„Az intelligencia egyre értékesebbé válik”
2015. október 01. írta: lumens

„Az intelligencia egyre értékesebbé válik”

Nagy Lantos Balázssal, a Mensa HungarIQa elnökével beszélgettünk a szervezet magyarországi működéséről.

Mi motiválta arra, hogy belépjen a Mensába?

Édesapám, aki az USA-ban atomfizikusként dolgozik, szintén Mensa-tag, és amikor én ezt megtudtam, felkeltette az érdeklődésemet. Kiváncsi voltam, hogy nekem is sikerül-e, illetve arra is, hogy mi zajlik egy ilyen egyesületben.

Mennyi idős volt, amikor jelentkezett?

1993-ban jelentkeztem, huszonnyolc évesen. Az indíttatás két-három évvel korábban született meg bennem, de csak ebben az évben alakult meg a magyar egyesület. A Mensa HungarIQa az akkori svéd Mensa-elnöknek köszönhetően – aki egy magyar származású disszidens – jött létre: a rendszerváltás után egyre többet járt hazánkban, és ő bábáskodott a társaság létrejötte fölött.

Elég széles érdeklődési köre van: végzettségét tekintve mérnök, de egyetemistaként zenélt is, majd újságírással is foglalkozott, illetve mesekönyvet is írt. Mi az, amire hobbiként tekint, kedvtelésből csinál, és mi az, ami munkának számít?

Bizonyos értelemben véve ezek mindegyike kedvtelés, de mindegyikkel kerestem pénzt is egy adott időszakban – igaz, néhánnyal nem annyit, ami az ember munkaóráját fedezné. De mindig csináltam olyasmit, amit megfizettek annyira, hogy ezzel nem kellett sokat törődnöm.

A finn Mensa annak köszönhetően vált széles körben ismertté – és léptek be nagyon sokan a szervezetbe –, hogy az egyik tag jelentkezett egy valóságshow-ba. Vannak-e hasonló figyelemfelkeltő, toborzó ötleteik?

Mi máshogy közelítjük meg ezt a dolgot, tulajdonképpen a finn Mensa sem tudatosan reklámozta ezzel magát. Ez azért is egy érdekes eset, mert cáfolja azt a hiedelmet, hogy a magas intelligenciájú emberek egyáltalán nem néznek valóságshow-t. Valószínűleg nem ők a legnagyobb fogyasztói, de az átlag feletti értelmi szint nem zárja ki, hogy ők is nézzék ezeket a műsorokat, megfigyeljék az emberek csoportdinamikáját, viselkedési normáit. A magyar mensások közül tudtommal senki nem vett még részt reality show-ban, viszont sokan felbukkantak vetélkedőkben, és voltak, akik a főnyereményt is elhozták.

A tudatos figyelemfelkeltő akcióink azonban más jellegűek, hisz a Mensának mára kialakult a méltó imázsa, amivel olyan magas intelligenciájú embereket is meg tudunk mozgatni, akik (még) nem tagjai az egyesületnek. Ilyen pl. a jelenleg is futó Nagy Diák IQ-teszt, ahol az ország legintelligensebb 17-24 év közti diákját keressük, vagy az "Év intelligens vállalata" verseny, ahol különböző cégek kísérlik meg a legmagasabb átlag IQ-jú csapatot összeállítani dolgozóikból.

A magyar Mensa egyik legnagyobb nemzetközi sikere azonban egy olyan adaptív IQ-teszt megalkotása, amely Európában egyedülálló: hozzánk legközelebb Cambridge-ben csináltak hasonlót, mi azonban szabadon elérhetővé is tettük a saját verziónkat a mensa.hu-n, és folyamatosan fejlesztjük. A teszt jelenleg elérhető változata még csak 30 éves korig ad hiteles eredményt, és a fluid intelligenciát méri (a nyelvi intelligenciát mérő megoldás év vége felé várható), azt a képességünket, amit akkor használunk, ha számunkra ismeretlen helyzettel találkozunk. Ezt méri a legtöbb teszt, amely nem nevesíti a megcélzott IQ-t, mert ez korrelál legjobban az intelligencia egyéb faktoraival.

Szintén ajánljuk: “Egy diplomás ember életének elengedhetetlen része a nyelvtudás” - Légrádi Tamás a Diplomamentő Programról

A Mensa első látásra egy klubjellegű foglalkozásokat biztosító szervezetnek tűnik. Van olyan közéleti szerepvállalásuk, ami befolyással van a mindennapok eseményeire? A társaság történetét tekintve a II. világháborút követően pont azért alakult meg, hogy a magas intelligenciájú embereket, akikből egyébként a német vezérkarban is sok volt, összegyűjtse, és tudásukat jó célokra használja…

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Ez ügyben a Mensa álláspontjának egy idő után változnia kellett, mert rájöttek arra, hogy a mentális képességek hasonlósága nem jelent azonos világnézetet is. Az egyesületbe belépőknek sokféle véleménye van a legtöbb kérdést illetően, ezért a Mensa nem fogalmazhat meg egységes álláspontot a tagság nevében. A szervezet mégis tud társadalmi szerepet vállalni, azzal, hogy összehozza a magas intelligenciájú tagokat, akik formálják egymás véleményét, és csoportokat alakítanak érdeklődési körök szerint, amik között persze van pl. karitatív célú is.

A Mensa tulajdonképpen egy keretet ad mindezen tevékenységekhez. Nem hatalmi szóval éri el azt, hogy a tudást ne rossz célokra használják fel, hanem a közösség ráhatása alakít ki egy olyan szemléletet-gondolkodásmódot, hogy a magas intelligencia – mely nagy felelősséggel jár – egyrészt ne vesszen el, másrészt konstruktív ötletek megvalósítására használják fel.

Tulajdonképpen ez a Mensa lényege: egy ösztönző közeg biztosítása. Ez első hallásra öncélúnak hangzik, s nyilván van öncélú eleme is, de az általunk végzett tevékenységeknek nagyon sok közhasznú vetülete is van. Ide sorolnám például az InnovatIQ névre keresztelt projektünket is – amit egyébként sok más ország át akar venni tőlünk –, a Mensa HungarIQa startup programját. Itt mindenki hozza a saját innovációs ötleteit, megbeszélik, és együtt megszavazzák, hogy mely ötleteknek van létjogosultsága, s ezután kezdenek el csapatokban foglalkozni a megvalósítással. Ezek néha nagyon nagy ívű ötletek, amihez sok év kéne, hogy legyen belőle valami, de vannak egyszerűbb, könnyebben megvalósítható ideák is. Most például a Mobil Weekend nevű rendezvényen – ami a mobilapplikációk egyetlen nagy hazai versenye – pont a Mensa InnovatIQ-ban megszületett Mooovy nevű ötlet lett a győztes. Egy egyelőre még nem beszerezhető applikációról van szó, aminek a lényege az, hogy valós időben tudjanak versenyezni – például versenyt futni vagy biciklizni – az egyes emberek a világ különböző tájain.

Sok ismert személyiség is tagja a Mensának. Meg tud említeni egy-kettőt közülük?

Nagyon sokszínű a Mensa. Konkrét neveket nem nagyon szeretek mondani, mivel a taglista nem nyilvános, de vannak természetesen olyanok, akik nem csinálnak titkot belőle, hogy ők a Mensa tagjai. Vitray Tamás sportriportertől kezdve egészen Michelle Wild pornószínésznőig az élet nagyon sok területéről kerültek hozzánk tagok, de ugyanúgy előfordulnak többen a 100 leggazdagabb magyarból is. Kissé felülreprezentáltak az informatikusok és a fordítók, de emellett nagyon sok más érdekes foglalkozású tagunk is van. Ezért is az a szlogenünk, hogy „a legszínesebb szürkeállomány”.

A magyar Mensa mostanra áttört sok jelentős gátat. Nagyjából nyolcszáz fő körül mozgott a taglétszám, amikor 2012-ben átvettem az elnökséget – és a napokban érjük el a kétezer tagot. A Mensa HungarIQa felnőtt a feladatához: jelentős társadalmi tényezővé vált a már említett akciói folytán. Hívnak minket különböző innovációs díjak zsűrijébe nagyon prominens intézményekkel, egyetemekkel egyenrangúan. Úgy tűnik, az intelligencia egyre értékesebbé válik a társadalom szemében.

Természetesen nem gondoljuk, hogy ez az egyetlen és legfőbb érték. Az intelligenciát az különbözteti meg a többi ugyancsak fontos értéktől, hogy ez a legpontosabban mérhető belső tulajdonság. Tehát hiába tartom mondjuk a humorérzéket egy nagyon fontos értéknek, annak mérésére nem létezik egy objektív teszt.

Az EQ-t szokták még emlegetni mostanában az IQ riválisaként…

No igen, az érzelmi intelligencia egy nagyon felkapott téma, mióta Daniel Goleman amerikai pszichológus elkezdte „reklámozni”. Valójában azonban nem annyira új fogalom ez, hisz nem sokban különbözik azon intelligenciafaktoroktól, amiket korábban Howard Gardner harvardi professzor hét faktoros intelligenciaelméletében intraperszonális és interperszonális intelligenciának nevezett.

Az EQ kapcsán el kell oszlatni egy nagyon súlyos félreértést: az érzelmi intelligencia nem egyenlő az empátiával! Az EQ arról szól, hogy az ember mennyire képes az érzelmeket megérteni, azonosítani, kezelni és felhasználni. A felső vezetők eredményességéhez ezek fontosabbak, mint az empatikus érzelmek, amik pl. megakadályozhatnák a rosszul dolgozó alkalmazottak kirúgását. Ellenben az nagyon fontos, hogy megértsék az alkalmazottak érzéseit, tudjanak helyesen reflektálni ezekre – ezt segíti az EQ.

Egy cég karrierjének szempontjából tehát valóban fontos, hogy vezetői a magas IQ mellett magas EQ-val is rendelkezzenek, de tévedés azt hinnünk, hogy ez valami szép és nemes fogalom: valójában leginkább a másik manipulálásának a képessége. Ebből következően tévhit az is, hogy a szociopaták alacsony EQ-val rendelkeznek: ők kifejezetten jól teljesítenek az EQ-teszteken, mivel jól meg tudják tanulni azokat a dolgokat, amikre ezek a felmérések kiváncsiak. Ez nem jelenti, hogy ők együtt éreznének a másik emberrel, csak megtanulják felismerni és felhasználni mások érzelmeit.

A rövid távú memóriát szokás összekapcsolni az intelligenciaszinttel. Van-e valamilyen újabb tudományos fejlemény ezzel kapcsolatban?

A magyar Mensa felügyelő pszichológusának – aki tavaly óta a nemzetközi Mensában is betölti ezt a pozíciót – véletlenül épp ez a kutatási területe. Ő azt mondja, hogy nem egyszerűen a rövid távú memória, hanem a rövid távú munkamemória – amikor bizonyos műveleteket is végzünk közben a fejben tárolt információval – az, ami összefüggésbe hozható az intelligenciahányadossal. Ez az oka, hogy az úgynevezett "n lépés vissza" feladatokban mért eredmény egész jól szokott korrelálni az IQ-tesztek eredményével. Ezen feladatoknak röviden az a lényege, hogy egymástól független, sorban érkező jelekből kell mindig a legutóbbi adott számút fejben tartani, és megmondani, hogy a következő az ezek közül valamelyiknek az ismétlődése-e. Ez attól munkamemória, hogy minden egyes jelnél cserélni kell, hogy melyik az az utolsó adott számú jel, amire éppen emlékezni kell. Minél több jelre képes visszamenőleg emlékezni az adott személy, annál magasabb IQ valószínűsíthető nála.

Vannak-e még ehhez hasonló tesztek, melyek nem kifejezetten IQ-tesztek, de jól korrelálnak az ott elért eredménnyel?

Sok mindennel jól korrelál az intelligenciahányados, de azt tudni kell, hogy ezek azért még különböző képességek, és attól, hogy valamilyen feladat jól korrelál egy intelligenciateszttel, még nem lehet kijelenteni, hogy mindenki hasonló szinten teljesítene a két különböző típusú megmérettetésen. Például aki a korcsoportjához képest jó eredményt ér el szókincs-teszteken, az nagyobb eséllyel teljesít jól egy ábrás, fluid IQ-teszten is, de persze itt is vannak kivételek, hisz ezek teljesen különböző tulajdonságok: pl. míg az utóbbihoz szükséges képesség kb. 30 éves kortól hanyatlásnak indul, addig az előbbinél ez egyáltalán nincs így.

Maár Melinda

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr287873894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.