A mobilszolgáltatók „extrém segítőkészsége”
2015. szeptember 17. írta: lumens

A mobilszolgáltatók „extrém segítőkészsége”

Új fejlemények az amerikai megfigyelési botrányban

08.15. - A New York Times és a ProPublica által kiszivárogtatott kormányzati dokumentumok új részletekre világítottak rá az Edward Snowden által 2013-an kirobbantott amerikai megfigyelési botránnyal kapcsolatban. „Partnerség a folyamatos jelenléthez a világhálón” – eddig ez a kifejezés jellemezte az NSA és a legnagyobb amerikai mobilszolgáltatók kapcsolatát. A nyilvánosságra hozott jelentések számszerűsítik ezt az eufemizmust: az egyik legnagyobb amerikai telekommunikációs szolgáltató, az AT&T több mint 400 milliárd metaadatot továbbított működésének első hónapjában a kormányszerveknek.

A nyilvánosságra hozott háttéranyagok bizonyítják, hogy az AT&T „különleges, évtizedes kapcsolatban” állt az NSA-vel. A 2003-tól 2013-ig tartó időszakot felölelő jelentés „kiemelkedően együttműködőként” és „extrém mértékben segítőkészként” jellemzi a vállalatot.

Az anyag két legfontosabb állítása, hogy az AT&T több milliárd, a hálózatukon átfutó e-mailt osztott meg az amerikai kormányszervvel, illetve technikai segítséget nyújtott a New York-i ENSZ-székház internetforgalmának lehallgatásához.

Az AT&T-vel való kapcsolattartásra az NSA kétszer akkora összeget fordított, mint a második legnagyobb hasonló programjára. Ennek keretein belül a mobilszolgáltató lehallgató megfigyelő készülékeket helyezett tizenhét internetelosztó központjában.

A Fairview-program égisze alatt az AT&T több mint egymillió e-mailt továbbított az NSA marylandi központjába. Egy másik, a Verizonhoz köthető program, a Stormbrew pedig a külföldi-külföldi kapcsolatok feldolgozásáért felelős új technológia kifejlesztésén és alkalmazásán dolgozott.

Az az eddigiekből is világossá vált, hogy a bírósági végzés nélküli lehallgatások a 2001. szeptember 11-ei terrormerénylet után, az év októberében kezdődtek. Most azonban az is kiderült, hogy ezt főleg az AT&T tette lehetővé, aki a terrortámadás után pár nappal továbbította a kért emaileket és telefonhívásokat. Összehasonlításképp: a dokumentum által említett másik vállalat (feltehetőleg a Verizon) csak 2002 februárjában kezdett ily módon együttműködni a hatóságokkal.

A nashville-i AT&T Building. Fotó: "Kaldari"

A szolgáltatók együttműködése nélkülözhetetlen volt az NSA számára, aminek a lehetőségeit behatárolja a külföldi hírszerzés megfigyeléséről szóló törvény. Az Egyesült Államok területén élők célzott megfigyeléséhez ugyanis bírósági végzés szükséges. Egy amerikai és egy külföldi kommunikációja esetén a külföldit végzés nélkül lehallgathatják, míg két külföldi üzenetváltása esetén nem érvényes a törvény, és a kormányzat tömegesen gyűjthet emaileket konkrét célszemély nélkül is. Ezzel kapcsolatban az NSA-nak kapóra jött, hogy az internet-forgalom jelentős része a Csendes-Óceán alatt húzódó transz-atlanti kábeleken keresztül történik. Így az amerikai szolgáltatók nemcsak a saját ügyfeleik megfigyelését tették könnyebbé, hanem a gerinchálózatukon átfutó adatforgalom megfigyelését is. A dokumentum szerint 2013-ra az AT&T naponta több mint hatvanmillió külföldi-külföldi emailt továbbított az NSA-nak naponta.

További adatvédelmi aggályokat vet fel egy 2012-es prezentáció, melyben a Kormányhivatal azt állította, hogy „általában” nincsen közvetlen kapcsolata a telekommunikációs cégek rendszereivel. Ehelyett a vállalatok maguk végezték el az üzenetek kiválogatását, és azokat küldték el, melyeket megítélésük szerint az NSA jogszerűen begyűjthetett.

A Times közlése szerint a dokumentum nem említi közvetlenül az AT&T-t, de a riporterei és a ProPublica szerint a bizonyítékok egyértelműen erre a cégre mutatnak.

A Times új következtetéseket vont le az eredeti, 2013-ban nyilvánosságra hozott dokumentumokkal kapcsolatban is. A Times szerint a „Csillagszél” fedőnevű, e-mail- és internetadatok gyűjtésével foglalkozó jelentésben a két meg nem nevezett vállalat az AT&T és az azóta Verizon által felvásárolt MCI volt. „A Federal Communications Commision (Nemzeti Hírközlési Hatóság) által közölt piacrészesedési adatok megegyeznek a dokumentumban említett két cég adataival.”

Nem egyértelmű, hogy a programok a mai napig ugyanígy működnek-e. A két éve kirobbantott botrány hatására sok szilikon-völgyi techcég felháborodott az NSA technikáin, és új titkosítási módszereket fejlesztettek ki annak érdekében, hogy megnehezítsék az ügynökség munkáját. A mobilszolgáltatók kevésbé hallatták a hangjukat, bár a Verizon sikertelenül perre vitt egy tömeges telefonlehallgatási végzést 2014-ben.

Brad Burns, az AT&T szóvivője az ügyre reagálva így nyilatkozott: „önkéntes módon nem szolgáltatunk ki információkat a nyomozó hatóságoknak, hacsak nincs emberi élet veszélyben, vagy az idő nem kulcsfontosságú.”

Az egyik dokumentum szerint a kormányszerv egyik tisztviselője az AT&T-nél tett látogatása során így fogalmazott: „ez egy partnerség, nem egy hivatali kapcsolat.”

Grüll Dávid

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr677794688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.