Csokifaló rabszolgatartók
2015. október 03. írta: lumens

Csokifaló rabszolgatartók

Egy hétfőn, Kaliforniában beadott kereset szerint a világ legnagyobb csokoládékészítőinek egyes képviselői közvetve bár, de tudatosan alkalmaznak afrikai gyermekmunkásokat.

A vádlottak

A pennsylvaniai Milton Hershey School egyike a világ legvagyonosabb oktatási központjainak. Az intézményt a névadó Milton S. Hershey alapította 1909-ben árva kaukázusi fiúk számára, amely mára több mint kétezer diáknak ad otthont, és irányító részesedése van a 22,3 billió dolláros Hershey vállalatban. Utóbbi gyermekvédő és -oktató gyökerei mellett csokoládékészítéssel foglalkozik, amely szembetűnően ironikus, hiszen a felhasznált kakaóbabot valószínűleg gyermekmunkásokkal szüreteltetik le Nyugat-Afrikában.

Éppen ez az irónia motiválta a The Hershey Co. és két versenytársa, a Mars Inc. és a Nestlé elleni három csoportos kereset beadását. A vád szerint az elefántcsontparti ültetvényekről kakaóbabot importáló vállalatok becsapják a fogyasztóikat azzal, hogy nem tüntetik fel a termékeik csomagolásán, hogy szállítmányozóik a gyermekrabszolga-tartókkal állnak kapcsolatban, akik így tudtukon kívül támogatják a gyermekmunka iparágát, megvásárolva a többek között a népszerű Reese’s Butter Cups, a Kit Kat, a Twix, a Snickers, a MilkyWay, a Butterfinger, a BabyRuth és az M&Ms termékeit.

Édes csokoládé – keserű ár

Az ENSZ becslése szerint 2013 és 2014 között Elefántcsontparton több mint 1,1 millió gyermeket alkalmaztak a gyermekmunka legrosszabb formáiban. (Számításaik alapjául azt a tényt vették, hogy 2008-ról 2009-re 791 181 gyermekmunkással nőtt a rabszolgaságban élő kiskorúak köre.) A kényszermunkának alávetett – a Marsnak, a Hershey’s-nek és a Nestlének állítólag csokoládét készítő – gyermekek sokszor áldozattá válnak: olyan kockázatos munkát végeznek, amely során veszélyes szerszámokat használnak, nehéz terheket visznek, és ki vannak szolgáltatva mérgező anyagok hatásának, illetve természetesen a gyermekkereskedelem és a kényszermunka minden egyéb következményének is.

A kereset állítása alapján a gyermekek jelentős részét az Elefántcsontparttal szomszédos országokból csempészik át, majd közvetítők és csempészek adják el őket az ültetvénytulajdonosoknak, akik fizikai erőszakkal fizetség nélküli munkára kényszerítik őket. A Nemzetközi Kakaó Alapítvány (World Cocoa Foundation) szerint az USA teljes kakaóbab importjának 47%-a Elefántcsontpartról származik.

„A fogyasztók felénk nyújtják bemocskolt kezüket, hogy megtanulják: az általuk élvezett édesség előállítási költsége sötét és keserű – a gyermek- és rabszolgamunka részét képezi a Nestlé, a Mars és a Hershey’s csokoládékészítő folyamatának” – mondta Steve Berman, a Hagens Berman (fogyasztói jogokra szakosodott, csoportos keresetek perbeli képviseletét ellátó vállalat – a szerk.) ügyvezető tagja.

„A kakaóbabot szüretelő emberek élete egyszerűen borzasztó” – hangzik a vád. „Számos gyermeket elraboltak, és megszámlálhatatlan mennyiségben jelentik be az eltűnésüket. „A helyzetet tovább rontja, hogy a sokszor rendkívül szegény emberek már akár 30 dollárért is rabszolgának adják saját gyermeküket. Az olykor még a 10. életévüket be sem töltött rabszolgák nehéz zsákokat hordanak, melyek olyan nagyok, hogy komoly fizikai erőfeszítéseket okoz a vitelük.”

Szintén ajánljuk: Az elveszett maláj himnusz nyomában

Neked hány rabszolgád van?

A fent leírt eset kitűnő példája annak, hogyan válhatunk – még ha közvetetten és általában tudtunkon kívül is – rabszolgatartókká. Ennek mértékét Justin Dillonnak és csapatának köszönhetően mára módunkban áll kideríteni: a Made In a Free World nevet viselő szervezete arra hivatott, hogy támogassa az átlátható és humánus ellátási láncolatokat – írja a Vice.

Ennek érdekében létrehoztak egy weboldalt, a Slavery Footprintet (magyarul körülbelül: rabszolgasági lábnyom; az ökonómiai lábnyom elvén alapul – a szerk.), amely egy egyszerű kérdést tesz fel: „Hány rabszolga dolgozik neked?” Szívünk szerint nullával válaszolnánk. A globális piac folyamatos növekvéséből adódó ellátási láncolatok áttekinthetetlen hálózata miatt azonban általában kiderül, hogy erre a kérdésre nem is olyan egyszerű. Ebben segít a weboldalon található kérdőív.

„Szemléltetésképp idézzük fel az autónkon levő festéket. A legegyszerűbb módja annak, hogy valamit csillogóvá tegyünk, hogy belekeverünk egy csillámpala nevű ásványt” – magyarázza Dillon. „A világ csillámpalájának ötven-hatvan százaléka India egy olyan régiójából származik, ahol gyerekek ókori szerszámokkal mennek le patkányfészekszerű bányákba, ahonnan csillámmal borított arccal jönnek elő.”

Dillon nem blöffölt: az elmúlt évben napvilágra hozták, hogy legalább 12 multinacionális vállalat vásárolt gyermekek által bányászott csillámpalát. Hamarosan „kiderült”, hogy ezek a gyerekek nem pontosan azokban a bányákban dolgoztak, hiszen papíron elkönyvelhető alternatívára volt szükség. „Fájdalmas ezt látni. Teljesen máshogy nézek már a csillámokra” – mondja Dillon.

A modernkori rabszolgaság lényege a rendkívüli nyomor: az, hogy egy személy szörnyű körülmények között munkára van kényszerítve, és nincs meg az előjoga, hogy abbahagyja. „Mindenhol, ahol nincs meg körülötted a védelem és egy alapszintű igazságosság struktúrája, minden körülmény adott, hogy rabszolgaságba ess” – fejti ki a szervezet vezetője. A Made In a Free World kutatása, illetve a fenti meghatározás alapján több mint 29 millió ember tekinthető rabszolgának. Célkitűzésük, hogy tudatosságot kölcsönözzön az ellátási láncolatokban megjelenő kényszermunkával szemben, nemcsak a fogyasztók, de a nagyvállalatok körében is, amelyek kellő erővel rendelkeznek a vásárlási döntések széleskörű megváltoztatásához. Ha ezek a cégek elkezdenek olyan szállítmányozóktól vásárolni, akik a méltányos munkavégzést erősítik, az emberek talán elkezdik kevésbé rosszul érezni magukat a kacatjaik vásárlása miatt, mert ezt már felelősségük teljes tudatában tehetik.

Funcs Fanni

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr507884976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2015.10.04. 15:33:12

Ha holnaptól a Nestlé és a többi cég nem vásárolna onnan kakaót, az megoldaná ezeknek a gyerekeknek a problémáit ? Vagy tömegesen halnának éhen, mert apuka anno amikor megcsinálta a kicsi négert nem igazán gondolta át hogy mit fog neki enni adni ?

a fidesz csak lopni tud 2015.10.04. 16:22:43

Ha nem lennének azok a termékek, amiket gyerekek is készítenek, a legjobban azok háborodnának fel, akik álságosan szörnyülködnek rajta.

Mérnork 2015.10.04. 16:48:46

Ez az átka az eszetlen szaporodásnak a fejletlen ("fejlődő" LOL) országokban, amiből rengeteg van, annak nincs semmi értéke, még ha kicsi néger is az...

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2015.10.04. 17:34:43

én imádom az olcsóságot, úúú de jó. a lényeg, hogy olcsó legyen!

vikiuser 2015.10.04. 21:32:19

UTZ csokit kell venni.

¿Qué tapas hay? 2015.10.04. 22:48:09

Elefántcsontpart 1960 óta független ország. Tessék számon kérni rajtuk ezeket a dolgokat, ne pedig az európai csokoládé-fogyasztókon. Hazug hippi-ideológia ötven év függetlenség után is a fehér embert okolni Afrika összes bajaiért.

BTW fehér ember: miért importált volna 1909-be Milton Hershey árvagyerekeket a Kaukázusból? Nem volt elég belőlük Pennsylvamiában? Vagy csak egyszerűen a Caucasian melléknév jelentései nem ismertek eléggé a poszternek? Segítek:

2: of, constituting, or characteristic of a race of humankind native to Europe, North Africa, and southwest Asia and classified according to physical features —used especially in referring to persons of European descent having usually light skin pigmentation

FikkFakk 2015.10.05. 00:07:20

Mindenert a fehere ember a hibas. #WhiteLivesFuckOff