A 79 éves Antonin Scalia halálával megüresedett a kilencedik hely az amerikai Legfelsőbb Bíróság testületében – ennek köszönhetően pedig várhatóan képtelennek bizonyulnak a döntéshozatalra, ameddig ki nem nevezik utódját. A még Ronald Reagan által delegált konzervatív bíró elhunyta az aktuális nagyformátumú ügyek mellett a párizsi klímacsúcsra, az abortuszkérdésre és a novemberi elnökválasztásra is komoly hatással lehet.
Öten négy ellen
Scalia 2011-ben. Forrás: United States Mission Geneva
A kilenc fős testület eddigi tagságát tekintve enyhén konzervatívnak számított, közülük öten ugyanis az esetek nagy részében jobboldalibb ideológiát képviseltek – Scalia halálával ez egy 4-4-es patthelyzethez vezet, melynek feloldására nagy valószínűséggel képtelen lesz az elnökségének utolsó évét betöltő Barack Obama és a republikánusok által irányított törvényhozás. A GOP szereplői – kik már egyébként is régóta blokkolják az elnök bírói kinevezéseit – alig pillanatokkal a halálhír bejelentése után kijelentették, hogy semmiképpen sem fogják lehetővé tenni az elnök számára az utód kijelölését – mely hatvan szavazatot igényel a száz fős szenátusban, ahol jelenleg negyvennégy demokrata és két független szenátor található. Bár Obama potenciálisan több, nehéz újraválasztási kampány előtt álló republikánus voksára is számíthat, mindemellett rendkívül nehéznek tűnik a szükséges tizennégy extra szavazat megszerzése.
A Washington Post szerint a republikánusok – kik 2017-re a kongresszusban és a szenátusban birtokolt többségük mellett a Fehér Házat is megszerezhetik – stratégiája „valószínűleg” működni fog. Rendkívül fontos, ki – és milyen ideológiai elvek alapján – nevezi meg az utódot, aki akár évtizedekre is a demokraták javára billentheti az egyensúlyt az ország legfontosabb jogi intézményéban. Az elmúlt hatvanhárom(!) évben a republikánus szárny intellektuális vezetőjeként számon tartott Scalia a testület mindössze harmadik halottja.
Polgárháború a Demokrata Pártban
Két csapás az illiberális demokrácia ellen
Mitch McConnell, a szenátus vezetője is kijelentette, hogy a választás utánig nem fognak kinevezni új főbírót, az elnökválasztási versenyből korábban kiszállt Lindsey Graham dél-karolinai szenátor pedig a „konszenzusos döntés” igényével nyilatkozott az ügyről – hozzátéve, hogy Donald Trump döntéshozatalában sem bízna. Hillary Clinton volt külügyminiszter „az alkotmány megsértésének” tartja a republikánus kezdeményezést, a szenátus demokrata kisebbségének vezetője, Harry Reid szerint pedig „példa nélküli” lenne az üresedés majdnem egy éven keresztül történő tolerálása.
Barack Obama várhatóan fel fogja venni a kesztyűt Scalia utódjának kinevezésével kapcsolatban – ha sikerrel jár, a Fehér Házban töltött ideje alatt három tagot is delegálhatott a testületbe, ezzel komolyan megváltoztatva annak ideológiai összetételét. A nyolc megmaradt bíró közül három elmúlt hetven éves – a mostani jogi csatározás eredménye mellett tehát a következő elnök kiléte is komoly szerepet játszik majd középtávon a Legfelsőbb Bíróság irányvételében.
A Legfelsőbb Bíróság épülete. Forrás: Wikipedia Commons
Mindössze kétszer – 1968-ban és 1988-ban – fordult elő, hogy valaki elnökségének nyolcadik évében neveztek ki új tagot a Legfelsőbb Bíróságba. Ezra Klein, a Vox újságírója a megosztott amerikai politikai rendszer komoly tesztjének tartja a konfliktus feloldását, Dylan Matthews szerint pedig az alkotmány eredeti értelmezéséhez ragaszkodó Scalia halála a testületről szóló népszavazássá formálja a 2016-os elnökválasztást.
A párizsi klímacsúcs egyes elemeinek közelmúltbéli „lebombázása” mellett több komoly üggyel foglakozik majd a testület ebben a kritikus időszakban. Alig egy hónap múlva esedékes az évtized legnagyobb abortuszügyének tárgyalása, mely egy, Texas állam több abortuszklinikáját bezáró törvénnyel kapcsolatos. Scalia kiesésével a bíróság liberális szárnya nagy valószínűséggel legalább a „döntetlent” – mely esetben a korábbi ítélet érvényes marad, de nincs precedensértékű döntés –, de potenciálisan a győzelmet is képes kiharcolni a bizonyos kérdésekben ügydöntőnek bizonyuló Anthony Kennedy időnként liberálisabb szavazatával. Nem ez az egyetlen nagyformátumú ügy, ahol most érvényben maradhat a korábbiakban meghozott döntés – a testület pedig előreláthatólag „balra fog húzni”, amíg nyolc fős marad.
Tessék választani
Forrás: Flickr
Ahogy a san bernardinoi terrorcselekmény nagyban segítette az agresszívabb külpolitikai beavatkozásokat sürgető elnökjelölteket, Scalia halála most a jogállamiság szentségét propagáló és alkotmányos kérdésekben tapasztalt kandidátusok esélyeit növeli a téma reflektorfénybe hozásával. Ted Cruz texasi szenátor – aki szerint „tartozunk Scaliának és az államnak azzal, hogy a következő elnök jelölje ki utódját” – is szinte azonnal a halálhír bejelentése után reagált a történtekre, a gyorsan lépő CBS pedig a republikánus tévévita első részét a Legfelsőbb Bíróság helyzetével kapcsolatos kérdésekre fordította.
Bár az volt várható, hogy az összes megmaradt republikánus jelölt egy emberként utasítja el az Obama-kinevezés lehetőségét, a ma esti tévévitában többen – Grahamhez hasonlóan – egy konszenzusos jelölt megválasztását sürgették. A FiveThirtyEight elemzése szerint rendkívül valószínűtlen, hogy az elnök a legutóbb kinevezett Sonia Sotomayorhoz és Elena Kaganhoz hasonló jelölteket tud majd kinevezni, ha egyáltalán lehetősége nyílik az üresedés betöltésére.
Történelmi lehetőség előtt áll a dollár
A politikai életet feje tetejére állító haláleset azonban csak az egyik jelentős témája volt a vitának – továbbra is fontos szerepet játszik a külpolitika, Jeb Bush pedig komoly támadásokat is kapott testvérének elnöki tevékenysége és a szeptember 11-ei terrorcselekmények kapcsán. Az „eddigi legpiszkosabb” tévévitán – melyen még a spanyoltudás is kérdéses ponttá vált, és melynek fősodorbeli jelölteket támogató közönsége többször lehurrogta a New Hampshire-ben magabiztosan diadalmaskodó Trumpot (ezzel rengeteg Google-keresést előidézve) – Cruzt többen a védelmi kiadások visszafogásával kapcsolatos szavazataival támadták, miközben az egyre komolyabb támadások alá kerülő new hampshire-i győztes pedig egész egyszerűen hazugnak nevezte a texasi szenátort.
Cruz került vitába egy moderátorral is, aki kijavította egy tárgyi tévedését – a nézők azonban a műsorvezető ellen fordultak. A fősodorbéli jelöltek közti „vérfürdő” a támogatók konszolidálására szintén nem hagyott alább: a dél-karolinai előválasztások után várhatóan még tovább fog csökkenni republikánus jelöltek tizennyolcról hatra zuhant listája, ahogy a rosszabbul szereplő kandidátusokra a pártelit egyre nagyobb nyomást fog gyakorolni, hogy visszalépjenek esélyesebb társaik javára. A stratégia sikerrel járhat: Trump támadásai ugyan vonzóak jelenlegi támogatói számára, de komolyan limitálják párton belül kialakítható szavazói koalíciójának méretét.
Kelemen Luci
További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.
