html (utoljára letöltve: 2015.09.23.)

http://kertesz.blog.hu/2014/07/26/kerdezz-felelek_a_fuvesitett_villamospalyakrol (utoljára letöltve: 2015.09.22.)

http://www.polisnetwork.eu/uploads/ModuleXtender/PublicEvents/66/The_development_of_the_Dresden_tram_into_the_backbone_of_public_transport-Hans-J-rgen_Cred--Dresdner_Verkehrsbetriebe_AG.pdf (utoljára letöltve: 2015.09.24.)

http://www.greenovergrey.com/living-walls/what-are-living-walls.php (utoljára letöltve: 2015.09.24.)

http://www.mohanyespafra.hu/rolunk.html (utoljára letöltve: 2015.09.23.)

http://www.greenovergrey.com/green-wall-benefits/property-value.php (utoljára letöltve: 2015.09.24.)

https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/zoldtetotanulmany.pdf (utoljára letöltve: 2015.09.23.)

http://epiteszforum.hu/zoldtetot-budapesten-de-hol (utoljára letöltve: 2015.09.23.)

Írott források

Fábián Zsófia: Villamospályák gyepesítése – realitás vagy álom Magyarországon, BCE, 2014

Pál János: A zöldtető és zöldhomlokzat építésének története, Levegő Munkacsoport

Radó Dezső: A növényzet szerepe a környezetvédelemben. Zöld Érdek Alapítvány – Levegő Munkacsoport, Budapest, 2001.

Szabó Lilla: Zöldtetők a települési környezetben – A zöldtetőépítés támogatása Budapesten településépítészeti szempontok alapján, BCE, 2010

Szász Gábor – Tőkei László (szerk.): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek,

erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1997.

Waßmuth W. (ed.): Das Grüne Gleis – Technik und Systeme. Media-Network, 2003.

Ábrajegyzék

  1. ábra: hagyományos és gyepes villamos pályák közti különbség (saját szerkesztés)
  2. ábra: zöldfalak működése (saját szerkesztés)
  3. ábra: zöldtetők működése (saját szerkesztés)
  4. ábra: a zöldítés mérhető előnyei (saját szerkesztés)

 

[1] http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/10/8/084010;jsessionid=281FDACD696CF22FC744EE365E083604.c1

[2] Waßmuth W. (ed.): Das Grüne Gleis – Technik und Systeme. Media-Network, 2003.

[3] http://www.nature.com/nature/journal/v525/n7569/full/nature15371.html

[4] http://kertesz.blog.hu/2014/07/26/kerdezz-felelek_a_fuvesitett_villamospalyakrol

[5]http://www.polisnetwork.eu/uploads/ModuleXtender/PublicEvents/66/The_development_of_the_Dresden_tram_into_the_backbone_of_public_transport-Hans-J-rgen_Cred--Dresdner_Verkehrsbetriebe_AG.pdf

[6] http://www.greenovergrey.com/living-walls/what-are-living-walls.php

[7] http://www.mohanyespafra.hu/rolunk.html

[8] http://www.greenovergrey.com/green-wall-benefits/property-value.php

[9] https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/zoldtetotanulmany.pdf

[10] http://zeosz.hu/

[11] http://epiteszforum.hu/zoldtetot-budapesten-de-hol

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr857892532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2015.10.05. 13:58:38

Kertész leszek…

Kertész leszek, fát nevelek,
S midőn jőnek fagyos telek,
Fák feléből rakok tüzet,
Többiből lesz spirálfüzet.

Fűzfavesszős füzetspirál!
E találmány úgy inspirál,
Váltok s válok bizniszmenné
(S nejem így lesz bizniszmen-né).

Elhízik a malacpersely,
Fényes szelek fújnak meg, sej!
Lesz sok fűzfaspirál gyáram,
S erőművem – kell az áram!

Víz-erőműm lesz, meg atom-,
Összes erdőt kivágatom,
S profitomból „Fát a rétre!”
Alapítványt hozok létre…

S a széles fejsze mosolyog...

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2010/06/kertesz-leszek.html