Az Egyesült Királyság Fellebviteli Bíróságának döntése szerint a terrorizmus elleni törvény (Terrorism Act 2000) hetedik melléklete nincs összhangban az európai emberi jogi nyilatkozattal. A döntés David Miranda 2013-as heathrow-i fogvatartásának ügyével kapcsolatban született, amikor a hatóságok nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva elkobozták Glenn Greenwald partnerének újságírói és személyes dokumentumait. A fellebbviteli bíróság január 19-i döntése után várható, hogy a brit kormány felülvizsgálja a vitatott törvényt.
David Miranda és Glenn Greenwald a kémkedéssel foglalkozó brazil parlamenti bizottság ülésén 2013-ban. Fotó: Elza Fiúza
David Miranda 2013. augusztus 18-án Berlinből Rio de Janeiróba tartott, amikor a heathrow-i reptéren a terrorizmus elleni törvény hetedik mellékletére hivatkozva az angol hatóságok őrizetbe vették, és elkobozták tőle mobiltelefonját, laptopját, illetve többi adathordozóját is. A titkosított adatok között szerepelt 58 ezer szigorúan bizalmas brit hírszerzési dokumentum is. Miranda állítása szerint az „újságírói” dokumentumokat Glenn Greenwaldnak szállította – aki először írt a Guardianban az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egész világra kiterjedő illegális megfigyeléseiről. A Londonon keresztül szállított anyagok javarészt a volt NSA-munkatárs Edward Snowden által kiszivárogtatott lehallgatásokhoz kapcsolódtak – írja a BBC.
A brit terrorizmus elleni törvény szerint reptereken, kikötőkben és nemzetközi pályaudvarokon való utazás közben bárkit fogva lehet tartani (legfeljebb 9 órán át), akiről a hatóságok feltételezik, hogy terrorizmussal kapcsolatos tevékenységben vett vagy vesz részt. Az illető köteles minden olyan információt átadni a hatóságoknak, amelyek az adott vizsgálatot érdemben segíthetik. Az elkobzott tárgyakat hét nap elteltével kötelesek visszaszolgáltatni mindenkinek. A fogvatartottakat nem illeti meg a hallgatás joga, illetve ügyvédet sem fogadhatnak.
Greenwald azt mondta, hogy Miranda feltartóztatásával meg akarták félemlíteni azokat az újságírókat, akik a Snowden által feltárt NSA-ügyön dolgoztak.
„Végre nem csak szavakban, hanem tettekben is folyik a küzdelem a terrorizmus ellen”
Korai volt a tunéziai béke Nobel-díj?
Lord Dyson – az angol legfelsőbb semmítőszék bírája – szerint a brit terrorizmus elleni törvény hetedik mellékletében alkalmazott őrizetbe vétel nem összeegyeztethető az emberi jogok európai egyezményének tizedik cikkelyével, ami a szólásszabadságot hivatott garantálni mindenki számára. Ez a szabadságjog mindenképpen sérül, ha egy újságíró és forrása nem várhatja el a kellő biztonságot, és emiatt úgy dönt, hogy a közérdeket érintő érzékeny témákat nem tárja a nyilvánosság elé – írja a Guardian.
A bírósági döntés elutasítja a terrorizmusnak a kormány ügyvédei által megszabott igencsak tág értelmezési keretét. Az új helyes jogi meghatározás szerint a terrorizmus tényének fennállásához jelen kell lennie egy olyan szándéknak, ami súlyos fenyegetést jelenthet a közbiztonságra – ilyen például az élet közvetlen veszélyeztetése.
A bíróság ugyanakkor jogszerűnek tartotta a rendőri intézkedést, ami során Mirandát kilenc órán át fogva tartották. „Mindig tisztában voltunk azzal, hogy David Miranda kivizsgálása a 7. melléklet alapján törvényes és arányos volt. A fellebbviteli bíróság ítéletével segíti és támogatja a rendőrség nemzetbiztonsági intézkedéseit” – nyilatkozta a belügyminisztérium a döntésre reagálva.
Az Egyesült Királyság Fellebbviteli Bírósága. Forrás: Flickr
Az ítélet szerint a heathrow-i reptéren lefoglalt anyagok között sok olyan személyes információ is jelen volt, ami lehetővé teszi a külföldön dolgozó hírszerző tisztek azonosítását, ezzel is veszélynek kitéve életüket. Továbbá a bíró azt mondta, hogy „a rendőrség kiterjesztett hatásköre nem ad kellő jogi biztosítékot arra, hogy elkerüljék önkényes alkalmazását, ennél fogva az nem összeegyeztethető a jogi környezettel. A parlamentnek kell döntenie arról, hogy milyen biztosítékot kíván adni a törvénnyel kapcsolatban. A fő aggodalom az, hogy az újságírói anyagok elkobzása és közzététele – függetlenül attól, hogy az felfedi-e az újságíró forrásának kilétét vagy sem – aláássa az információbiztonság alapelveit és sérti a szólásszabadságot.”
A döntésre Miranda, Greenwald és Snowden is pozitívan reagált a Twitteren. Évente körülbelül 60 ezer embert tartóztatnak fel a terrorizmus elleni törvényre hivatkozva az Egyesült Királyságban.
A Liberty nevű emberi jogi csoport szerint az ítélet egy hatalmas győzelem a szabad sajtónak. „A terrorizmus elleni törvény hetedik melléklete évek óta egy jogi szégyenfolt, ami egyszerre tolakodó és diszkriminatív. A rutinszerű visszaélések miatt már régóta esedékes hatályon kívül helyezése. Az eset újból emlékeztet minket arra, hogy az újságírók jogainak védelmében mennyire fontos szerepe van az emberi jogok egyezményének. Az állam önkényesen visszaélő hatalmával szemben ez az egyezmény minden esetben a szabad sajtó védelmére kel.”
Különböző szólásszabadságot védő szervezetek – az English Pen, az Article 19 és a Media Legal Defence Initiative – a kezdetek óta támogatták Miranda ügyét. Jo Glanville, az English Pen igazgatója szerint „bár a fellebbezés nem hozott sikert minden téren, mégis orvosolt egy nagyon nyugtalanító joghézagot, ami nem védte kellőképpen az újságírók anyagait és forrásaikat.”
„Az egész internet biztonságát veszítenénk el”
A Guardian hír- és médiatartalmának szóvivője is üdvözölte a döntést: „Ez egy fontos győzelem a szabad sajtónak és az újságírás alapelveinek. Az ítélet egyértelművé teszi, hogy az újságírás nem mosható egybe a terrorizmussal, és felül kell vizsgálni a törvény adta kereteket.”
Mirandát első tárgyalásán a Guardian támogatta, a fellebbviteli bíróság előtt pedig a First Look Media adott megfelelő anyagi hozzájárulást. Az utóbbi médiaszervezet adja ki az internetes Intercept magazint, ami többek között a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokkal kapcsolatban jelenteti meg írásait és elemzéseit. A Guardiant otthagyó Greenwald jelenleg a szerkesztőség tagja.
Határellenőrzés a heathrow-i reptéren. Forrás: Flickr
A brit terrorizmus elleni törvény miatti átvizsgálások száma 2010-ben érte el csúcspontját – 85 ezer főt. Ugyanabban az évben 2600 embert több mint egy órán át keresztül hallgattak ki terrorizmusban való részvétel gyanúja miatt, 466 esetben pedig kilenc órán keresztül tartott tartották őket fogva.
Az Iszlám Diák Társaságok Szövetségének (FOSIS) kutatása szerint a kisebbségi etnikumokhoz tartozó – főleg ázsiai hátterű – utasokat 42-szer nagyobb eséllyel állítják meg a határellenőrzések során, mint a fehér bőrűeket. Egy, az Egyenlőség és Emberi Jogok Bizottság által közreadott tanulmány kimutatta, hogy a terrorizmus elleni törvény hetedik melléklete gyakorolja a legnegatívabb hatást a brit muszlim közösségekre. „Több muszlim utazó számára rutinná váltak a állandó átvizsgálások a határátlépés során. Ezek az intézkedések csendben erodálják a muszlim közösségek rendfenntartó szervekbe vetett bizalmát” – írja a tanulmány.
Bár az utóbbi évben jelentősen csökkent a törvény általi átvizsgálások száma – 85 ezerről 29 ezerre –, a jelenlegi állapot nem fog sokáig tartani, mivel a terrorelhárító erők új hatásköröket kapnak, amivel bármelyik terrorizmussal gyanúsított utas útlevelét elkobozhatják.
Fürst András
További írásaink megtalálhatóak a lumens.hu-n, illetve Facebook-oldalunkon is.
