Új fejlesztési lehetőségek a Corvinus előtt
2015. szeptember 17. írta: lumens

Új fejlesztési lehetőségek a Corvinus előtt

A Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, dr. Rostoványi Zsoltot kérdeztük a Budai Campussal kapcsolatos döntésről, az intézmény pozíciójáról, jelenéről és jövőjéről.

Véglegesnek tekinthető a döntés a Corvinus szétszakításáról?

Nagy valószínűséggel igen, bár a határozatot írásban még nem kaptuk meg. Az utolsó egyeztetés Balog Zoltán miniszter úrnál volt, aki jelezte, hogy ő is az államtitkárság javaslatát támogatja. (Azaz a Corvinus Budai Campusának Szent István Egyetemhez való csatolását.)

A döntéssel valóban nem várták meg az egyetem szenátusának ülését?

A miniszter úr már a szerdai találkozó elején jelezte, hogy ő Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárjavaslatát támogatja, ugyanakkor az is elhangzott, hogy a szenátus is foglaljon állást a kérdésben. Jóllehet, azt már korábban is jelezte az államtitkár úr, hogy ez egy véleménynyilvánító szenátusülés. A szenátusi vélemény tehát nem ügydöntő, a fenntartó ettől függetlenül dönt, a végső döntést pedig az EMMI minisztere mondja ki.

Várhatóak további egyeztetések?

Mihelyst a hivatalos dokumentumokat megkapjuk, ez egy egyértelmű döntéssé válik. Innentől kezdve a döntésben foglaltak végrehajtása kerül napirendre, tehát január 1-jéig – amennyiben ez marad a megvalósítás határideje – meg kell tenni a szükséges, nem is kevés és nem is egyszerű adminisztratív, műszaki, technikai és egyéb intézkedéseket.

Van arra esély, hogy a változások nem január 1-jétől, hanem csak a tanév vége után lépjenek életbe?

A szenátusi ülésen megszavaztunk egy határozati javaslatot is, hogy ne január 1-jével, hanem csak a tanév vége után kerüljön sor ezekre a változásokra. Esély tehát van rá, de azt nem tudom, milyen döntés fog születni.

Önt hogyan érintette a döntés?

A véleményem nem változott az elmúlt négy év során, ugyanakkor természetesen tudomásul veszem a döntést. Azt gondolom, hogy a Corvinus Egyetem a továbbiakban is nagyon szilárd lesz, és arra fogunk fókuszálni, hogy dinamikusan fejlesszük az egyetemet. Az új, negyedik kar létesítését rövid időn belül szeretnénk napirendre tűzni, illetve követni a szervezetfejlesztési koncepcióban elfogadott fejlesztési irányokat.

Fotó: Horváth Máté / lumens.huFotó: Horváth Máté / lumens.hu

Az elmúlt évek során történtek-e kísérletek a Corvinus szétszakítására?

Igen, tulajdonképpen már 2011-től kezdődően több olyan elképzelés látott napvilágot, melyek részint a három budai karnak a Corvinusról való leválasztására, részint pedig a pesti karok különböző, más intézményekhez való csatolására irányultak. Az elmúlt években végig jellemző volt egyfajta bizonytalanság az egyetem helyzetét illetően, ugyanakkor azt gondolom, azon elképzelés, mely a Corvinus egyetem teljes megszüntetésére irányult volna, már nem áll fenn.

2011-ben kiszakították a Közigazgatástudományi Kart, most a Budai Campust – ez tekinthető esetleg tendenciának?

Remélem, és bízom benne, hogy nem. A Közigazgatástudományi Kar (KIK) elvitelének a fő oka egy új kvázi elitegyetem – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – létrehozása volt. A budai karok kiválását szakmai indokokkal támasztották alá, tehát jelesül az agrárképzés kiemelt fejlesztése, illetve az, hogy a közép-magyarországi agrárképzés hatékonyabban koordinálható úgy, ha koncentráltan, egy intézmény keretein belül működik. Értelemszerű, hogy agráregyetemként mindenki a Szent István Egyetemre gondol inkább, ahogyan a Corvinus Egyetem úgy szerepel inkább a köztudatban, mint közgazdasági egyetem; ebből adódhat, hogy az egységesített agrárképzés a Szent István Egyetemre kerüljön.

Volt egy olyan tervezet is, mely a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem közti együttműködést szorgalmazta. Mi lett volna a koncepció lényege?

Két opció volt, a Corvinus Egyetem azt terjesztette elő és dolgozta ki, hogy a két intézmény közösen, változatlan szervezeti feltételekkel működtessen egy agrárcentrumot, egy agrárfelsőoktatási-hálózatot. Az államtitkárság a másik opció mellett foglalt állást: a budai karok Szent István Egyetembe történő beolvadása mellett. A Szenátus többsége az egyetem egyben maradását támogatta.

A KIK kiválását nem véleményezte a szenátus, most a Budai Campusét miért véleményezték?

Az államtitkár úrnak, pontosabban a fenntartónak kifejezett kérése volt. Azt gondolom, nemcsak a Corvinus Egyetem esetében, hanem azon intézményeknél is, amelyeket szintén érintenek a változások, a szenátusok véleményét is kikérték.

A Budai Campus három karának kiválása milyen hatással lesz az egyetem egészére nézve?

A Közgáz Campus fenntarthatóságához nem fér semmi kétség. Jelenleg három kar van a pesti oldalon, emellett szándékunkban áll egy gazdaságinformatikai kart létesíteni 2016-tól, és előzetes információink alapján ezt az államtitkárság is támogatja.

A pesti karok nagyon népszerűek, a szakok, amelyet ezek a karok kínálnak, piacvezetőek, valamint az angol nyelvű képzések is igen nagy számú külföldi hallgatót vonzanak. Az elmúlt időszakban a gazdasági és társadalomtudományi képzésekről számos pozitív észrevételt kaptunk, ezek iránt a hallgatói érdeklődés is óriási. Ezek a karok pénzügyileg is fenntarthatóak, akár önálló egyetemként való működésükkel nincsenek problémák, az egyik előintézményünk, a Közgazdaságtudományi Egyetem évtizedekig önállóan működött.

Fotó: Horváth Máté / lumens.huFotó: Horváth Máté / lumens.hu

Hogyan jellemezné a Budai és Pesti Campus közötti integrációt?

Számos kritika fogalmazódott meg az egyetemmel kapcsolatban, többek között az is, hogy nem kellően mély az integráció a Corvinus Budai és a Pesti Campusa között. Ezen kritikák jogosságával – legalábbis egy részükkel – egyetértett az egyetem, és ennek is volt tulajdonítható, hogy az előző tanév utolsó szenátusi ülésén döntést hoztunk bizonyos szerkezeti átalakításokról, egyebek mellett campus-közi intézetek létrehozásáról.

Kétségkívül tény, hogy az integráció szintje lehetett volna erősebb is, de hozzá kell azt is tenni, hogy mivel teljesen eltérő tudományterületekről van szó, az integráció lehetősége bizonyos mértékben behatárolt. Másfelől pedig jó néhány magyarországi egyetem van, ahol nincs meg minden kar között az erőteljes integráció és együttműködés. Értem és elfogadom azt a kritikát, hogy az elmúlt tíz év alatt lehetett volna előrébb is lépni az integráció terén, de pont a kritika orvoslására fogadta el a szenátusunk a fenti lépéseket.

2000 és 2003 között a Corvinus három budai kara a Szent István Egyetemhez tartozott, akkor azonban kevéssé volt működőképes a kooperáció. Mi változott azóta?

Az, hogy ez az együttműködés 2003 előtt milyen volt, azt nem tudom, mivel nem kísértem figyelemmel a Szent István Egyetem helyzetének alakulását. Nem ismerem pontosan, milyen szakmai indokok vezettek 2003-ban a három budai kar mellett az állatorvosi kar, illetve az Ybl Miklós Építéstudományi Kar kiválási szándékához. Az öt kar egy önálló egyetemet szeretett volna létesíteni, erre azonban nem volt lehetőség, így két kar visszalépett és maradt a Szent István Egyetemen. A három kar viszont megkereste akkori rektorunkat, Chikán Attilát, akivel sikerült megállapodniuk és így jött létre ez az egyetem.

Ön előnyösebbnek tartja a „több lábon álló egyetemi struktúrát”?

Igen, több szempontból is: egy több lábon álló, több tudományterületet felölelő egyetem erősebb, stabilabb, kevésbé sebezhető, míg egy kisebb méretű egyetem – ami egy vagy két területre szakosodik – szakegyetem, vagy ha úgy tetszik, ágazati egyetem szerintem sebezhetőbb. Másfelől pedig a világ az inter- illetve a multidiszciplinaritás felé halad, és a különböző diszciplínák közötti együttműködés könnyebben valósítható meg, ha ezek egy egyetemen belül vannak.

A felsőoktatás átalakításával kapcsolatban az államtitkár úr komoly kritikaként emlegette, hogy nagyon alacsony mértékű az egyetemek közötti együttműködés, nehezebb azonban egyetemek között együttműködni, mint egy egyetemen belül. Kétségkívül szólhatnak érvek az ágazati egyetem mellett is, mint például a rugalmasság, gyorsabb reagálás, könnyebb irányíthatóság.

Valóban minőségi kérdésnek tartja az átalakítást?

Általában véve az átalakítás fő célja a minőségjavítás, illetve a működés hatékonyságának növelése, ehhez kétség sem fér. Amennyiben a mostani, Corvinus Egyetemre vonatkozó átalakítást nézzük, és ha kifejezetten ezen intézmény szempontjait nézzük – hiszen több szempontrendszer szerint vizsgálható – akkor én azt gondolom, hogy ez az átalakítás ebben az esetben nem volt indokolt. A Corvinus az egyik legnépszerűbb egyetem, gazdasági vagy pénzügyi problémáink nincsenek, adósságunk, likviditási gondjaink nincsenek. Óriási a hallgatói érdeklődés, az egyetlen olyan intézmény vagyunk a magyar felsőoktatásban, amely az utóbbi négy év során minden évben növelni tudta a hallgatóinak a létszámát, tehát a működőképesség rövid- és középtávon is biztosított.

Ha a másik szempontot nézzük – az agrár-felsőoktatás fejlesztését –, akkor azon belül is két opció létezett: az egyik, amit mi támogattunk, s a másik, amely mellett végül is az Államtitkárság döntött. Kétségkívül ezt az opciót is szakmai érvek támasztják alá, melyek alapján lehet indoka a változásnak. Hogy ez mennyiben segíti a minőségi képzést, az majd a jövőben kiderül.

Fotó: Horváth Máté / lumens.huFotó: Horváth Máté / lumens.hu

Hogyan érinthetik az átalakítások az egyetem hallgatóit?

Mi abban bízunk, hogy a hallgatókat károsodás nem éri, tehát ugyanúgy magas színvonalú képzésben részesülnek. Úgy néz ki, hogy a Budai Campus marad azon a helyen, ahol jelen pillanatban van, vélelmezhetően az oktatói gárda is marad. Ezt azonban nem tudhatom biztosan, mivel ha egy másik egyetemhez kerülnek, akkor ez már nem a mi hatáskörünk. Tény viszont, hogy a diplomát a Szent István Egyetem fogja kiállítani, azzal a bejegyzéssel, hogy ezek a hallgatók a Corvinus Egyetemen kezdték meg tanulmányaikat. A Budai Campus komoly értéket képvisel és bízom benne, hogy ezek az értékek nem sérülnek, ahogy a hallgatók érdekei sem.

Várható-e a jövőben, hogy a Corvinus zsugorodás helyett bővülni fog?

Egyfelől egy új gazdaságinformatikai kart szeretnénk létesíteni a jövő évben, másfelől pedig előrehaladott tárgyalásokat folytatunk Székesfehérvár városának vezetésével. 2016 szeptemberétől itt, új telephelyen kívánunk több szakot megindítani, zömmel gazdálkodástudományi és társadalomtudományi jellegűeket.

Székesfehérváron és környékén rengeteg a hazai és külföldi vállalat, így mind a város vezetése, mind a környező vállatok nagy örömmel fogadják ezt a lehetőséget, illetve természetesen mi is, mint egyetem, hiszen ez egyfajta bővülést jelent. Székesfehérvár földrajzilag is közel van Budapesthez, így elsősorban olyan hallgatókra számítunk, akik a városban vagy a város körzetében élnek, másodsorban azoknak a hallgatóknak is előnyös lehet, akik a pesti képzésre kapacitáskorlátok miatt nem kerülnek be. Továbbá azért is előnyös, mert Székesfehérvár nem a közép-magyarországi régióhoz tartozik, így olyan EU-s pályázati lehetőségek nyílnak meg, amik itt, Közép-Magyarországon nem állnak rendelkezésre. Más együttműködéseken is gondolkodunk, például a most integrálódó szolnoki és kecskeméti főiskolákkal, mivel úgy gondolom, nagyon fontos az oktatás kiterjesztése vidékre is.

Ön szerint mit jelent a Corvinus, mint brand?

Azt hiszem, erre önmagában az is válasz, hogy idén egymás után ötödszörre kaptuk meg a megtisztelő Superbrands címet. A Corvinus tehát egy nagyon jól bevált márkanév itthon és külföldön egyaránt; ez abban is megnyilvánul, hogy a Corvinus diplomája az egyik legpiacképesebb diploma Magyarországon, és komoly elismertségnek örvend külföldön is

Hogyan látja a Corvinus jövőjét?

Én született optimista vagyok, optimistán látom a Corvinus jövőjét is. Az előző szenátusi ülésen komoly szerkezeti fejlesztést fogadtunk el a Pesti Campuson, van néhány olyan terület, amelyeket kiemelten fontosnak tartunk: ilyen az erős módszertani és elméleti megalapozottságú közgazdasági képzés, az üzleti-gazdálkodási képzés, valamint a nemzetközi és külügyi képzés. Utóbbit azáltal is erősítjük, hogy az eddigi választóvonalat a nemzetközi képzések gazdasági és nem-gazdasági részei között megszüntettük és összevontuk őket a Társadalomtudományi Karon. Továbbá a jövőben új képzési irányt jelent a gazdaságinformatika, mint önálló kar.

Ezek mind-mind azt jelzik, hogy nagyon komoly fejlesztéseket tervezünk a pesti oldalon. Megemlítem a Magyar Nemzeti Bankkal kötött stratégiai partnermegállapodást, amely további komoly fejlesztési lehetőségeket jelent. Ennek keretében új MNB-tanszék jön létre a Közgazdaságtudományi Karon, illetve egy gazdaságföldrajzzal, geoökonómiával és fenntartható fejlődéssel foglalkozó intézet a Társadalomtudományi Karon.

Azt hiszem, a Pesti Campus fenntarthatóságával kapcsolatban semmiféle probléma nem merül fel, senki nem vitatja, hogy az országban meghatározó szerepe van mind a közgazdász-képzésben, mind a külügyi-, illetve társadalomtudományi képzésekben. További bővülési lehetőségeket is látok, akár például a fenntartható fejlődés irányában; a Budapesti Corvinus Egyetem jövőjét ebből a szempontból kedvezően látom.

Szalai Réka

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr217794788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.