Európa menekültjei: a zsidók
2016. február 14. írta: lumens

Európa menekültjei: a zsidók

Francia- és Németország politikai vezetői manapság helytelenítik az antiszemitizmust, és feltűnő gesztusokat tesznek országuk zsidó lakossága felé szolidaritásukat kifejezendő – hasztalanul. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és több hasonló szerv kutatásai alapján növekszik az öreg kontinensen az antiszemita megnyilvánulások száma. A zsidók számos európai államban, különösen Franciaországban távozásukat fontolgatják, mert úgy gondolják, szülőföldjük veszélyessé vált számukra. A politikai vezetés arról igyekszik biztosítani őket, hogy túlzás az 1933-mas állapotokkal vont párhuzam.

Forrás: Pixabay

Blaszfémia és barbarizmus

A klasszikus liberális válasz az, hogy az állam abszolút és feltétel nélküli kötelessége a lakosság megvédése – de egyre többen teszik fela kérdést, hogy képesek-e rá – fogalmaz Harold James brit történész jelenlegi helyzettel kapcsolatban. „A zsidók számára nincs jövő Európában” – vázolt fel hasonlóan pesszimista képet Avraham Gigi, Brüsszel főrabbija novemberben a párizsi terrortámadások után, melyek során 130 ember vesztette életét. A tettesek utáni hajsza a belga fővárost is érintette, ahol napokig a zárlathoz közeli állapot honolt.

„Sabbát óta a város megbénult. A zsinagógákat bezárták, amelyre a második világháború óta nem volt példa. Az emberek egyedül vagy imacsoportokban imádkoznak otthonaikban. Az iskolák és a múzeumok a nagyobb üzletekhez hasonlóan zárva tartanak és a nyilvános rendezvényeket betiltották. Félelemben élünk, és várjuk a rendőrség vagy a kormány utasításait” – ad leírást a főrabbi. A zsidók a francia lakosság kevesebb mint egy százalékát teszik ki, de a bejelentett gyűlölet-bűncselekmények 51 százaléka tőlük érkezik.

Birodalmi sas New York metrójában

Egy napot kapott a Facebook a gyűlöletkeltő posztok törlésére

Ugyanebben a hónapban az ukrán Uman városban felavatták az 1768-as, Lengyelország elleni felkelés vezetői, Ivan Gonta és Maxim Zheleznyakov emlékére állított szobrot. Ők dolgozták ki a pogromot, mellyel 20-30 ezer zsidót öltek meg a 18. században. Az öt tonnás gránit emlékművet helyi vállalkozások támogatásaiból építették meg. Az Orosz Zsidó Kongresszus elnöke, Yuri Kanner állítása szerint a „szobor bűnözők számára, zsidó pénzből” épült; kiemelte, hogy ilyen emlékművet emelni az áldozatok tömegsírja mellett „nem csupán blaszfémia, hanem barbarizmus”.

2015 decemberében kezdte meg Szerbia Milan Nedić miniszterelnök hivatalos rehabilitációját, aki a náci megszállás alatt felállított bábkormányt vezette. Hivatali ideje alatt (1941-1944) a szerb zsidó lakosság több mint 90 százalékát kiirtották. Mind Nedić családja, mind a kommunista rezsim politikai foglyai és áldozatai számára létrehozott szervezet úgy nyilatkozott, hogy a korábbi miniszterelnök nemhogy nem háborús bűnös, ahogyan később a kommunisták annak bélyegezték, hanem ő valójában politikai üldözés áldozata lett.

Dr. Efraim Zuroff történész és nácivadász, a Simon Wiesenthal Központ vezetője emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia belekezdett egy, a történelmét felülvizsgáló folyamatba, melynek részeként kidolgoz egy törvényjavaslatot, amely által kárpótolják a holokausztban károsultakat, és támogatják a helyi zsidó közösséget.

Kipa nélkül

A svéd Malmö városában több tucat etnikum él együtt: a lakosság egyharmada külföldről származik, akiknek száma egyre nő – a zsidók elmenekülnek. A hetvenes években több mint kétezer tagja volt a zsidó közösségnek – ma már ötszáz sincs. A többség Stockholmba vagy Izraelbe ment. A Simon Wiesenthal Központ figyelmeztetést adott ki a Malmöbe látogató zsidóknak: „rejtsék el a nyilvánosság elől a vallási szimbólumokat, és ne beszéljenek héberül”. 2016 januárjában Marseille-ben a zsidó hatóságok hasonló felhívást intéztek a francia városban: „a saját érdekükben vegyék le a kipát”.

Forrás: Pixabay

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége kimutatta, hogy az öreg kontinensen élő zsidók egyharmada a támadásoktól való féltében felhagyott a vallási szimbólumok viselésével. Dániától Németországig ugyanaz a jelenség figyelhető meg: nem viselnek kipát a zsidók.

Alija

A szemita népcsoport visszahúzódása a politikai vezetés figyelmét sem kerülhette el. A Nemzetközi Holokauszt Emléknapon mondott beszédében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke figyelmeztetett, hogy hetven évvel a második világháború végét követően az antiszemitizmus még mindig gyakori jelenség. „A zsidó életforma a kultúránk és az identitásunk része. A zsidók nélkül Európa nem lenne Európa. Éppen ezért fájdalom, hogy a mai Európában újra félelemben élnek” – mondta Schulz. „Elfogadhatatlan, hogy a megtorlástól és az agressziótól való féltükben vonakodnak viselni saját hagyományos öltözeteiket és nyilvánosan megmutatni vallási szimbólumaikat.”

Feketék a náci Németországban

Összeszorított fogakkal figyeli a világ a francia választásokat

A Jewish Agency beszámolója szerint az elmúlt évben minden eddigit meghaladó mértékű volt a zsidók Nyugat-Európából Izraelbe való emigrációja. Franciaországot megközelítőleg nyolcezren hagyták el a Charlie Hebdo magazint és a párizsi zsidó szupermarketet ért 2015. januári támadás óta, amely az összes európai alijázó (Izrael földjére, illetve 1948 óta Izrael államba bevándorló zsidó – a szerk.) közel 80 százaléka; ez a szám a két évvel ezelőtti kétszerese. Nyolcszázan távoztak Nagy-Britanniából, melyet Olaszország és Belgium követ a listán.

„Hozzánk jöhetnek. A szovjet éra idején a zsidóknak el kellett hagyniuk az országot, de most visszajöhetnek” – így reagált Putyin egy, az Európai Zsidó Kongresszus tagjaival a Kremlinben tartott találkozón Dr. Moshe Kantor kongresszusi elnök beszédére, melyben megemlítette a Nyugat-Európában egyre növekvő antiszemitizmust.

Forrás: Pixabay

Első számú úti cél: Izrael

Gigi brüsszeli főrabbi a belga zsidók emigrálásának szemtanúja, aki szerint a gazdasági körülmények szintén indokolttá teszik a fiatalabbak Izraelbe vagy más államokba való emigrálását. „Úgy gondolom, az Izraelbe való alijázás minden zsidó számára fontos dolog. Ez olyasvalami, ami után minden generáció sóvárgott. De a zsidóknak nem félelemből kellene alijázniuk, mert az szegényes abszorpciós tapasztalatként, olyan érzéssel végződne, mintha valamit hátrahagytak volna, ez az érzés pedig mindig megmarad. Az embereknek az Izrael iránti szeretetből kellene alijázniuk” – fejtette ki álláspontját.

„Figyelmeztető jelül szolgál az európai vezetőknek – és felhívásul mindenki számára, aki Európa jövőjében érintett – az, hogy rekordszámú európai zsidó érzi úgy, hogy a kontinens többé nem az otthona” – nyilatkozta Natan Saranszkij, a Jewish Agency végrehajtásért felelős elnöke. „Ugyanakkor elismeréssel illeti az izraeli élet vonzerejét és a zsidó állam által képviselt értékeket a tény, hogy Izrael vált az elsőszámú úti céllá azon európai zsidók számára, akik máshol törekszenek egy jobb jövőt felépíteni”- tette hozzá.

Funcs Fanni

További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://lumens.blog.hu/api/trackback/id/tr268388534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Éhes ló 2016.02.14. 06:36:49

A postban foglaltakkal szemben a "szemita" fogalom nem zsidót jelent, mivel minden zsidó szemita, de nem minden szemita zsidó, mivel az akkád, arab és zsidó együtt alkotják a sémi népek (nyelvek) csoportját.
Ebből pedig egyenesen következik, hogy ma nem szemita menekülés van Európából, hanem szemita inváziótól szenved Európa.
A zsidók pedig nem "menekülnek", mert senki nem bántja és bánt hatja őket, a végtelen kárpótolt, szájzártörvények és állami agymosás, terror által is dédelgetett kiválasztottakat, hanem hazatérnek őseik földjére, amit nem lehet eléggé támogatni és ami tökéletesen egyezik minden cionista szervezet céljával is, immár több mint 120 éve.
Arról nem is szólva, hogy nekik legalább van hová menekülniük, míg a szemita inváziótól súlytott európai népeknek nincs olyan hazájuk, ahová elmenekülhetnének a zsidók testvérei elől, nyomoruk és az őket érő napi szemita terror pedig nem téma (inkább elhallgatni való) a zsidó-liberális médiának és nem váltja ki az államhatalmak, komisszárok hiperaktivitását, szemben a zsidóellenességgel.
süti beállítások módosítása