„A Pakson előbb-utóbb elmúló kapacitást pótolni kell”
2015. szeptember 28. írta: lumens

„A Pakson előbb-utóbb elmúló kapacitást pótolni kell”

Hózer Zoltán az atomerőmű-bővítésről

Megkezdődött a nemzetközi konzultáció a paksi bővítéssel kapcsolatban, miközben a sajtóban több, egymásnak ellentmondó előjelű kutatás látott napvilágot a projekt megtérüléséről. Az atomerőmű-blokk körüli szakmai kérdésekről és az európai energiapolitika releváns vonatkozásairól kérdeztük Hózer Zoltánt, a Magyar Nukleáris Társaság elnökét.

„Áramszünetek lesznek, ha nem csinálunk semmit” – nyilatkozta szeptember 18-án az Indexnek Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos. Indokoltnak érzi ezt a bombasztikus megfogalmazást?

Hosszútávon lehetnek gondok az áramellátással. Jelenleg a magyar igényeket nem tudja teljesen kielégíteni a hazai termelés, villanyunk húsz-harminc százalékát külföldről vesszük. A Magyarországon ma működő erőművek éveken belül elöregednek: a paksi blokkok 2032-2037 között állnak le és jelenleg a hazai termelés nagyjából negyven százalékát adják, emellett hosszabb távon az sem garantált, hogy külföldről tudunk többletenergiát vásárolni – potenciálisan elképzelhetőek tehát áramellátási gondok hosszabb távon. Ez egy évtizedes tervezési folyamat. Bízom benne, hogy a döntéshozók ennek mérlegelésével döntenek a leállításra kerülő erőművek pótlásáról.

Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja a tiltott állami támogatás kérdését a beruházással kapcsolatban. Milyen szakmai érvek szóltak a 2014-es orosz-magyar megállapodás mellett a tendereztetéssel szemben?

E döntés hátteréről nincsenek pontosabb információim, mivel felső szintű egyeztetések alapján történt és részletei jelenleg is titkosak. Az biztos, hogy a hazai szakemberek tendereztetésre készültek. A Teller- és Lévai-projektek keretein belül kidolgozták az új erőműtípus által teljesítendő követelmények rendszerét illetve felmérték az ennek megfelelő, a nemzetközi piacon jelenleg elérhető blokkokat – az ötféle azonosított típus között szerepelt a végül megvásárolt orosz is.

Az időzítést azonban szeretném védelmembe venni: a Pakson előbb-utóbb elmúló kapacitást pótolni kell. Amennyiben most megkezdődnek az építkezések, nagyjából tíz év múlva tud elindulni az új paksi blokk, így egy ideig párhuzamosan tud működni a régiekkel. Sokkal biztonságosabb és kiszámíthatóbb így az átállás.

Fotó: Karvaly Bence / lumens.hu

Megfelel a beruházás jelen formájában a Teller- és a Lévai-projektben megfogalmazott elvárásoknak?

Igen. A Lévai-projekt több fontos követelményt is meghatároz. Az egyik legfontosabb az, hogy ne egy prototípust hozzanak Magyarországra, valamint az is, hogy nyomottvizes technológiára épüljön, mivel a jelenlegi paksi blokkok is hasonlóak, valamint a világon működő és jelenleg épülő erőművek többsége is erre a technológiára épül. Emellett fokozott biztonsági követelményeket kell elvárnunk egy új blokkal kapcsolatban: a most épülő erőművek megannyi olyan dologra fel vannak készítve, amire egy 20-30 évvel ezelőtt epült nem – például arra, ha rázuhanna egy repülőgép. Amennyiben olyan zónaolvadás következik be, melyet a fejlett biztonsági rendszerek sem tudnak megakadályozni, biztosított, hogy ne legyenek környezeti hatásai. Új technológiai megoldás a duplafalú konténment is, mely a külső környezeti hatásoktól is sokkal hatékonyabban tudja védeni az erőművet.

Jelenleg az uniós tagállamok közül Finnországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban, valamint emellett Törökországban épül atomerőmű a kontinensen: miben hasonlít és miben különbözik tőlük a paksi projekt?

A finnek hasonló blokkot (VVER-1200) rendeltek az oroszoktól, mint mi is, illetve az időzítés is nagyon hasonló, tehát van remény arra, hogy az orosz fél a két projektet együtt kezeli. A finn hatóság közismerten szigorú, érdemes nekünk is figyelembe venni az általuk támasztott szempontokat. Az angliai, francia, illetve a másik finn blokk esetében úgynevezett európai nyomottvizes reaktorról van szó, mely műszaki paramétereiben és biztonsági filozófiájában nagyon hasonlít a Pakson építendő blokkokhoz, de például a zónaolvadék kezelésére más a megoldást alkalmaz. Összességében azonban a technológiák mint építészetileg, mint szerkezetileg nagyon hasonlóak. A projektek pénzügyi vonatkozásaival kapcsolatban azt is látni kell, hogy a különböző beruházó csoportok mind valamilyen állami garancia vagy támogatás mellett építik az erőműveket.

Sok szó esik arról, hogy van-e állami támogatás egy ilyen projekt mögött, de azt gondolom, ez definíció kérdése. Ha nem is pénzügyi, de jogi keret és szándék formájában megnyilvánuló támogatást mindenképpen nyújt az állam. Az Európában épített és tervezett atomerőművekre sem lehet azt mondani, hogy az állami intézmények segítsége nélkül, privát cégek építik őket. Ez egy nagyon érzékeny terület.

Szintén ajánljuk: Vajon kiállja a próbát a Schengeni Egyezmény és a Dublin III? - interjú Dr. Hack Péterrel

A REKK által, illetve az Energiaklub megrendelésére készített tanumányok szerint évente több száz millió forintnyi adóbevételt kell majd az erőmű fenntartására fordítani. Mit gondol ezekről a számításokról?

Alapvetően szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy meg tudjuk jósolni az ötven-hatvan évvel későbbi állapotokat. A napvilágot látott pénzügyi elemzéseket – a fentieket, illetve az Aszódi-félét is – elolvasva szemmel látható, hogy különböző feltételezésekkel élnek. Ha valaki azt akarja belátni, hogy ez az erőmű nekünk sokba fog kerülni, megfelelő paraméterek kiválasztása mellett nagyon könnyen kimutathatja ezt – és az ellenkezőjét is.

Az áram ára önmagában is nagyon összetett dolog, és akkor még nem is tettük hozzá a rezsicsökkentéshez hasonló politikai döntések meglétét és hatását, melyeket aztán tényleg nem tudunk húsz-harminc évvel előre látni. Annyit tennék hozzá az árak kérdéséhez még, hogy a világtendenciákat nézve az atomerőmű-blokk 5-6 milliárd eurós ára teljesen elfogadható – a hitelkonstrukció és az egyéb járulékos pénzügyi elemek megítélése persze más kérdés.

Fotó: Karvaly Bence / lumens.hu

Nemrég megkezdődött a nemzetközi konzultáció. Aszódi Attila az eszéki egyeztetést konstruktívnak nevezte a sajtóban. Milyen szakmai haszonnál jár a megbeszélés-sorozat?

Az európai jogi előírások keretein belül a környező országoknak lehetősége van arra, hogy beleszólásunk legyen a szomszéd országok nagyobb léptékű építkezéseibe, ennek megfelelően Magyarország is közzétette, hogy atomerőművet épít. Több ország is jelezte, hogy szívesen részt vennének a konzultációs folyamatban, ez tehát el is kezdődött, először Horvátországban. Ilyen konzultáción nem vettem részt, de azt gondolom, nagyon hasonló, mint a hazai „közmeghallgatások”, ahol a magyar szakemberek elmondják a terveiket és a várható hatásokat. A külföldi partnereket valószínűleg elsősorban a környezeti hatások érdeklik majd. Mondanom sem kell, nagyon fontos lenne a környező országok támogatása, már csak a jó viszony miatt is. Azt hiszem, a magyar szakemberek nemigen kapnak kínos kérdéseket ezeken a meghallgatásokon.

Ha már itt tartunk: egy atomerőmű nagyon komoly kihívást és lehetőséget jelent, azonban azt gondolom, hogy jelenleg van itthon egy olyan tudásbázis a jelenlegi paksi blokkok több évtizedes biztonságos üzemeltetése alapján, ami lehetőséget ad arra, hogy az építési procedúrában aktívan részt vehessünk – ez már most is látható, a biztonsági ellenőrzések elkészítésében és a tervek egyeztetésében is részünk van.

Szintén ajánljuk: “Elhitették, hogy a közös valutából mindenkinek előnye származik” - György László az euróövezet kihívásairól

Hogyan változnak az európai energiahasználati tendenciák? 2006 óta kontinens-szerte kevesebb energiát fogyasztunk, Németország megváltozott álláspontja az atomerőművek kérdésében jól dokumentált…

A folyamat sokszínű. A sajtóban főleg a németországi atomerőművek leállításáról szóló döntések jelennek meg, sajnos a kezdetben tervezett átállás a megújuló energiára nem halad a terveknek megfelelően: a kieső energiát szénerőművekkel pótolják, a német szén-dioxid kibocsátás tehát növekedett. Különböző elképzelések vannak a kontinens ideális energiamixéről, a jelenlegi hazai energiapolitikai anyagok is vegyes energiapolitikát támogatnak. A helyi adottságok azonban nagyon sokat számítanak: Svédországban is a német döntéshez hasonló született, azonban egyes atomerőművek leállítását a többi blokk teljesítményének növelésével kompenzálták, ami rövid távon az atomenergia-termelés növekedéséhez vezetett náluk. Svájcban jelenleg nincs napirenden új atomerőmű építése a jelenlegi öt mellé, de – a legrégebb óta üzemelő blokk kivételével – leállítani sem tervezik őket: időszaki felülvizsgálatok alapján adják ki a működési engedélyeket, a politika nem avatkozik bele annyira az energiastratégiába, mint más országokban. Norvégia a rendelkezésre álló vízenergia miatt atomerőművek és szén égetése nélkül, voltaképpen nulla szén-dioxid kibocsátással látja el magát, ez azonban természeti adottságok kérdése, ami minden országban más. Szintén nagyon fontos szerepe van az egyes erőforrások árának: Magyarországon van ugyan kapacitás arra, hogy földgáz elégetésével termeljünk energiát, de pénzügyi szempontok miatt jelenleg ezek az erőművek minimális kapacitással működnek.

Mit tart a hazai szakma az optimális energiamixnek Magyarországon?

A Magyar Nukleáris Társaság úgy gondolja, hogy rendkívül fontos lenne az atomerőművek mellett további, szén-dioxid kibocsátástól mentes technológiák felfuttatása annak érdekében, hogy a klímaváltozás következményeit elkerülhessük. Alapvetőn pozitívnak tartjuk a megújuló energiaforrásoknak a hazai természeti adottságoknak megfelelő mértékű használatát, azonban ennek is vannak komplikált pénzügyi és közgazdasági vetületei – illetve, mondanom sem kell, a politikai döntéshozók álláspontja is rendkívül sokat számít e kérdésekben…

Kelemen Luci

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr477847180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása